Kismarty-Lechner Jenő
| Kismarty-Lechner Jenő | |
| Született | Lechner Jenő Ferenc Bódog[1] 1878. augusztus 23.[2] Budapest |
| Elhunyt | 1962. február 26. (83 évesen)[2] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Unger Anna Mária Melánia (h. 1906–1962)[3] |
| Gyermekei | Kismarty-Lechner Jenő |
| Szülei | Lechner Gyula |
| Foglalkozása | építész |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (11/1-1-27) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kismarty-Lechner Jenő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kismarty-Lechner Jenő, születési és 1942-ig használt nevén Lechner Jenő Ferenc Bódog (Budapest, 1878. augusztus 23. – Budapest, 1962. február 26.) magyar építész, építészettörténeti író. Lechner Ödön unokaöccse, Kismarty-Lechner Loránd fivére.
Életpályája
[szerkesztés]Lechner Gyula (1841–1917) és Uhink Mária Antónia (1841–1916) fiaként született. Tanulmányait Budapesten végezte. Működését Hauszmann Alajos irodájában kezdte, 1905-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett, majd adjunktus a műegyetem építészeti karán; 1915-ben építészdoktori oklevelet szerzett, 1928-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Korai, nemzeti stílusra törekvő munkáinál nagy hatással voltak rá az észak-magyarországi pártázatos reneszánsz műemlékek. (Állami Tanítóképző, Sárospatak).
Később klasszicizáló épületeket tervezett. Úttörő egyházépítészeti munkája a remetekertvárosi Szentlélek Plébániatemplom, az ún. Smaragdtemplom. Több, önálló építészettörténeti kutatáson alapuló művet írt.
Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.[4] A Társaság megbízása alapján 1933 és 1936 között Pásztor János szobrásszal és Gaál Mihály kőfaragóval együttműködve részt vett a zuglói Báthory-szobor elkészítésében, azonban az általa tervezett talapzat a háború idején eltűnt, a szobor ma e nélkül látható.[5]
Építészeti munkái
[szerkesztés]
- 1909–1910: elemi iskola, ma Baross Gábor Általános Iskola, 1078 Budapest, Hernád u. 42.[6] – a Bárczy István-féle kislakás- és iskolaépítési program keretében épült
- 1912: A sárospataki Tanítóképző Főiskola épülete
- 1914 k.: elemi iskola, Turzófalva[7] – a Sváb Gyula-féle iskolaépítési program keretében épült
- 1917: pesterzsébeti Állami Elemi Iskola, ma Lázár Vilmos Általános Iskola[6][8]
- 1924–1926: Vakok Intézetének férfiotthona, 1146 Budapest, Hermina út 21.[9]
- 1928: Ereklyés Országzászló (Füredi Richárddal), Szabadság tér (Budapest).
- 1928: Jókai Mór síremléke (Füredi Richárddal), Fiumei Úti Sírkert.
- 1924–1931: Klasszicizáló stílusban építette a budapesti Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplomot – korábbi nevén Rezső téri, 2016 óta: Magyarok Nagyasszonya téri fogadalmi templom)
- 1932: Hősök Mauzóleuma, Debrecen, Honvédtemető utca (Szontágh Pállal közös munka)[10]
- 1934: Nemzeti vértanúk emlékműve 1918–1919, (Szobrász: Füredi Richárd)[11][12][13]
- 1935–1936: Budapesti Ferences Mária Missziós nővérek temploma, 1146 Budapest, Hermina út 19.[14]
- 1936: tervei alapján újjáépítették a budavári Bécsi kaput.
- 1937–1942: A remetekertvárosi Szentlélek-plébániatemplom, „a modern egyházépítészet diadala”
- 1941: Albertfalvai Szent Mihály templom, 1116 Budapest, Bükköny u. 3.[15]
- ?: az egykori Medgyaszay Színház épülete.
Tervben maradt 1928-ban a Maglódi úti szeretetházra beadott terve.[16]
Restaurációs munkái
[szerkesztés]Restaurálta a Magyar Nemzeti Múzeum épületét, a várbeli egykori Helytartótanács copf stílusú dísztermét.
