Korondi György
| Korondi György | |
.jpg) | |
| 1968-ban | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Kummer György |
| Született | 1936. február 18. Győr |
| Elhunyt | 2015. június 30. (79 évesen) Budapest[1] |
| Házastársa | Szerdahelyi Ágnes (1967–2015) |
| Gyermekei | Anna (1969) Teréz (1974) |
| Szülei | Kummer János Klimovszky Margit |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1959–1962) |
| Pályafutás | |
| Műfajok | opera, oratórium, operett |
| Hangszer | énekhang |
| Hang | tenor |
| Díjak | Liszt Ferenc-díj (1972) |
| Tevékenység | operaénekes |
| Kiadók | Hungaroton |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Korondi György témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Korondi György (Győr, 1936. február 18. – Budapest, 2015. június 30.[2]) Liszt Ferenc-díjas operaénekes (tenor), érdemes művész. Nagy kultúrájú énekes, aki különösen az olasz repertoárban nyújtott kitűnő alakításokat, de oratóriumszólistaként is emlékezetes fellépései voltak. Korondi Anna opera-énekesnő édesapja.
Élete
[szerkesztés]Kisgyermek korától énekelt templomi, iskolai és munkahelyi kórusban. Gépipari technikumban tanult, majd vasesztergályosként dolgozott, közben szülővárosa zeneiskolájában tanult énekelni Walter Margitnál és Szabó Miklósnál. A fizikai munkát feladva, 1957-ben Budapestre került, ahol a Bartók Béla Konzervatóriumban Feleki Rezsőnél képezte tovább hangját. 1959-ben felvették a Zeneakadémiára, ahol Rősler Endre lett a mestere. Korondi is azok közé tartozott, akiket Tito Schipa kiválasztott budapesti mesterkurzusára.
Rősler rábeszélése a harmadik évben megszakította akadémiai tanulmányait és az 1962–63-as évadtól a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött, ahol első jelentős feladata (immár Korondi néven) Gounod Faustjának címszerepe volt 1962. október 20-án. Az akkor aranykorát élő színházban sorra kapta a főszerepeket. 1964-től rendszeresen vendégszerepelt az Operaházban (Osváth Júlia ajánlotta a pesti vezetők figyelmébe), az 1966–67-es évadtól pedig már a fővárosi társulat tagja lett. Szerződtetett magánénekesként első szerepe Don Ottavio volt Mozart Don Juanjában 1966. szeptember 10-én. Évtizedekig a társulat vezető lírai és spinto tenorja volt, aki főként az olasz és francia romantikus repertoárban működött, de számos barokk vagy kortárs műben is színpadra lépett. Néhány hőstenor szerepet is megformált.
Operai pályájával párhuzamosan rendszeresen közreműködött oratóriumkoncerteken is, leggyakrabban Kodály Psalmus Hungaricusának zsoltárosaként. Ezt a művet Európa-szerte énekelte. Operaszínpadokon főként Közép- és Kelet-Európában vendégszerepelt. Templomi énekesként egészen idős koráig hallható volt.
Teréz lánya hegedűművész, felesége hegedű- és szolfézstanár. Második lánya Anna énekesművész és énekprofesszor a Berlini Hanns Eisler főiskolán.[3]
Szerepei
[szerkesztés]
|
|
Díjai
[szerkesztés]- Liszt Ferenc-díj (1972)
- A Magyar Rádió és Televízió nívódíja (1973. november 16.)
- Érdemes művész (1976)
- A Magyar Állami Operaház örökös tagja (posztumusz, 2015)[4][5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://resolver.pim.hu/auth/PIM107106
- ↑ Meghalt Korondi György. [2015. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 1.)
- ↑ Anna Korondi | Personen | Hochschule | Hochschule für Musik Hanns Eisler Berlin (német nyelven). www.hfm-berlin.de. [2017. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 14.)
- ↑ MTI: Újabb örökös tagokat köszöntöttek a Magyar Állami Operaházban (magyar nyelven). hirado.hu, 2015. november 7. [2015. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 12.)
- ↑ MTI: Újabb örökös tagokat köszöntöttek az Operában (magyar nyelven). orientpress.hu, 2015. november 8. [2020. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 12.)
Források
[szerkesztés]- Jánosi Ildikó: „Gyönyörű, gazdag pályát mondhatok magaménak” – beszélgetés Korondi Györggyel = OperaVilág 2011. május 27.
- Ki kicsoda a magyar zeneéletben? Szerk. Székely András. 2. kiad. Budapest, 1988. Zeneműkiadó. ISBN 9633306728
- Ki kicsoda 2000. Főszerk.: Hermann Péter. Budapest, 1999. Greger-Biográf K. ISSN 1215-7066
- A Magyar Állami Operaház évkönyvei
