Annapurna
| Annapurna | |
 | |
| Az Annapurna déli oldala | |
| Magasság | 8091 m |
| Hely |  Nepál |
| Hegység | Himalája |
| Relatív magasság | 2894 m |
| Dominancia | 34 km |
| Legmagasabb pont | Annapurna I |
| Első megmászás | 1950. június 3. Maurice HerzogLouis Lachenal |
| Elhelyezkedése | |
 Annapurna
Pozíció Nepál térképén
| |
 é. sz. 28° 35′ 43″, k. h. 83° 49′ 11″28.595278°N 83.819722°EKoordináták: é. sz. 28° 35′ 43″, k. h. 83° 49′ 11″28.595278°N 83.819722°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Annapurna témájú médiaállományokat. | |
Az Annapurna tágabb értelemben – „Annapurna Himal” – a Himalája egyik hegytömbje Közép-Nepálban. Szűkebb értelemben a vonulat legmagasabb csúcsa, az Annapurna I a Föld 10. legmagasabb csúcsa (tengerszint feletti magassága 8091 m). Bár technikailag nem a legnehezebb 8000 méter feletti csúcs, az állandó lavinaveszély és a rendkívül kiszámíthatatlan időjárás a legveszélyesebb célponttá teszi.[1] A csúcstámadók átlagosan több mint 30%-a meghal a kísérlet során.[2]
Annapurna szanszkrit szó, az aratás istennőjének neve.
Az Annapurna Himal csúcsai
[szerkesztés]A hat legjelentősebb csúcs:
| Annapurna I | 8091 m |
| Annapurna II | 7937 m |
| Annapurna III | 7555 m |
| Annapurna IV | 7525 m |
| Gangapurna | 7455 m |
| Annapurna déli | 7219 m |
Megmászása
[szerkesztés]A nyolcezresek közül ezt mászták meg először – 1950. június 3-án Maurice Herzog és Louis Lachenal. A mászás történetét és körülményeit több, az expedíció tagjai által írt, és a hegymászó irodalom remekeinek tartott könyv dolgozta fel.[3]
Az első sikeres expedíciót beárnyékolták a tragikus események (lefagyott Herzog összes kéz- és lábujja, Lachenal nyolc lábujja).
2012 májusában itt vesztette életét Horváth Tibor, aki a „Magyarok a világ nyolcezresein” expedíció tagjaként kísérelte meg a hegy megmászását. A csúcsra a csapat egyik tagjának sem sikerült feljutnia, Tibort valószínűleg egy lavina sodorta el ereszkedés közben.[4]
Első magyar mászóként – oxigénpalack nélkül – Klein Dávid jutott fel a csúcsra 2016. május 1-jén.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2016. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 21.)
- ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 20.)
- ↑ Maurice Herzog: Annapurna, 1951; Maurice Herzog: L'Autre Annapurna, 1998; Louis Lachenal: Carnets du vertige, 1956; Lionel Terray: Les conquérants de l'inutile, 1995; Yves Ballu: Gaston Rébuffat: Une vie pour la montagne, 1996
- ↑ Archivált másolat. [2016. november 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 21.)
- ↑ Klein Dávid oxigénpalack nélkül mászta meg az Annapurnát (magyar nyelven). Turista Magazin, 2016. május 3. [2016. május 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 5.)
Források
[szerkesztés]- Classification of the Himalaya
- Arlene Blum: Annapurna: A Woman's Place. Sierra Club Books, 1980, San Francisco ISBN 0-87156-236-7.
- Maurice Herzog: Annapurna: First Conquest of an 8000-meter Peak. 1953, E.P Dutton & Co., New York
- Devdutt Pattanaik: 7 Secrets from Hindu Calendar Art. 2009, Westland. ISBN 978-81-89975-67-8.
További információk
[szerkesztés]- Maurice Herzog: Annapurna. Jonathan Cape, 1952.
- Koichiro Ohmori: Over the Himalaya. Cloudcap Press, 1998. ISBN 0-938567-37-3
- Jill Neate: High Asia: An Illustrated History of the 7000 Metre Peaks. Mountaineers Books, ISBN 0-89886-238-8
- Lionel Terray: Conquistadors of the Useless'. 7. fejezet, Victor Gollancz Ltd., 1963 ISBN 0-89886-778-9
- Az Annapurna-csoport térképe
- Annapurna a Peakware-en
- Annapurna I a summitpost.org-on
- Statisztikák
- Trekking video
- 5500 fotó
- David Roberts: Kétes dicsőség. A legendás Annapurna-expedíció valós története; ford. Szentgyörgyi József; Park, Budapest, 2002 (Veszélyes övezet)
 |
| |
