Lekbibaj
| Lekbibaj | |
 | |
| Lekbibaj falu látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Megye | Kukës |
| Község | Tropoja |
| Alközség | Lekbibaj |
| Irányítószám | 8706 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1207 fő (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 1122 m |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 18′, k. h. 19° 56′42.300000°N 19.933333°EKoordináták: é. sz. 42° 18′, k. h. 19° 56′42.300000°N 19.933333°E | |
 | |
| Kukës megye községei és alközségei | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lekbibaj témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lekbibaj falu, egyúttal alközségi központ Albánia északkeleti részén, Kukës városától légvonalban 45, közúton 120 kilométerre északnyugatra, a Drin folyó jobb partján, Bajram Curritól délkeleti irányban. Kukës megyén belül Tropoja község része, azon belül Lekbibaj alközség központja. Az alközség további települései: Betosh, Brisa, Curraj i Poshtëm, Curraj i Sipërm, Gjonpepaj, Palça, Peraj, Qerreç-Mulaj, Salca, Shëngjergj és Tetaj.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 1207 fő.[3]
A mai Lekbibaj alközség területe a 19–20. századok fordulóján a mërturi törzs szállásterületének nyugati része (fontos településük Brisa), illetve a nikajik déli vidéke volt Gjonpepaj központtal.[4] A keleti peremvidéken Shëngjergj és Tetaj lakói hagyományosan római katolikusok voltak, tőlük keletre, Betoshban azonban már mohamedánok éltek.[5]
A terület fő nevezetessége a 2008-ban alapított Nikaj-mërturi Regionális Tájvédelmi Körzet változatos ökoszisztéműjú magashegységi környezete.[6] Curraj i Sipërm falu közepén, a Curraj-patakon átívelő híd közelében, egy 15 méter magas sziklatömbön áll a környék egyik legrégebbi, az 1840-es években épült kullája (tipikus északalbán erődített lakóház).[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://web.archive.org/web/20160304053805/http://www.instat.gov.al/media/195829/8__kukes.pdf
- ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
- ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Kukës 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.
- ↑ Csaplár 2010 :104.
- ↑ Nopcsa 1911 :25.
- ↑ Plani i menaxhimit për Parkun Natyror Rajonal ’Nikaj-Mërtur’. Këshilli i Qarkut Kukës (2014) (Hozzáférés: 2018. április 8.) arch
- ↑ Plani i menaxhimit për Parkun Natyror Rajonal ’Nikaj-Mërtur’. Këshilli i Qarkut Kukës (2014) 42. o. (Hozzáférés: 2018. április 8.) arch
Források
[szerkesztés]- ↑ Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2
- ↑ Nopcsa 1911: Nopcsa Ferenc: A legsötétebb Európa: Vándorlások Albániában. Budapest: Fritz ny. 1911. = Utazások Könyvtára, 3.
Megyeszékhely: Kukës | ||
| Has község |  | |
| Kukës község | ||
| Tropoja község | ||
községközpont / VÁROS | ||
