Koszmosz–69
Koszmosz–69 | |
Típus | Zenit-4 |
Indítás dátuma | 1965. június 25. |
Indítás helye | Bajkonuri űrrepülőtér, 1. indítóállás |
Hordozórakéta | Voszhod hordozórakéta |
COSPAR azonosító | 1965-049A |
SCN | 01421 |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Koszmosz–69 (oroszul: Космос 69) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja. Negyedik generációs Zenyit–4 felderítő műhold.
Küldetés
[szerkesztés]Katonai felderítő műhold, feladata a Föld meghatározott térségeinek megfigyelése, katonai célú adatgyűjtés. Polgári célja az emberes űrrepülés elősegítése. Az exponált filmeket egy fémkapszulában, ejtőernyővel juttatta vissza a Földre.
Jellemzői
[szerkesztés]Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett és építését felügyelő műhold. A Zenyit–4 ember szállítására fejlesztett űreszköz, hasznos terében helyezték el a műszereket.
1965. június 25-én a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Voszhod (11А57) hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89,6 perces, 64,8 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya, perigeuma 205 kilométer, apogeuma 309 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor, szolgálati ideje maximum 12 nap.
A Koszmosz–67 programját folytatta. A Föld felső atmoszférája fontos szerepet játszik a felszíni és a műholdas kommunikációban és navigációban, sűrűsége befolyásolja az alacsony Föld körüli pályán (LEO) keringő műholdak élettartamát. A fedélzeten elhelyezett rádióadók által sugárzott jelek fáziskülönbségének méréséből következtetéseket lehet levonni az ionoszféra szerkezetéről. Az éjszakai ionoszféra F-rétege magasságbeli és kiterjedésbeli inhomogenitásainak mérése a 20 MHz-es fedélzeti adó jeleinek fluktuációváltozásaiból történt. Kamerái SZA-10 (0,2 méter felbontású), SZA-20 (1 méter felbontású) típusú eszközök voltak.
1965. július 3-án 10 napos szolgálati idő után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre.
Források
[szerkesztés]- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
További információk
[szerkesztés]- Koszmosz–69. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. április 19.)
- Koszmosz–69. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 19.)
Elődje: |
Koszmosz-program |
Utódja: |