Koszmosz–108
| Koszmosz–108 | |
| Gyártó | Pivdenne |
| Típus | DS-U1-G |
| Indítás dátuma | 1966. február 11. |
| Indítás helye | Kapusztyin Jar |
| Hordozórakéta | 63SZ1 |
| COSPAR azonosító | 1966-011A |
| SCN | 02002 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Koszmosz–108 (DSZ-U1-G) (oroszul: Космос 108) Koszmosz műhold, a szovjet műszeres műhold-sorozat tagja. Ionoszférakutató műhold.
Küldetés
[szerkesztés]Feladata a Föld atmoszférájának felülről történő vizsgálata, valamint a naptevékenység hatása a földi atmoszférára. A Koszmosz–11 által megkezdett vizsgálatokat folytatta.
Jellemzői
[szerkesztés]Dnyipropetrovszk (ukránul: Дніпропетровськ), orosz nevén Dnyepropetrovszk (oroszul: Днепропетровск), Ukrajnában OKB–586 a Déli Gépgyár (Juzsmas) volt a központja több Koszmosz műhold összeszerelésének. Üzemeltetője a szovjet Tudományos Akadémia.
1966. február 11-én a Kapusztyin Jar rakétakísérleti lőtérről a Majak–2 indítóállásából egy Koszmosz–2I (63SZ1) típusú hordozórakétával juttatták Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 95,3 perces, 48,8 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 227 kilométer, apogeuma 865 kilométer volt. Hasznos tömege 291 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai, illetve a felületét burkoló napelemek energiahasznosításának kombinációja (kémiai akkumulátorok, napelemes energiaellátás – földárnyékban puffer-akkumulátorokkal).
Felépítését tekintve két félgömbbel lezárt hengeres test. A felső félgömbben helyezték el a tudományos készülékeket, külső felületén az érzékelőket. A hengeres részben a szolgálati egységeket (programvezérlő, adatrögzítő, telemetria). A hátsó félgömbben az energiaellátást biztosító kémiai akkumulátorok kaptak elhelyezést. Az egyenletes belső hőmérsékletet cirkuláló gáz (nitrogén) biztosította. A hőegyensúlyt sugárzáselnyelő anyaggal, illetve zsalus radiátorral biztosították.
A Föld felső atmoszférája fontos szerepet játszik a felszíni és a műholdas kommunikációban és navigációban, sűrűsége befolyásolja az alacsony Föld körüli pályán (LEO) keringő műholdak élettartamát. A fedélzeten elhelyezett rádióadók által sugárzott jelek fáziskülönbségének méréséből következtetéseket lehet levonni az ionoszféra szerkezetéről. Az éjszakai ionoszféra F-rétege magasságbeli és kiterjedésbeli inhomogenitásainak mérése a 20 MHz-es fedélzeti adó jeleinek fluktuációváltozásaiból történt.
1966. november 21-én belépett a légkörbe és megsemmisült.
Források
[szerkesztés]- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
További információk
[szerkesztés]- Koszmosz–108. nasa.gov. [2012. október 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
- Koszmosz–108. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 3.)
|
Elődje: |
Koszmosz-program |
Utódja: |