Főbb írásai
[szerkesztés]- Építési enciklopédia. 1-4. köt.; Stampfel, Pozsony–Budapest, 1903 (Tudományos Zsebkönyvtár-sorozat)
- Tanulmányok a lengyelországi és felső-magyarországi renaissance építéséről, Budapest, 1913
- A pártázatos reneszánsz építés Magyarország határai körül; Pátria Ny., Budapest, 1915
- Szemelvények a reneszánsz építés Magyarországon és határai körül című művészettörténeti tanulmányból; szerzői, Budapest, 1915
- Képek Buda és Pest fejlődésének történetéből, Budapest, 1918
- Az ókori építés története; Németh, Budapest, 1919
- A műemlékvédelem Magyarországon és jövő feladatai; Németh, Budapest, 1921
- Az ókori építés története. Néhai Nagy Virgil műegyetemi tanár előadásainak vezérfonala; 2. bővített kiadás; Németh, Budapest, 1922
- A régi Pest és Buda, Budapest, 1922
- Budapest műemlékei, Budapest, 1924
- A Magyar Nemzeti Múzeum épülete 1836–1926, Budapest, 1927
- Lechner Jenő. Abbildungen seiner Werke; Meister der Baukunst, Genf, 1930
- Budapest városrendezési feladatairól; Stádium Ny., Budapest, 1938
- A katolikus templomépítés liturgiai követelményei; Egyetemi Ny., Budapest, 1942 (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai)
- Architects Olgyay et Olgyay; szerk. Kismarty Lechner Jenő, Móricz Miklós; Budai, Budapest, 1946 (Művek, művészek. Arts and artists in Hungary)
- Az építőművészet kis tükre, Budapest, 1940
- Építőművészetünk a XIX. sz. második felében, Budapest, 1945
- Családi lakóház (Family House); szerk. Gádoros Lajos, ifj. Kismarty-Lechner Jenő, Perényi Imre; Épitéstudományi Központ, Budapest, 1948
- Lechner Ödön, Budapest, 1961
- Az elszakításra ítélt Magyarország; Trianon Múzeum, Várpalota, 2020
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- Corvin-koszorú (1930)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ FamilySearch (angol nyelven)
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a budafoki polgári házassági akv. 34/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. június 14.)
- ↑ Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
- ↑ Gerencsér Tibor: Az elfelejtett szobor históriája - A zuglói Báthory-szobor. Hitel, 24. évf. 11. sz. (2011. november), 35-55. o. epa.oszk.hu
- ↑ a b https://pestbuda.hu/cikk/20220227_a_masik_lechner_hatvan_eve_hunyt_el_kismarty_lechner_jeno
- ↑ Sváb Gyula: Újabb állami népiskolák. In.: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1914. 48. évf. 2. szám
- ↑ https://epiteszforum.hu/partazatok-a-villatol-a-felhokarcoloig
- ↑ https://budapest100.hu/house/hermina-ut-21/
- ↑ https://www.kozterkep.hu/47105/a-hosok-mauzoleumanak-cimerei
- ↑ Vértanúk szobrának leleplezése a Vértanúk terén , filmhiradokonline.hu
- ↑ A Nemzet vértanúinak emlékműve 1918–1919, gallery.hungaricana.hu
- ↑ A főváros ifjúsága ledöntötte az Ellenforradalmár-emlékművet, filmhiradokonline.hu
- ↑ http://nol.hu/archivum/archiv-50665-35883
- ↑ https://lechnerkozpont.hu/cikk/ikarovics-elvtars-az-albertfalvi-templomban
- ↑ https://epiteszforum.hu/nagyobbat-almodok-trianon-es-a-magyar-epiteszet-ii-
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Művészeti lexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966)
- Művészeti kislexikon (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1973)
- Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 684. o. ISBN 963-05-6410-6
- Kismarty-Lechner Loránd (1883–1963), Kismarty-Lechner Jenő (1878–1962). Az OMF Magyar Építészeti Múzeumának és a BTM Kiscelli Múzeumának kiállítása. Budapest, 1990–1991; katalógusszerk. Hadik András, Pusztai László, Ritoók Pál; OMF, Budapest, 1990 (Az Országos Műemléki Felügyelőség Magyar Építészeti Múzeumának kiadványai)
További információk
[szerkesztés]- Lechnerek régen és ma, lechnerkozpont.hu
