Nemzeti Emlékezet Múzeuma
| Nemzeti Emlékezet Múzeuma | |
ou_cimeti%C3%A8re_Kerepesi_(Kerepesi_temet%C5%91)_est_le_plus_c%C3%A9l%C3%A8bre_cimeti%C3%A8re_de_Budapest_(38).JPG) | |
| Korábbi nevek: Kegyeleti Múzeum – Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjtemény | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés | Budapest VIII. kerülete Magyarország |
| Cím | 1086 Budapest, Fiumei út 16-18. |
| Alapítva | 1991 |
| Tulajdonos | Nemzeti Örökség Intézete |
| Elhelyezkedése | |
 Nemzeti Emlékezet Múzeuma
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 44″, k. h. 19° 05′ 09″47.495510°N 19.085720°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 44″, k. h. 19° 05′ 09″47.495510°N 19.085720°E | |
 | |
| A Nemzeti Emlékezet Múzeuma weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzeti Emlékezet Múzeuma témájú médiaállományokat. | |
A Nemzeti Emlékezet Múzeuma, korábban Kegyeleti Múzeum – Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjtemény Magyarország egyetlen kifejezetten temetkezéstörténettel foglalkozó, néprajzi jellegű múzeuma.
Helyszíne
[szerkesztés]A Kegyeleti Múzeum Budapest legrégebbi, 1849 óta működő[1] temetőjében, a Fiumei Úti Sírkertben található (1086 Budapest, Fiumei út 16-18.).
Feladata
[szerkesztés]- „A Nemzeti Emlékezet Múzeuma néprajzi gyűjteményével a hagyományos-, a városokra jellemző gyászrelikviáival pedig a polgári temetkezést és gyászszokásokat kívánja bemutatni. A kultúrtörténet sajátos szegmensét illusztráló kiállításai mellett a múzeum rendszeresen teret ad különböző kortársművészeti megnyilvánulásoknak és gondolatébresztő programoknak is.”[2]
Története
[szerkesztés]A múzeumot 1991-ben hozta létre Ladányi Jenő, a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. igazgatója Xantus Zoltán néprajztudóssal együttműködve[3] azzal a céllal, hogy a még megtalálható temetkezéstörténeti kisebb emlékeket összegyűjtse, elsősorban Budapesten és környékén. A tárgygyűjtésben közreműködtek az intézet dolgozói is. A múzeum gyűjtőterülete 1993-ig Budapest és környékére vonatkozott, 1995-től teljes Magyarországra, később a Kárpát-medencére terjesztették ki.[4]
A kiállítótérben a pompatemetésekről látható installáció a sírkertben kiállított Apponyi-gyászhintóhoz kapcsolódó tartalommal, illetve megtekinthető a Major Kamill grafikus, festőművész alkotásaiból nyílt időszaki kiállítás. Magyarország egyetlen temetkezési és kegyeleti gyűjteményének állandó kiállításának első 25 évéről rövidfilm a kiállítótérben folyamatosan látható.[5]
A múzeumot a 2010-es években a temetővel együtt a Budapesti Temetkezési Intézettől átvette a Nemzeti Örökség Intézete. Utóbbi elnöke, Radnainé Fogarasi Katalin közreműködésével a Kegyeleti Múzeum neve is megváltozott, Nemzeti Emlékezet Múzeumára. A fejlesztésekről a következőt nyilatkozta:
- „Amikor először jártam a múzeumban Boross Péterrel, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságának elnökével, azt láttuk, hogy a kiállításon számtalan koporsó volt, még a levegőből is lelógattak egyet. Egymásra néztünk, s tudtuk, ez nem jó irány, egy ilyen kiállításra mi biztosan nem vinnénk el a gyermekeinket. Márpedig az a cél, hogy az emlékezetkultúrának a gyerekek is legyenek részesei. Azóta a múzeum falai nem komorak, hanem világosak, egyáltalán nem nyomasztó a hangulata az épületnek, és a fiatalok számára is érdekes programokat állítunk össze.”[6]
A múzeum gyűjteménye őriz többek között gyászruhákat, díszes szertartási hintókat, jeles magyar színészek (Somlay Artúr, Csortos Gyula és mások) halotti maszkját, muzeális koporsókat, szarkofágokat, színpompás temetési menetekről készült fotográfiákat, a gyászszertartásokhoz kapcsolódó egyéb díszes kellékeket.[3]
Kiállításai
[szerkesztés]Állandó kiállítása:[7]
- Ég és föld között – A búcsútól az emlékezetig
A múzeum gyakran szervez temetkezéstörténethez kapcsolódó időszaki kiállításokat is.[8]
A múzeum épülete melletti (állandó) szabadtéri műtárgybemutató:
- Az Apponyi-hintó. 2017-ben kiállított, 20. század első felében használt nagy méretű gyászhintó[9][10][11]
A Kegyeleti Múzeum öt kiállítóhellyel és egy dokumentációs részleggel működik.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://mult-kor.hu/cikk.php?id=8036
- ↑ https://hu.museum-digital.org/institution/99?navlang=hu
- ↑ a b A művészet és a halál (nol.hu, 2013. ápr. 6.)
- ↑ a b Archivált másolat. [2023. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 10.)
- ↑ Fiumei Úti Sírkert. fiumeiutisirkert.nori.gov.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 18.)
- ↑ „Az emlékezetkultúrának a gyerekeink is legyenek részesei”. mandiner.hu. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
- ↑ http://www.museum.hu/muzeum/82/Kegyeleti_Muzeum/kiallitas
- ↑ https://fiumeiutisirkert.nori.gov.hu/nemzeti-emlekezet-muzeuma
- ↑ http://www.museum.hu/kiallitas/17927/Az_Apponyi-hinto
- ↑ https://fiumeiutisirkert.nori.gov.hu/apponyi-hinto
- ↑ https://infostart.hu/kultura/2017/06/24/ha-szeretne-szepet-latni-az-apponyi-hintot-ne-hagyja-ki
Források
[szerkesztés]Egyéb irodalom
[szerkesztés]- Az Apponyi-hintó. NÖRI-füzetek 1., Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, é. n. [2010-es évek]
- Kegyeleti múzeum (Piety museum), a Kegyeleti Múzeum Kiadása, Budapest, é. n. [1990-es évek][1]
Egyéb külső hivatkozások
[szerkesztés]
Az Apponyi-hintó restaurálása – Youtube.com, Közzététel: 2017- Kossuth Lajos utolsó útja – Youtube.com, Közzététel: 2020. nov. 17. – A Nemzeti Emlékezet Múzeuma Élő történelem – másképp pályázatra készített kisfilmje, amely Kossuth Lajos temetésére való felkészülést és a temetés eseményeit meséli el.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]
