Ugrás a tartalomhoz

Labrang kolostor

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Labrang kolostor
Helyi nevén: བླ་བྲང་བཀྲ་ཤིས་འཁྱིལ་ Labrang Trasi Kjil
Helyi nevén: བླ་བྲང་བཀྲ་ཤིས་འཁྱིལ་
Labrang Trasi Kjil
TelepülésXiahe County
Vallásbuddhizmus
IrányzatGelugpa
Építési adatok
Típuskolostor
Építés befejezése1709
ÉpíttetőNgavang Condru
Mai rendeltetésekolostor
Elhelyezkedése
Labrang kolostor (Kína)
Labrang kolostor
Labrang kolostor
Pozíció Kína térképén
é. sz. 35° 11′ 44″, k. h. 102° 30′ 29″35.195556°N 102.508056°EKoordináták: é. sz. 35° 11′ 44″, k. h. 102° 30′ 29″35.195556°N 102.508056°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Labrang kolostor témájú médiaállományokat.
A sorozat témája
Tibeti buddhizmus
Gyakorlatok és szintek
Történelem és áttekintés
Sablon:Tibeti buddhizmus

A Labrang kolostor (tibeti: བླ་བྲང་བཀྲ་ཤིས་འཁྱིལ་, wylie: bla-brang bkra-shis-'khyil; kínai: 拉卜楞寺, pinjin: Lapuleng-szi) a tibeti buddhista gelug iskola hat nagy kolostora közül az egyik. Korábbi neve Genden Sedrup Dargye Trasi Gyeszu kjilve Ling (tibeti: དགེ་ལྡན་བཤད་སྒྲུབ་དར་རྒྱས་བཀྲ་ཤིས་གྱས་སུ་འཁྱིལ་བའི་གླིང༌།).[1]

A kolostor Amdó hagyományos tibeti területen található, a Gannan tibeti autonóm prefektúra területén, Hsziaho megyében. Ez az intézmény a Tibeti Autonóm Területon kívül a legtöbb szerzetest számláló kolostor. Hsziaho mintegy 4 órára van Lancsou várostól, Kanszu tartomány székhelyétől. Ez a terület a Sárga-folyó mellékfolyójának számító Tahszia-folyó mellett fekszik.

A 20. század legelején a Labrang magasan a legnagyobb és legjelentősebb kolostornak számított Amdóban.[2]

Története

[szerkesztés]

A kolostort 1709-ben alapította az 1. dzsamjang sepa (Ngavang Condru).[3][4]

A Labrang kolostor négy stratégiailag fontos ázsiai kultúra találkozásánál fekszik: a tibeti, a mongol, a han kínai és a huj. Ez volt a térségben a legnagyobb buddhista egyházi egyetem. A 20. század elején több ezer szerzetes élt itt, ahol évente több fesztivált tartottak, aktív regionális piaccal bírt, ahol a han és hui kínai kézművesek és a tibeti magasföldi népek tolongtak portékáikkal. Ez volt a tibeti kormány székhelye 1700 és 1950 között, amikor a folyton változó erőviszonyok miatt nehezen tudta fenntartani az irányítást Lhászából.[5][6]

1985 áprilisában a gyülekező terem leégett, amelyet azután újból felépítettek, majd 1990-ben szenteltek fel.[7]

Jellemzői

[szerkesztés]

A kolostor komplexum uralja a falu északi részét. A fehér falak és az arany tetők ötvözik a tibeti és a han építészeti stílusokat. A kolostorban 18 nagyterem, hat tanintézmény, egy arany sztúpa, egy szútra vitaterület található, amelyekben összesen 60,000 szútrát őriznek.

Fénykorában egyszerre 4000 szerzetes is élt itt. A rengeteg vallási intézményekhez hasonlóan a Labrang sem kerülte el a kulturális forradalom pusztításait, amelyet követően a szerzeteseket elzavarták vissza a földekre dolgozni. 1980-ban nyílt meg újból az intézmény és sok szerzetes visszatérhetett, viszont a kormány 1500 főben szabta meg a maximális létszámot a kolostorban.[8]

Van a területén egy buddhista múzeum is, amelyben számtalan Buddha-szobrot, szútrákat és freskókat őriznek. Korábban állt itt egy 15 méter magas arany Buddha-szobor is.[9]

Az intézmény ma is fontos buddhista központ, amelyben szertartásokat és egyéb rendezvényeket is tartanak.

A muszlim Ma család támadásai

[szerkesztés]
Fiatal szerzetes imakerekekkel
Sztúpa körbejárása

A golok emberek elleni kampány részeként a muzulmán kínai Ma család hadurai több támadást intéztek a Labrang kolostor ellen. Ma Csi 1917-ben elfoglalta a kolostort. Ez volt az első alkalom, hogy nem-tibeti kézbe került az intézmény.[10] Ma Csi legyőzte a tibetieket hui kínai seregével.[11]

A település 8 évig súlyos adót fizetett, majd 1921-ben, amikor megpróbáltak ellenállni, a kínai csapatok ismét erőszakkal győzték le a szerzeteseket.[12] 1925-ben tibeti lázadás indult és sikerült kiűzniük területükről a huikat. Ma Csi 3000 fős sereggel foglalta vissza a Labrang kolostort gépfegyverek segítségével.[13]

