Ugrás a tartalomhoz

Kordina Zsigmond

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kordina Zsigmond
Született1848. február 1.
Nowy Sącz
Elhunyt1894. június 3. (46 évesen)
Graz
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásagépészmérnök,
mozdonyszerkesztő
SírhelyeFarkasréti temető (49/2-1-18)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kordina Zsigmond témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kordina Zsigmond (Újszandec, 1848. február 1.Graz, 1894. június 3.) mérnök, mozdonyszerkesztő, a MÁV Gépgyár mozdonyszerkesztő irodájának főnöke, a gyár igazgató-helyettese volt.

Életpályája

[szerkesztés]

Édesapja Kordina Károly ezredorvos volt, akinek négy gyermeke közül Zsigmond volt a legidősebb. A család 1849-ben Pankotára költözött. Kordina Zsigmond elemi iskoláit Nagyváradon végezte 1858-ban, majd ugyanitt a minoriták gimnáziumába került. Itt tanulmányait a második évben abbahagyta, és apja lakatosnak adta. 1863-tól gróf Waldstein borossebesi vasgyárában dolgozott, majd Resicára került. 1868-ban az ÁVT Gépgyárába, Bécsbe került, ahol fémesztergályosként kezdett dolgozni. Itt a rendelkezésre álló szabadidejét önképzésre fordította. Kordina tehetségét felismerve a gyár főmérnöke, Charles Haswell rövidesen a rajzteremben alkalmazta őt, majd a kazánkovács-műhely alművezetőjévé nevezték ki. A műhely két évi vezetése után a gyár igazgatója, John Haswell rövidesen a szerkesztőiroda élére állította. 1871-ben mérnökké nevezték ki.

1881-ben a MÁV Gépgyár igazgatója, Zimmermann Frigyes a mozdonygyár szerkesztőirodájának vezetését Kordina Zsigmondra bízta, aki egyben főmérnöki rangot is kapott. A budapesti üzem ekkor még alig nyolc éve foglalkozott mozdonygyártással és azokat legnagyobbrészt osztrák mozdonygyárak tervei alapján készítette. Kordina Zsigmond nevéhez fűződik a gyár szerkesztőirodájának felfejlesztése, melynek köszönhetően egyre inkább saját tervek alapján készülhettek a mozdonyok. Kordina azonban az iroda vezetésén túl a mozdonyok tervezésében tevőlegesen is részt vett. Legismertebb alkotása a legtipikusabb magyar gőzmozdonynak is tartott Ie osztály, de Kordina vezetésével készültek az alábbi mozdonytípusok tervei is:

Szerkesztési és vezetési feladatain felül rendszeresen publikált a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében, külföldi tanulmányutakon vett részt és a gyárban készült új mozdonyok próbamenetein is rendszeresen jelen volt.

Munkája elismeréseként a kereskedelemügyi miniszter 1887-ben felügyelővé nevezte ki, majd 1890-ben megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét is. 1891-ben főfelügyelő lett, 1894. elején pedig a gyár igazgató-helyettesévé nevezték ki. Eközben végig lázasan, pihenést nem ismerve dolgozott, melynek következében egészsége megromlott – ideg-, gyomor-, majd szívbántalmak jelentkeztek nála. Ennek ellenére nem volt hajlandó üdülést iktatni életébe, emiatt 1893-ban már teljesen kimerülve kénytelen volt több hónapra gyógyulni mennie. Ezt követően újra dolgozni kezdett, azonban egészsége ekkorra már végletesen megromlott: néhány hónappal későbbi, grazi üdülése alatt szívszélhűdésben elhunyt.

Utódjául Dvorák Hubertet nevezték ki.

Magánélete

[szerkesztés]

1877-ben Kordina házasságot kötött Ritter Rózával. A frigyből hat gyermek született.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Fehérvári István. „Kordina Zsigmond”. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Heti Értesítője XIII. (1894.), 203–204. o.