Szontágh Pál (építészmérnök)
Szontágh Pál | |
Született | 1899. március 19. Salgótarján |
Elhunyt | 1986. július 17. (87 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | építész |
Iskolái | Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1935) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szontágh Pál témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szontagh (Ernő) Pál (Salgótarján, 1899. március 19.[1] – Budapest, 1986. július 17.[2]) építészmérnök.
Fiatalkora
[szerkesztés]Salgótarjáni evangélikus családban született. Az I. világháborúban az olasz fronton fogságba esett, 1919 novemberében jutott haza egy betegszállítmánnyal.
Tanulmányai
[szerkesztés]1920 és 1925 között a BME Építészmérnöki karán tanult. Édesapja 1921-ben meghalt, ezért az egyetem mellett szinte folyamatosan dolgoznia kellett. Ennek köszönhetően 1925-ben nem tudta letenni a diplomavizsgáját, így végleges építészmérnöki oklevelét csak 1935 májusában szerezte meg.
Munkái
[szerkesztés]Kismarty-Lechner Jenő tanítványa, majd hét éven keresztül irodájának vezetője, a budapesti Rezső téri templom építésénél munkatársa. A debreceni hősök emlék-mauzóleumát is együtt tervezték. Lakóépületeket is tervezett, például egy ikerházat a Breznói úton[3] nagybányai lakótelepet és Debrecenben a volt OTI bérházát (Schmitterer Jenővel).
Templomok
[szerkesztés]Főműve az 1936-ban elkészül salgótarjáni acélgyári templom, ami a magyar vidéki art deco építészet egyik kiemelkedő alkotása. Mellette Szontagh tervezte a borsodnádasdi-lemezgyári telep evangélikus templomát (1934) is.
Egyes források (részben) neki tulajdonítják a Solymári evangélikus templomot, az Alberfalvai templomot és a Remetekertvárosi templomot is. Utóbbi kettőt Kisrmarty-Lechner tervezte, így feltételezhető, hogy Szontagh részt vett a munkálatokban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ A Honismeret évfordulónaptára, 1989. Honismeret, (1989) 17. o.
- ↑ Tér és forma, 1934 (7. évfolyam) | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
Források
[szerkesztés]- Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet, Publio, 2016., 233. oldal