Ladányi Jenő
| Ladányi Jenő | |
| A Budapesti Temetkezési Intézet igazgatója | |
| Hivatali idő 1983 – 2000 májusa[1] | |
| Elnök | Jókai Anna |
| Előd | Szeili Dezső |
| Utód | Simóka Kálmánné |
| A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökhelyettese | |
| Hivatali idő 1999 – 2004 | |
| Előd | új tisztség |
| Utód | Zlinszky János |
| Született | 1931. június 8.[2] Fajsz |
| Elhunyt | 2004. december 7. (73 évesen)[2] Budapest |
| Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ladányi Jenő témájú médiaállományokat. | |
Ladányi Jenő (Fajsz, 1931. június 8. – Budapest, 2004. december 7.) okleveles mérnök, kegyeleti szakember, a Budapesti Temetkezési Intézet igazgatója.
Élete
[szerkesztés]
Mérnöki végzettségét a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. 1954-től 1962-ig osztályvezető, majd főosztályvezető minőségben dolgozott a Budapesti Mezőgazdasági Tervezőirodában. Később területvezető, idővel főmérnök volt a Földművelésügyi Minisztériumnál. Ezt követően építőipari kivitelezőként működött, majd a Fővárosi Kertészeti Vállalat főosztályvezetője volt.
1982-ben került a Budapesti Temetkezési Intézethez. Műszaki osztályvezető, főosztályvezető, végül vezérigazgató lett. Vezetése alatt színvonalas vállalattá vált az Intézet: többek között megújíttatta a gépparkot, a hamvasztási lehetőségek körét, támogatta az OKJ-s képzések bevezetését.
Egy ideig elnöke volt az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestületnek (OTEI) is. Közreműködött a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság megalakításában, és elnökhelyettese is volt a szervezetnek. Fontosnak tartotta a nemzetközi kapcsolatok ápolását: 1991-től igazgatósági tagja, később elnökhelyettese volt az Európai Temetkezési Uniónak (EFFS), és tagja a Temetkezési Szakbizottságnak, és a párizsi EUROFUNERIAIRE kegyeleti szakmai szervezetnek is. Munkásságát Göncz Árpád köztársasági elnök Köztársasági Elnöki Aranyéremmel ismerte el. 1998-ban Réz Kata újságírónő kisebb riportot készített vele, ahol Ladányi bemutatta az Új köztemető halottasházának, illetve a krematóriumának napi működését.
Ladányi nevéhez fűződik Magyarország egyetlen kifejezetten temetkezéstörténettel foglalkozó, néprajzi jellegű múzeumának, a Kegyeleti Múzeum (ma: Nemzeti Emlékezet Múzeuma) létrehozása 1991-ben a Fiumei Úti Sírkert egyik irodaépületében.[3]
2000-ben nyugdíjazták. Ezzel kapcsolatban interjút adott Franka Tibor újságírónak, ahol utalt rá: feltehetően Demszky Gábor budapesti főpolgármester és pénzügyi helyettese, Atkári János állhatott a háttérben.
Hosszú betegség után hunyt el 2004-ben, 73 éves korában. A Fiumei Úti Sírkertben nyugszik, sírhelye 2018 óta védett. Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének igazgatója egy 2021-es beszélgetésben így emlékezett rá:
- „Egy felkészült, remek szakember volt, s mellette csodás ember. Udvarias, de elvárta a fegyelmet is, mellette pedig megelőzte a korát. Mindig is azt hangoztatta ugyanis, hogy a Fiumei úti sírkertet állami garanciák mellett, nemzeti panteonként kellene kezelni. Sajnos már nem élhette meg, hogy mindez megvalósult öt évvel ezelőtt. Itt pihen a sírkertben, mikor megvalósult az elképzelése, kimentem hozzá és elmeséltem neki.”
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Janó, i. h.
- ↑ a b http://www.bpmk.hu/old/fileadmin/content.old/pdf/Elhunytmernokok2003-2005.pdf
- ↑ A művészet és a halál (nol.hu, 2013. ápr. 6.)
Források
[szerkesztés]- Janó József: Ladányi Jenő (1931–2004). Magyar Temetkezés. Kegyeleti szakmai kiadvány. XIII. évfolyam. 2015.. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
- „Az emlékezetkultúrának a gyerekeink is legyenek részesei”. mandiner.hu. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
- Nem csendes a temető. Franka Tibor interjúja Ladányi Jenővel. mkdsz1.freeweb.hu. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
- Nemzeti Sírhelyek: Ladányi Jenő. intezet.nori.gov.hu. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
- Réz Kata: Életre ítélve, RÉBISZ Kiadói Bt., Budapest, 1999, ISBN 963-85813-1-X, 126-133. o.
- Tenczer Gábor: Zűrzavaros temetések In: Népszava, 1996. november 6. (124. évfolyam, 259. szám)