Ugrás a tartalomhoz

Fierza alközség (Kukës)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Kukës megyei alközségről szól. Hasonló címmel lásd még: Fierza (egyértelműsítő lap).
A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Fierzë, illetve Fierzai.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Fierza alközség
Fierza 1970-es évekbeli blokkházai
Fierza 1970-es évekbeli blokkházai
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeKukës
KözségTropoja
Irányítószám8704
Népesség
Teljes népesség742 fő (2012. jún. 11.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság223 m
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 42° 15′ 47″, k. h. 20° 01′ 30″42.262923°N 20.025072°EKoordináták: é. sz. 42° 15′ 47″, k. h. 20° 01′ 30″42.262923°N 20.025072°E
Kukës megye községei és alközségei
Kukës megye községei és alközségei
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Fierza alközség témájú médiaállományokat.

Fierza alközség harmadik szintű közigazgatási egység Albánia északkeleti részén, Kukës városától légvonalban 35, közúton 110 kilométerre északnyugatra, a Drin folyó jobb partján, Bajram Curritól déli irányban. Kukës megyén(wd) belül Tropoja község része. Központja Fierza városa, további települései Breglum, Dega, Dushaj és Tpla.[2] A 2011-es népszámlálás alapján az alközség népessége 1607 fő.[3] Elsősorban a Fierzánál felépített, a Fierzai-tó vizét felduzzasztó gátról és vízerőműről, valamint a vadregényes Komani-tó(wd) vízi útjának keleti végállomásaként nevezetes.

Fekvése

[szerkesztés]

Az alközség a Drin jobb partján, a Valbona torkolatvidékén helyezkedik el. Itt található a Drin völgyében felduzzasztott Komani-tó keleti végpontja, egyúttal a Kukësig húzódó, szintén mesterséges Fierzai-tó gátja.[4] A Fushë-Arrëz vidékét Bajram Currival összekötő SH22-es jelű főútvonal átszeli az alközséget.[5]

Története

[szerkesztés]

A római korban a Drin völgyében épített út kötötte össze Scodrát Dardania provinciával(wd), ennek az útnak a maradványait Fierza közelében is felfedezték.[6] A mai Fierza alközség területének nagy része a 19–20. századok fordulóján a krasniqi(wd) törzsi terület déli régióival esett egybe, de a Valbonától nyugatra eső rész (pl. Breglum) a mërturik szállásterületének keleti peremvidéke volt.[7]

1971-ben kínai segítséggel indult meg a Fierza melletti duzzasztógát építése, amellyel 1976-ra készültek el. Ennek során a Drin-völgy huszonnyolc települését, köztük a régi Kukëst is vízzel árasztották el, a kitelepített lakóknak pedig Új-Kukësban biztosítottak lakhatást és munkát. Ekkor alakult ki Fierza városkája is, amely voltaképpen a duzzasztógát és az erőmű működtetését biztosító dolgozók blokkházaiból áll. Két évvel később, 1978-ban helyezték üzembe magát a Párt Fénye Vízerőművet (Hidrocentrali Drita e Partisë), pontosabban az 500 ezer kilowatt összteljesítményű négy turbinából kettőt. Az albán–kínai viszony időközbeni megromlása és a forráshiány késleltette a teljes termelőkapacitás elérését: a harmadik turbinát csak a hatodik ötéves tervidőszak (1976–1980) végéig állították munkába, egyúttal átadták a Fierza és Burrel közötti 220 kilovoltos távvezetéket is. Az 1986. évi pártkongresszuson jelentették be, hogy a negyedik turbina is üzembe állt.[8]

Nevezetességei

[szerkesztés]

A fierzai duzzasztógát mint ipari érdekesség mellett az alközség területének jelentősebb látnivalói a Breglum feletti várrom, illetve ugyancsak ott, a hegyekben található Ançiti-templom (Kisha e Ançitit).[9]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ GeoNames (angol nyelven), 2005
  2. ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
  3. ↑ Censusi i popullsisë dhe banesave / Population and housing census: Kukës 2011. Tiranë: Instituti i Statistikës. 2013. 84. o.  
  4. ↑ Elsie 2010 :118.; Gloyer 2012 :160., 181.
  5. ↑ Gloyer 2012 :156.
  6. ↑ Nagel 1989 :140.
  7. ↑ Csaplár 2010 :104.; Elsie 2010 :248., 299.
  8. ↑ Nagel 1989 :21., 140.; Réti 2000 :210., 215., 218., 282.; Jacques 2009 :492., 504–505.; Elsie 2010 :45., 118., 128.; Gloyer 2012 :165.
  9. ↑ Monumentet: Rrethi i Tropojës. imk.gov.al (Hozzáférés: 2018. április 7.) arch

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Csaplár 2010: Csaplár-Degovics Krisztián: Az albán nemzettéválás kezdetei (1878–1913): A Rilindja és az államalapítás korszaka. Budapest: ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola. 2010. ISBN 978-963-284-176-2  
  • ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • ↑ Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. ISBN 978-1841623870  
  • ↑ Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194  
  • ↑ Réti 2000: Réti György: Albánia sorsfordulói. Budapest: Aula. 2000. = XX. Század, ISBN 9639215740  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fierza_alközség_(Kukës)&oldid=22548326”