Lionel Terray
Lionel Terray | |
Született | Lionel Jules Henri Anne Terray 1921. július 25.[1][2][3][4] Grenoble |
Elhunyt | 1965. szeptember 19. (44 évesen)[3][4] Vercors-hegység |
Állampolgársága | francia |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | a francia Becsületrend tisztje[5] |
Sírhelye | Cimetière de Chamonix |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lionel Terray témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lionel Terray (Grenoble, 1921. július 25. – 1965. szeptember 19.) francia hegymászó, aki számos első megmászást hajtott végre, köztük Makalut a Himalájában (Jean Couzy-val 1955. május 15-én) és Cerro Fitzroy-t a Patagónia Andokban (1952-ben Guido Magnone-val).
Élete
[szerkesztés]Hegyivezető és síoktató, a második világháború idején Németország elleni hegyi harcokban tevékenykedett. A háború után ismertté vált mint az egyik legjobb Chamonix-i hegymászó és hegyivezető. A francia, az olasz és a svájci Alpokban található néhány a leghíresebb gyorsmászásai közül: a Grandes Jorasses déli falán a Walker Pillér, az Aiguille Noire déli fala a Peuterey gerincen, a Piz Badile északkeleti fala és az Eiger északi fala. Terray számos korábbi hegymászási sebességrekordot döntött meg, gyakran mászópartnerével, Louis Lachenallal közösen.
Terray Maurice Herzog 1950-es expedíciójának a tagja volt, amely célul tűzte ki a nepáli Himalája Annapurna csúcsánaknak meghódítását. Ez akkoriban a legmagasabb meghódított hegycsúcs volt, és az első 8000 méteres diadal (bár a brit hegymászók George Mallory, Andrew Irvine, George Finch, Geoffrey Bruce, Henry Morshead, Teddy Norton és Howard Somervell az 1920-as években ennél magasabb tengerszint feletti magasságot értek el az Everest-en ). Terray nem érte el a csúcsot az Annapurnán, de Adjiba serpával együtt ő segített a csúcsról lefelé taró Maurice Herzognak és Louis Lachenalnak. Mind Herzog, mind Lachenal szélsőséges fagyási sérüléseket szenvedett, később amputálásokat is kellett rajtuk végrehajtani.[6] Ezen események ellenére a francia csapat hatalmas ünneplések közepette tért vissza Párizsba, és Herzog Annapurna könyve az expedícióról nemzetközi bestseller lett.
Terray 1947-ben Louis Lachenallal az Eiger északi falának második megmászását hajtotta végre. Emellett 1957-ben az Eiger északi falán csapdába került négy hegymászó megmentésének nagy küzdelmében is részt vett. Ez a mentési akció képezi Jack Olsen híres könyvének, a The Climb Up To Hell-nek a témáját, amelyben Terray ügyessége és bátorsága külön megemlítésre kerül.
Az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején Terray számos első megmászást hajtott végre Peruban, ideértve az Andok középső részén lévő, akkoriban a legmagasabb meg nem mászott csúcsot, a 20 981 láb (6395 m) magas Huantsan-t. Alacsonyabb, de nehezebben meghódítható csúcsok első megmászásai is hozzá kötődnek, köztük a Willka Wiqi, a Soray, a Tawllirahu és a Csakrarahu, amely utóbbi valószínűleg a perui Andok legnehezebb csúcsa, és abban az időben megmászhatatlannak tartották. Terray egyik legnagyszerűbb eredménye az volt, hogy először mászta meg a 25 295 láb (7710 m) magas Jannut Nepálban, 1962-ben. Szintén felmászott az Annapurna közelében lévő Nilgiris-re, és ő vezette az 1964-es első megmászást a 12 240 láb (3730 m) magas Mount Huntington északnyugati gerincén az Alaszkai-hegységben.[7]
Terray 1956 decemberében két hegymászó megmentési kísérletét szervezte meg a Mont Blanc-on. Ezért kizárták a Chamonix Guide's Association-ből, amely már a kezdetektől megtagadta a mentésben való részvételt, azzal az indokkal, hogy a mentők számára túl nagy a kockázat.[8] Mivel más hegyi vezetők nem csatlakoztak, Terray egy kis amatőr csapatot állított fel. 1957. január 1-jén visszafordultak vagy a rossz időjárás miatt[9] vagy abban a hiszemben, hogy egy helikopter másnap megpróbálja a mentést.[10] Terray erősen kritizálta a Chamonix Guide's Association elutasító viselkedését, amikor a riasztás először beérkezett.[11]
Terray 1965 szeptember 19-én sziklamászás közben halt meg a Vercors-hegységben, Grenoble-tól délre, néhány évvel a hegymászó pályafutását összefoglaló Conquistadors of the Useless megjelenése után.
