Korjói dalok
A korjói ( ) dalok (hangul: 고려 가요, Korjo kajo, RR: Goryeo gayo ) a koreai Korjo ( )-korban (918–1392) született koreai nyelvű költemények. Két reprezentatív típusuk különíthető el: a szogjo (속요, ) és a kjonggicshega (경기체가, ). Összesen 33 dal szövege maradt fenn, további 39-nek a címe ismert.
Története
[szerkesztés]A korjói ( ) dalok feltárása nehézségekbe ütközik, a dalok túlnyomó többsége ugyanis szájról-szájra adva maradt fenn, nagyon keveset jegyeztek csak le, jóval később, a 16. században. A kínai írás és kínai művészetek elterjedése, majd később a Mongol Birodalomnak való alávetettség nem segítettek az anyanyelvi költemények fennmaradásának. A Csoszon ( )-korban ugyan megpróbálták összegyűjteni és lejegyezni az előző királyság költeményeit, azonban az akkori történészek valószínűleg szigorúan cenzúrázták a műveket. A konfucianista elvárásoknak a szabadosabb, szerelemről nyíltabban beszélő korjói ( ) dalok nem feleltek meg, túlságosan vulgárisnak, obszcénnek minősítették őket. Összesen 33 olyan dal maradt fenn így, amelynek szövege ismert, jó részük a Korjosza ( ) (고려사, „Korjo ( ) története”), az Akhak kvebom ( ) (악학궤범, „Zenei kánon”), az Akcsang kasza ( ) (악장가사, „Dalszövegek zenére”) valamint a Sijong hjangakpo ( ) (시용향악보, „Koreai dalok jegyzéke”) című Csoszon ( )-kori gyűjteményekből származik. További 39 dalnak csupán a címe ismert.[1] Fennmaradásuk annak kösszönhető, hogy megőrizték a zenét, amire énekelték őket. A hangjegyírást már évszázadokkal korábban használták a koreaiak. Az új dinasztia alapítására írt dalokat a meglévő korjói ( ) dalok dallamára énekelték.[2]
Jellemzői
[szerkesztés]Két reprezentatív típusuk különíthető el: a szogjo (속요, ) és a kjonggicshega (경기체가, ). A szogjo ( ) esetében minden versszak végén egy refrén ismétlődik, mely jelentés nélküli hangutánzó szavakból áll. A dalok többnyire különálló tartalmú versszakokból állnak, ezeket köti össze a refrén.[3] A kjonggicshega ( ) esetében a kjonggi ottohaniikko ( ) (경기 어떠하니잇고) kifejezés ismétlődik minden versszak negyedik és hatodik sorában.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Lee: szerk.: Peter H. Lee: A History of Korean Literature [archivált változat]. Cambridge University Press (2003). ISBN 9781139440868 [archiválás ideje: 2014. november 29.]