Krivány (Kisszebeni járás)
Krivány (Krivany) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Kisszebeni | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1274 | ||
Polgármester | Ján Šejirman | ||
Irányítószám | 082 71 | ||
Körzethívószám | 51 | ||
Forgalmi rendszám | SB | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1205 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 64 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 415 m | ||
Terület | 18,87 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 10′ 12″, k. h. 20° 54′ 51″49.170000°N 20.914167°EKoordináták: é. sz. 49° 10′ 12″, k. h. 20° 54′ 51″49.170000°N 20.914167°E | |||
Krivány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Krivány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Krivány (szlovákul: Krivany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Kisszebentől 16 km-re északnyugatra, a Tarca bal partján, 426 m magasságban fekszik.
Története
[szerkesztés]Írott forrásban 1301-ben említik először. A falu templomát a 14. század végén vagy a 15. század elején építették. 1615-ben a reformáció következtében evangélikus templom lett. A 17. században 10-12 nemesi család élt a faluban, melyeknek kisebb kúriájuk volt. A legnagyobb kastély a Dessewffy család 1635-ben épített kastélya. 1734-ben a község már újra tiszta katolikus. 1770-ben a templom részben leégett.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRIVA. vagy Krivani. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Dezsőfi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Héthárshoz 2/4 mértföldnyire, Tarcza vize mellett, ’s az Uraságnak Kastéllyával díszesíttetik, Ispotállya is van, földgye jó, réttye, legelője, és fája is tűzre van, piatzozása Szebenben, Várállyan, és Héthárson.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krivány, (Kriwgani), Sáros v. tót falu, Héthárshoz nyugotra 1/2 órányira, a Tarcza mellett: 870 kath., 31 g. kath., 62 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Szép emeletes kastély. Termékeny határ, jó rétekkel, erdővel, vizimalmokkal. F. u. többen. Ut. post. Eperjes.”[3]
A Dessewffy-kastély 1863-ig volt a család tulajdonában, ezután a Bornemissza családé lett.
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 960-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 1093 lakosából 969 szlovák és 98 cigány volt.
2011-ben 1215 lakosából 955 szlovák és 119 cigány.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1771-ben Dessewffy József országgyűlési követ, táblabíró, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Legrégibb műemléke az 1470 és 1520 közötti időben épített gótikus római katolikus templom. 1890-ben megújították, 1921-22-ben renoválták.
- A Dessewffy-kastély 1635-ben épült reneszánsz stílusban, később a Bornemissza családé lett. 1948-ban államosították, majd 1985-ben helyreállították. 1992-óta Bornemissza Kálmán tulajdona.
- A faluban egy malom is áll, mely egykor a Bornemissza családé volt.
- A falu központjában álló szabadtéri színpadon folklórfesztiválokat rendeznek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. március 9.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.