Magyarok Nagyasszonya tér (Budapest, VIII. kerület)
| Magyarok Nagyasszonya tér | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Budapest VIII. kerülete |
| Városrész | Tisztviselőtelep |
| Névadó | tisztviselőtelepi Magyarok Nagyasszonya-plébániatemplom |
| Korábbi nevei | Rezső tér |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Magyarok Nagyasszonya tér
Pozíció Budapest VIII. kerülete térképén
| |
 é. sz. 47° 28′ 46″, k. h. 19° 05′ 44″47.479373°N 19.095493°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 46″, k. h. 19° 05′ 44″47.479373°N 19.095493°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarok Nagyasszonya tér témájú médiaállományokat. | |
A Magyarok Nagyasszonya tér (2016-ig: Rezső tér) Budapest VIII. kerületében, Tisztviselőtelep városrészben található, körülbelül 12 000 négyzetméteres parkot közrefogó[1] tér.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]A tér a Nagyvárad tér mögött található, a Szenes Iván tér, Elnök utca, Bláthy Ottó utca határolja. Korábban a mai Szenes Iván térrel együtt alkották a Rezső teret. A tér középpontjában egy park, valamint a Magyarok Nagyasszonya-templom helyezkedik el. A teret lakóházak veszik körül, valamint a Heim Pál Gyermekkórház telkének hátsó traktusa, és az Üllői út felé eső szakaszon néhány középület. A térre 12 épület van számozva, ám mivel a korábbi Rezső tér házszámozását nem változtatták meg,[2] ezért csak a 6-15-ig terjedő, valamint a 22-es szám esik ide (a többi házszám a Szenes Iván térhez tartozik).
Története
[szerkesztés]A teret a Tisztviselőtelep kialakításakor építették ki a 19. század utolsó éveiben. A tér közepén álló templom alapkövét 1924. november 19-én rakták le, és a Kismarty-Lechner Jenő tervei alapján felépült fogadalmi templomot 1931. október 8-án szentelte fel Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás.[3] Braun Éva kommunista aktivista 1979-ben felavatott emlékoszlopa a tér átnevezése folytán a Szenes Iván térre került.
Az M3-as metróvonal átadását követően, 1984-ben Hetessy Józsefné tervei alapján a parkot rendbehozták, és kis játszóteret is építettek, mely utóbbit 1996-ban újították fel.[1] A tér legrégebbi alkotása egy 1796-ból származó barokk kőkereszt Krisztussal.[4]
Elnevezése
[szerkesztés]A teret eredetileg Rezső térnek nevezték – az 1889-ben öngyilkosságot elkövető Habsburg–Lotaringiai Rudolf osztrák–magyar trónörökös után, akit a korabeli magyar sajtó „Rezső királyfiként” emlegetett. 1938-ban kapta a Magyarok Nagyasszonya tér elnevezést a templom után,[5] 1953-ban azonban visszakapta az eredeti Rezső tér nevet[6] – feltehetően nem tudtak az osztrák főhercegnek a névválasztásban játszott szerepéről. 2016-ban Budapest VIII. kerülete önkormányzata a térnek a Nagyvárad térhez közelebb eső felét Szenes Ivánról kívánta elnevezni, amivel kapcsolatban előzetes felmérést is készítettek. A képviselő-testületi ülésen azonban váratlanul úgy döntöttek, hogy a létrehozandó Szenes Iván tér mellett nem hagyják meg a tér másik felét Rezső térként, hanem annak visszaadják az 1930-as években viselt nevét.[7]
Jelentős szobrok és épületek
[szerkesztés]A tér közepén található parkban több szobor és kereszt is található:
- az 1796-os dátumot viselő, „INRI” feliratú kőkereszt a templom épülete mellett van
- az eredetileg a Golgota téren 1941-ben felállított kálvária és stációk szoborkompozíciót – Grantner Jenő és Szécsi Antal alkotása – 1971-ben helyezték át a templom mögé[8]
- 22-es szám: a Magyarok Nagyasszonya-templom – korábbi nevén: Rezső téri fogadalmi templom – 1931-ben készült el, és a tér meghatározó építményévé vált.
- Géza fejedelem szobra, egy jurtát vagy talán még inkább honfoglaláskori szőrmesisakot formázó talapzaton – 2001 óta a tér része
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Rezső tér. Zöldkalauz (Hozzáférés: 2019. április 9.) arch
- ↑ Kocsis Máté: Előterjesztés. Józsefváros honlapja (2016. április 18.) (Hozzáférés: 2019. április 7.)[halott link]
- ↑ Templomunk története. a Magyarok Nagyasszonya-templom honlapja (2011) (Hozzáférés: 2019. április 6.)
- ↑ Nagy Richárd (főszerk.): Józsefvárosi lexikon. Budapest: (kiadó nélkül). 1970. 224. o.
- ↑ Új utcaelnevezések. Pesti Hírlap, LX. évf. 276. sz. (1938. december 4.) 30. o. fizetős hozzáférés
- ↑ Mészáros György - Buza Péter - Ráday Mihály. Budapest teljes utcanévlexikona. Dinasztia Kiadó, 422. o. (2006). ISBN 963 9469 06 8
- ↑ Jegyzőkönyv. Józsefváros honlapja (2016. április 21.) (Hozzáférés: 2019. április 7.)
- ↑ Neszták Béla, Dénes Ildikó: Kálvária és stációk. Köztérkép (2017. január 8.) (Hozzáférés: 2019. április 7.)