A tibetiek elkeseredetten harcoltak és végül 1927-ben sikerült felszabadítani a területet.[14] De nem végleg. 1928-ban Ma Csi-nek ismét sikerült visszafoglalnia a kolostort, ahol ezúttal súlyos vérengzést tartottak.[14]

Egy osztrák-amerikai utazó, Joseph Rock röviddel azután érkezett a területre, miután a kínai sereg hátrahagyta a kolostort, amelyben levágott fejeket szórtak szét.[15]

2008-as tüntetés

[szerkesztés]

2008. márciusában tüntetést szerveztek a Labrang kolostor szerzetesei, mintegy csatlakozva a Lhászából indult mozgalomhoz.[16]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Nietupski (1999), 21. o.
  2. ↑ Nietupski (1999), p. 16.
  3. ↑ Berzin, Alexander: A Brief History of Labrang Monastery. Original version published in "Gelug Monasteries." Chö-Yang, Year of Tibet Edition (Dharamsala, India), (1991). The Berzin Archives, 2003. (Hozzáférés: 2013. október 8.)
  4. ↑ Chhosphel, Samten. The First Jamyang Zhepa, Jamyang Zhepai Dorje, The Treasury of Lives: Biographies of Himalayan Religious Masters (2011. január 1.). Hozzáférés ideje: 2013. október 8. 
  5. ↑ 'LABRANG: A Tibetan Buddhist Monastery at the Crossroads of Four Civilizations'. [2008. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 8.)
  6. ↑ LABRANG: A Tibetan Buddhist Monastery at the Crossroads of Four Civilizations (csak könyv előnézet)
  7. ↑ Dorje (2009), 800. o.
  8. ↑ Hill, Julie, (2006), The Silk Road Revisited: Markets, Merchants and Minarets AuthorHouse, Kindle Edition. Kindle Locations 661-662
  9. ↑ Cabot (2003), 153. o., a szoborról készült 1923-as fotóval.
  10. ↑ Charlene E. Makley. The violence of liberation: gender and Tibetan Buddhist revival in post-Mao China. University of California Press, 73. o. (2007). ISBN 0-520-25059-1. Hozzáférés ideje: 2010. június 28. 
  11. ↑ University of Cambridge. Mongolia & Inner Asia Studies Unit. Inner Asia, Volume 4, Issues 1–2. The White Horse Press for the Mongolia and Inner Asia Studies Unit at the University of Cambridge, 204. o. (2002). Hozzáférés ideje: 2010. június 28. 
  12. ↑ China's inner Asian frontier: photographs of the Wulsin expedition to northwest China in 1923 : from the archives of the Peabody Museum, Harvard University, and the National Geographic Society, Contributor Pacific Asia Museum, illustrated, The Museum : distributed by Harvard University Press, 43. o. (1979). ISBN 0674119681. Hozzáférés ideje: 2014. április 24. 
  13. ↑ James Tyson, Ann Tyson. Chinese awakenings: life stories from the unofficial China. Westview Press, 123. o. (1995). ISBN 0-8133-2473-4. Hozzáférés ideje: 2010. június 28. 
  14. ↑ a b Paul Kocot Nietupski. Labrang: a Tibetan Buddhist monastery at the crossroads of four civilizations. Snow Lion Publications, 90. o. (1999). ISBN 1-55939-090-5. Hozzáférés ideje: 2010. június 28. 
  15. ↑ Dean King. Unbound: A True Story of War, Love, and Survival, illustrated, Hachette Digital, Inc. (2010). ISBN 0-316-16708-8. Hozzáférés ideje: 2010. június 28. 
  16. ↑ „Open revolt defies China's iron fist”, The Sydney Morning Herald, 2008. március 17. (Hozzáférés: 2008. június 29.) 

Források

[szerkesztés]
  • Cabot, Mabel H. (2003). Vanished Kingdoms: A Woman Explorer in Tibet, China & Mongolia, 1921–1925, pp. 148–157. Aperture Publishers in association with the Peabody Museum, Harvard. ISBN 978-1-931788-18-2.
  • Dorje, Gyurme (2009). Footprint Tibet Handbook. Footprint Publications, Bath, England. ISBN 978-1-906098-32-2.
  • Nietupski, Paul Kocot (1999), Labrang: A Tibetan Monastery at the Crossroads of Four Civilizations. Snow Lion Publications, Ithica, New York. ISBN 1-55939-090-5.

További információk

[szerkesztés]
  • Makley, Charlene E. (1999). "Gendered Practices and the Inner Sanctum: The Reconstruction of Tibetan Sacred Space in "China's Tibet"." In: Sacred Spaces and Powerful Places in Tibetan Culture: A Collection of Essays, pp. 343–366. Edited by Toni Huber. Library of Tibetan Works and Archives, Dharamsala, H.P., India. ISBN 81-86470-22-0.
  • Tamm, Eric Enno. (2010) "The Horse That Leaps Through Clouds: A Tale of Espionage, the Silk Road and the Rise of Modern China," 13. fejezet. Vancouver: Douglas & McIntyre. ISBN 978-1-55365-269-4.
  • Thubron, Colin (2007) Shadow of the Silk Road 58–67 (New York: HarperCollins).

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Labrang
A Wikimédia Commons tartalmaz Labrang Monastery témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Labrang_kolostor&oldid=26452493”