Sírja Chamonix-ban található, Franciaországban, ugyanitt körforgalmat neveztek el róla.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Lionel Terray a francia Terray család tagja: Terray család (légrádi és szigligeti)
Források
[szerkesztés]- Lionel TERRAY. Élete és alpesi karrierje.[12]
- LIONEL TERRAY (1921 – 1965) A csúcsokkal szoros kapcsolatban álló élet.[13]
- Makalu 1955. május 15-én egy francia expedíció (vezetője: Jean Franco) két tagja, Lionel Terray és Jean Couzy elérte a központi csúcsot. Másnap J. Franco, G. Magnone és Sirdar Gyaltsen Norbu is követte őket, valamint 17-én Bouvier, S. Coupe, Leroux és A. Vialatte is sikerrel járt. A francia mászócsoport a hegy északi oldalán és az északkeleti gerincen jutottak fel a Makalu és a Kangcsungce közötti nyeregben, ezzel megalkotva a standard útvonalat.
Bibliográfia
[szerkesztés]- Terray, Lionel. Les Conquérants de l'inutile. France: Gallimard. ASIN B000HJRAVQ (1961)
- Terray, Lionel. Conquistadors of the Useless ford.: Geoffrey Sutton:. Baton Wicks Publications; New Ed (2000). ISBN 1-898573-38-7
- Terray, Lionel. Bataille pour Le Jannu. France: Gallimard (1965). ISBN 2-07-010203-3
További információk
[szerkesztés]- Lionel Terray Argentínában hegycsúcsokat mászott 1952-ben. https://www.youtube.com/watch?v=ptWs85ZFHR0 videó]
- Lionel Terray 1955-ben megmászta a Makaut. videó
- Lionel Terray megmászta a Mont Blancot 1956-ban. (francia) videó
- Lionel Terray megmászta Argentínában az El chalten patagonia hegycsúcsot 1952-ben. (francia) videó
- A Déli csillagok (készítette Marcel Ichac) Film Lionel Terrayról és hegymászó társairól videó
- Tisztelgés Lionel Terray előtt, aki az Annapurna csúcsánaknak meghódításában 1965-ben részt vett. (francia) videó
- Lionel Terray élete.[14]
- Lionel Terray.[15]
- Sipos Béla: A Terray (légrádi és szigligeti, felvidéki) család története és családfája. OSZK-MEK. mek.oszk.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Lionel Terray című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ [19800035/662/76150 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture of France. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b GeneaStar
- ↑ a b Roglo
- ↑ [19800035/662/76150 Léonore database] (francia nyelven). Ministry of Culture of France
- ↑ Herzog, Maurice. Annapurna. New York, NY, USA: The Lyons Press (1997). ISBN 1-55821-549-2
- ↑ Jones, Chris. Climbing in North America. Berkeley, California, USA: American Alpine Club/University of California Press, 330, 331. o. (1976). ISBN 0-520-02976-3
- ↑ „End of Rescue Attempts on Mont Blanc” (Hozzáférés: 2020. április 18.)
- ↑ „End of Rescue Attempts on Mont Blanc”, 1957. január 3. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
- ↑ 60 years of Chamonix PGHM. chamonix.net. (Hozzáférés: 2020. április 18.)
- ↑ Terray, Lionel. Conquistadors of the Useless. Gollancz, 369. o.. ISBN 1-898573-38-7
- ↑ Biographie de Lionel Terray. jeunesse-et-montagne.org. (Hozzáférés: 2020. július 16.)
- ↑ Lionel Terray (1921 – 1965) A life in close contact with the peaks - Julbo.com. www.julbo.com. (Hozzáférés: 2020. július 16.)
- ↑ Lionel Terray (francia nyelven). www.grenoble-patrimoine.fr. (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)
- ↑ Lionel Terray (1921 – 1965) A life in close contact with the peaks - Julbo.com. www.julbo.com. (Hozzáférés: 2020. szeptember 18.)