Ugrás a tartalomhoz

Ligeti Sándor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ligeti Sándor
Született1890. november 5.
Kaposvár
Elhunyt1945
koncentrációs tábor
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaSomogyi Ilona (1893–1981)
GyermekeiLigeti György
Foglalkozásaszociológus,
író
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem

Ligeti Sándor, Auer (Kaposvár, 1890. november 5. – koncentrációs tábor,1945.)[1] magyar szociológus, író, bankigazgató.

Életútja

[szerkesztés]

Auer Soma (1805–1889) templomfestő és Lázár Janka fiaként született. A budapesti egyetemen szerzett államtudományi doktorátust, majd a bankszakmában dolgozott. 1904-ben Auer családi nevét Ligetire változtatta.[2] 1918. július 28-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött[3] Somogyi Ilona szemészorvossal (Ligeti Ilona, szül. 1893. jan. 14.–1981).[4] 1917-ben Dicsőszentmártonban telepedett le, ahol 1920-tól a Küküllővölgyi Kereskedelmi és Iparbank igazgatója, s Cartea Românească címen nyomdai vállalatot létesített. Az 1926-ban Kolozsvárt és Marosvásárhelyen alapított román-magyar Társadalomtudományi Társaság tagja. 1929-től a Kereskedelmi Hitelbank igazgatója Kolozsvárt.

Közgazdasági, társadalomtudományi és külpolitikai írásait a Keleti Újság, Új Kelet, Korunk, A Jövő Társadalma, Független Újság közölte. Herbert Spencer organikus szociológiájának követője. Felfogására jellemző A fejlődés törvényszerűsége c. vitacikke (Korunk, 1926/9), mely szerint "... nem alkonyodik le a nyugati kultúra. Rabindranáth Tagoréval ősi és mégis nekünk friss kultúra jött felénk keletről, s egy kiegyenlített, technikai kultúrával párosult új, lelki kultúra lesz az eredő." Két tanulmánykötete Osvát Kálmán szerint "egy társadalmi reformer jóhiszemű állásfoglalása. Fizikai és biológiai törvények uralmát véli bizonyítottnak a társadalmi élet tényeiben és – sok optimizmussal – ennek a belátásnak terjedésétől várja az ember örök boldogságát, a jobb jövőt." Elbeszéléseit a Korunk elmarasztalta, viszont az Erdélyi Helikonban Szenczei László eszményien altruista gondolkodását értékeli, kiemelve, hogy A bűvös erszény c. elbeszélésének "...hőse, Rolin, a jobb belátásra jutott tőke képviselője elhatározza: az egyéni hasznot kiküszöböli a gazdasági életből".

Kötetei

[szerkesztés]
  • A társadalmi gazdaság dinamikája (tanulmány, Dicsőszentmárton, 1925)
  • Az erkölcs keletkezése és fejlődése (tanulmány, Kolozsvár, 1927)
  • A bűvös erszény (elbeszélések, Kolozsvár, 1934)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://www.epa.hu/03000/03043/00048/pdf/EPA03043_zenekar_2013_06_34-39.pdf
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 9264/1904. Forrás: MNL-OL 30799. mikrofilm 1161. kép 3. karton. Névváltoztatási kimutatások 1904. év 1. oldal 3. sor.
  3. A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. állami házassági akv. 954/1918. folyószáma alatt.
  4. http://epa.oszk.hu/00300/00381/00245/pdf/EPA00381_kortars_2019_03.pdf

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Osvát Kálmán: Erdélyi Lexikon. Nagyvárad, 1929. 170.
  • Újváry László: Egy utópista regény. Korunk 1934/12.
  • Szenczei László: A bűvös erszény. Erdélyi Helikon 1934/9.
  • Dienes László: "sejtelme egy földindulásnak." Kritikai írások Kovács János és Sugár Erzsébet szerkesztésében. 1976. 40, 366.
  • Magyar zsidó lexikon