Löszbaba
A löszbabák a löszben keletkező mészkonkréciók. Méretük igen apró is lehet, de akár 30 cm-es példányok is előfordulnak.[1] Igen változatos formájúak, legtöbbször gömbölydedek, gyakran elágazók, babára hasonlítóak, innen kapták nevüket.
Keletkezésük
[szerkesztés]A lösz száraz éghajlaton a növényzetre rárakódó, 0,02-0,05 mm szemcseméretű szálló porból keletkező üledékes kőzet, jelentős mésztartalommal. Ha egy löszös területen az éghajlat nedvesebbé válik, a cseppkőképződéshez hasonló folyamat játszódik le: az esővíz a levegő szén-dioxidjának segítségével a kalcium-karbonátot feloldja (kalcium-hidrogén-karbonát keletkezik), ezt lassan bemossa a mélyebb rétegekbe, ahol a mész újra kiválik és konkréciókat hoz létre: ezek a löszbabák.[2][3] Sokszor a kiválás a löszben található üregek falán kezdődik meg, emiatt maguk a löszbabák gyakran üregesek lesznek, a belsejükben található törmelék pedig akár azt is eredményezheti, hogy megrázva a babát az csörgő hangot ad.
Előfordulásuk
[szerkesztés]Magyarország területének mintegy harmadát borítja lösz, itt a talaj mélyén mindenhol előfordulnak löszbabák, de csak löszfalak, löszmélyutak oldalában kerülnek felszínre. A leomló löszfalak belsejében rejtőző babákat az esővíz a dombok lábához is legörgeti. Különösen Külső-Somogy és Tolna vármegye bővelkedik a löszbabák lelőhelyeiben, de hegységeinkben, így pl. a Keleti-Bakonyban is előfordul: itt még egy barlangot (Löszbabák-barlangja) is elneveztek róluk. A 25 méter hosszú, 12 m mély, védett barlang sajnos beomlott, jelenleg nem látogatható.[4] Néhány löszbabákban bővelkedő helyszín:
- Zselic[5] (lásd: 1. és 3. kép)
- Andocs,[6] Külső-Somogy[7]
- Paksi löszfal[8]
- Dunaföldvári löszfal[9]
- Döbröközi Öreghegy[10] (lásd: 2. kép)
- Mászlonypusztai löszkitermelés[10]
- Szekszárdi szurdikok[10]
- Telecskai-dombság (Madaras, Katymár)[11]
- Pocsaj, homokbánya[12]
- Zsámbék, Szent Norbert tanösvény[13]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Radonmérés a szekszárdi löszpincékben (PDF). (Hozzáférés: 2013. február 12.)[halott link]
- ↑ Segédanyag az ELTE üledékes kőzettan gyakorlatához (PDF). [2009. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 12.)
- ↑ Kidolgozott vizsgatétel a Kempelen Farkas Gimnázium oldalán (doc). (Hozzáférés: 2013. február 12.)[halott link]
- ↑ Országos Barlnagnyilvántartás. (Hozzáférés: 2013. február 12.)
- ↑ Adatok somogyi tájak flórájához (PDF). (Hozzáférés: 2013. február 12.)
- ↑ Lösz vagy nem lösz a baba? (geoláda Andocs mellett). (Hozzáférés: 2013. február 12.)
- ↑ Külső-Somogy szép vidékén. (Hozzáférés: 2013. február 12.)
- ↑ paks.info.hu - löszbabák. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 12.)
- ↑ Magyarország tájegységei (löszbabák Dunaföldváron). (Hozzáférés: 2013. február 12.)
- ↑ a b c Feltáratlan földrajzi értékek nyomában (PDF). (Hozzáférés: 2013. február 12.)[halott link]
- ↑ A Telecskai-dombok lábánál. (Hozzáférés: 2013. február 12.)
- ↑ Pocsaj honlapja. (Hozzáférés: 2013. február 12.)
- ↑ A zsámbéki Szent Norbert tanösvény honlapja. (Hozzáférés: 2013. február 12.)