Láng Mihály (pedagógus)

Ez a szócikk a pedagógusról, állami óvónőképző-intézeti igazgatóról szól. Hasonló címmel lásd még: Láng Mihály (egyértelműsítő lap).

Láng Mihály (Kálmánd, 1856. szeptember 13. – Budapest, 1920)^[1] állami óvónőképző-intézeti igazgató.

Élete

Gimnáziumi tanulmányait Nagykárolyban, az elemi tanítóképzőt Szatmárt és Máramarosszigeten, a polgári tanítóképző-intézetet Budapesten a Pedagógiumban, az óvónőképző-intézeti tanárokat képesítő tanfolyamot szintén Budapesten végezte. Szatmárnémetiben néptanító, Pancsován és Kapuváron polgáriskolai tanító, Nagyszőlősön és Nagyszebenben polgáriskolai igazgató, Sepsiszentgyörgyön és Eperjesen kisdedóvónőképző-intézeti igazgató volt.

Írásai

Cikkeket írt a Népanítók Lapjába (1885. Ingyenes magyar nyelvi tanfolyamok, 1886-87. Ingyenes magyar nyelvi tanfolyam Nagyszebenben, A magyar nyelv tanítása és a nemzetiségek iránti rokonszenv. A magyar beszéd gyakorlása és a nem magyar tannyelvű iskolák, Közegészségi nyomorúságok az ősz és tél beálltával, 1889. Miképen lehetne a falvakban és városokban élő kuruzslók, parasztorvosok káros működésének véget vetni?, 1890. A cultur-egyesületek és az iskola sat.), a máramaros-szigeti Nevelésbe, a Polgári Iskolába, a Kisdednevelésbe, a Polgári Iskolába, a Kisdednevelésbe, a Népnevelőbe, a Kolozsvárba (1893. 226. sz. Kisdednevelés az ókorban); írt még a Beregbe, Ugocsába sat.

Munkái

Magyar nyelvgyakorló a magyar beszéd tanításához. Német-, tót-, román- és szerbajkú felnőttek és az I. fokú ipariskola növendékei számára. Bpest, 1885. Három rész (Ism. Család és Iskola. 2. javított kiadás. Melléklet Magyar-német szótár. Uo. 1887)
Vezérkönyv a «Magyar nyelvgyakorló felnőttek és magyarul nem tudó I. fokú ipariskola növendékei számára» cz. munkához. Uo. 1886
Magyar-tót szótár a Nyelvgyakorlóhoz. Uo. 1887
Magyar-román szótár a Nyelvgyakorlóhz. Uo. 1887
Ábécé- és olvasókönyv, a magyar olvasás és magyar beszéd tanításához. A német, román, tót és szerb tannyelvű népiskolák számára. Uo. 1887-88. Négy rész. (2. kiadás. Uo. 1892)
Vezérkönyv az ... «ABC-és és olvasókönyvek ...» cz. munkákhoz. Uo. 1887
Az Osztrák-Magyar monarchia és Európa földrajza. A polgári és felsőbb leányiskolák I. osztálya részére. Uo. 1888
Ugyanaz. A polgári fiuiskolák I. osztálya számára. Uo. 1888
Leitfaden zum Unterricht der ungarischen Sprache für Lehrer an Volksschulen nicht ungarischer Unterrichts-Sprache. Uo. 1888, két rész
Mikép tanítandó a népiskolákban a magyar nyelv, mint a gyakorlati élet társalgási nyelve? A délmagyarországi tanító-egylet által jutalmazott pályamű. Pancsova, 1889
A kisdednevelés módszertana. Sepsi-Szent-György, 1893 (2. kiadás. Molnár Mártonnal együtt. Eperjes, 1895)
Rendszeres magyar nyelvtan. Bpest, 1894
Magyar irodalom ismertetése. Uo. 1894
Magyar olvasókönyv a kisdedóvók számára. Uo. 1894
Sárosmegye népnevelése az ezredik évben. Eperjes, 1896
A magyar beszédre való szoktatásnak módja. Bpest, 1899 (Ism. M. Kritika II. 24., III. 6. sz.)

Szerkesztette a Magyar kisdednevelés és népoktatás c. havi folyóiratot 1895. május 1-től Eperjesen Peres Sándorral és a Sárosvármegye népnevelése az ezredik évben Eperjes, 1896. c. munkát Simkó Endrével együtt.

Jegyzetek

↑ A halál idejét eltérően adják meg a lexikonok. A PIM és a Pedagógiai Lexikon 1920-at ad meg közelebbi időpont nélkül, míg a MÉL és a Révay Nagylexikon 21. (pót) kötete vélhetően tévesen 1930. január 30-at hoz, mivel ezen a napon a korabeli sajtóhírek szerint Láng Mihály volt országgyűlési képviselő hunyt el.

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.

[1] A halál idejét eltérően adják meg a lexikonok. A PIM és a Pedagógiai Lexikon 1920-at ad meg közelebbi időpont nélkül, míg a MÉL és a Révay Nagylexikon 21. (pót) kötete vélhetően tévesen 1930. január 30-at hoz, mivel ezen a napon a korabeli sajtóhírek szerint Láng Mihály volt országgyűlési képviselő hunyt el.

[1]