Koszmosz műholdak

A Koszmosz műholdak (cirill betűkkel: Космос) különféle célú műholdakból álló szovjet, majd orosz műhold-sorozat. A sorozat első műholdját 1962-ben indították. A sorozatban folyamatosan növekedett a felbocsátott űreszközök száma, 1970-től évente átlagban 70–80 indítást hajtottak végre. 2007-ig több mint 2400 műholdat indítottak Koszmosz elnevezéssel. A sorozat műholdjai között katonai és polgári célú műholdak egyaránt voltak. A szovjet katonai felderítő célú műholdak – pl. Zenyit felderítő műholdak – többségét Koszmosz néven indították.

Egyes kutatási célú műholdak, pl. a Metyeor, Foton és a Bion műholdaknál, valamint egyéb űreszközök kísérleti példányainál szintén használták a Koszmosz-sorozatjelzést. A Koszmosz műholdakat a bajkonuri és a Pleszeck űrrepülőtérről, valamint az 1980-as évek végéig a Kapusztyin Jar rakétakísérleti lőtérről indították. A műholdak pályamagassága 150 kilométertől több tízezer kilométerig terjedt. Az indításokhoz különböző hordozórakétákat alkalmaztak. Leggyakrabban a Koszmosz hordozórakétát használták. A holdak tömege néhány kilogrammtól több tonnáig terjedt.

Kezdetek

1962. március 16-án juttatták pályára az első Koszmosz–1 műholdat.

A Koszmosz–122 jelzéssel indított Metyeor műhold makettje

Vizsgálati programok

A Föld és a Föld körüli tér átfogó vizsgálata:

• az ionoszféra különböző rétegeiben található töltött részecskék, elektronok és ionok sűrűségének vizsgálata,
• a Napból kiinduló részecskesugárzás (napszél) összetételének és energiaeloszlásának vizsgálata,
• a Földet körülvevő sugárzási övezetet alkotó részecskék minőségének és energiájának vizsgálata,
• az elsődleges kozmikus sugárzás összetételének és időbeli változásainak vizsgálata,
• a földmágneses erőtér vizsgálata a magasság, a földrajzi szélesség, az évszakos és napszakos változások feltárása,
• a Nap röntgen- és ibolyántúli sugárzásának vizsgálata; a sugárzási típusok más kozmikus forrásainak felderítése,
• a magas légkör gázrészecskéinek kémiai összetételének vizsgálata,
• a mikro-meteorok térbeli eloszlásának, ezen eloszlás időbeli változásának és az egyes részecskék energiájának vizsgálata,
• a legalsó légköri réteg, a troposzféra felhőképződési és időjárási jelenségeinek vizsgálata,
• geológiai és geofizikai kutatások végzése,
• biológiai (állati, növényi) kísérletek végzése űrkörülmények között,
• különféle technikai, technológiai kísérletek végrehajtása.

Kapcsolódó szócikkek

• Koszmosz műholdak listája (251–500)

Források

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
• Dr. Bitó János – Sinka József – Utak a kozmoszba – 1970. Budapest, Kossuth Könyvkiadó

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Koszmosz műholdak témájú médiaállományokat.