Erzsébetháza

	Erzsébetháza (Kravany)
	; Erzsébetháza zászlaja
	; Erzsébetháza zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Poprádi
Rang	község
Első írásos említés	1398
Polgármester	Igor Gavalier
Irányítószám	059 18 (pošta Spišské Bystré)
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	PP
	Népesség
Teljes népesség	897 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	36 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	730 m
Terület	24,34 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 59′ 54″, k. h. 20° 12′ 10″48.998333°N 20.202778°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 54″, k. h. 20° 12′ 10″48.998333°N 20.202778°E
	Erzsébetháza weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébetháza témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Erzsébetháza (1899-ig Krajván, szlovákul: Kravany, németül: Kuhschwanz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.

Fekvése

Poprádtól 10 km-re délnyugatra, a Hernád bal oldalán fekszik.

Története

A falu 1317-ben „Villa Michaelies” néven tűnik fel az írott forrásokban. 1327-ben „Scentmyhal” alakban szerepel. Mai nevén 1398-ban említik először „Cravan” alakban. Magyar nevét temploma védőszentjéről, Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta. A település a savniki cisztercita apátság területén keletkezett. A 18. századtól a szepesi püspökség birtoka. 1787-ben 63 házában 537 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRAVJÁN. Tót fau Szepes Várm. földes Ura a’ Szepesi Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Kubacknak szomszédságában, és annak filiája, határjának 2/3 része hegyes, kőves, és posványos, réttyeinek is 3/4 része, ritka füvet terem.”^[2]

1828-ban 92 háza volt 666 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krajván, (Kuhschvanz), Szepes v. tót falu, Tepliczhez délre egy órányira: 666 kath. lak. Sok erdő, legelő. F. u. a szepesi püspök. Ut. post. Lőcse.”^[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 619, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 818 lakosából 787 szlovák volt.

2011-ben 883 lakosából 816 szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1842-ben épült klasszicista stílusban, a korábbi gótikus templom helyén. Gótikus keresztelőmedencéje 14. századi.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Poprádi járás m v sz A Poprádi járás települései
Poprád (Poprad)
Alsóerdőfalva (Nová Lesná) · Batizfalva (Batizovce) · Csorba (Štrba) · Erzsébetháza (Kravany) · Gánóc (Gánovce) · Gerlachfalva (Gerlachov) · Hernádfalu (Spišské Bystré) · Hernádfő (Vikartovce) · Javorina (Tatranská Javorina) · Lándzsásötfalu (Hôrka) · Lucsivna (Lučivná) · Magastátra (Vysoké Tatry) · Malompatak (Mlynica) · Menguszfalva (Mengusovce) · Nagyszalók (Veľký Slavkov) · Ószelec (Hozelec) · Savnik (Spišský Štiavnik) · Stóla (Štôla) · Szépfalu (Šuňava) · Svábfalva (Švábovce) · Szepesjánosfalva (Jánovce) · Szepestapolca (Spišská Teplica) · Szepesvéghely (Hranovnica) · Szvit (Svit) · Teplicska (Liptovská Teplička) · Vernár · Védfalu (Vydrník) · Zár (Ždiar)