Korai sztyeppei írás
Korai steppei írás | |
Típus | ábécé |
Nyelvek | alán, köztörök |
Időszak | Kr. e. 2. sz. - Kr. u. 7. sz. |
Felmenő írásrendszerek | ugariti föníciai korai arám birodalmi arám, károsti, türk képjelek |
Leszármazott írásrendszerek | protorovás, steppei rovás, türk írás |
Unicode-tartomány | Nincs |
A rovásírások és a türk írás ismert emlékein alapulva feltehető, hogy volt egy közös ősük, a korai steppeinek nevezett hipotetikus írás.[1] A korai steppei írást különböző nemzetek használták az eurázsiai steppén, többek között türkök is. A korai steppei írás felhasználói a történelem során kapcsolatban voltak Perzsiával és a Közel-Kelettel. Perzsia és a többi déli ország jól szervezett államok voltak magas szintű írásbeliséggel. A kulturájuk folyamatosan hatott a steppei népekre, és azok a különböző korokban számos betűt átvettek a déli államok írásaiból.[2]
A korai steppei egy feltételezett írás, jelenleg nem ismerünk egyetlen olyan emléket sem, amelyen biztosan korai steppei felirat lenne.
Kapcsolatai más írásokkal
[szerkesztés]A feltételezett korai steppei írás elhelyezkedése az írások leszármazásában a következő ábrán látható. A korai steppei írás végső soron a föníciai ábécéből származik, azonban a korai steppei írás leszármazottaiban van néhány szimbólum amelyek a türk képjelek közül valók, így ezeknek létezniük kellett a korai steppei írásban is.
Sándor Klára nyelvész szerint "a székely rovásírás nem vezethetõ ugyan le közvetlenül a keleti türk rovásírásból, de a kettő távolabbi rokonsága is nehezen cáfolható a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján."[4] Ez a vélemény teljes összhangban áll azzal, hogy a korai steppei írás mind a türk írás, mind - közvetve - a székely–magyar rovásírás közös őse.
Története
[szerkesztés]A korai steppei írás kialakulásában négy írás játszott meghatározó szerepet: a birodalmi arám és két leszármazottja, a károszti és a pártus, valamint a türk képjelek. Ezek közül messze a birodalmi arám hatása volt a legnagyobb. A steppei népek közül egyedül a Jüecsi Birodalom vette át a birodalmi arám írást Kr. e. 2. században, ezért ez tekinthető a korai steppei írás kezdetének. A korai steppei írás leszármazottai között vannak a rovásíráscsalád tagjai (kárpát-medencei rovás, steppei rovás, székely–magyar rovásírás) és a türk írás. A korai steppei írás végét a 7. sz.-ra lehet helyezni, amikor a türk írást Közép-Ázsiában kialakították.[2] A korai steppei írásból származó rovásírások és a türk írás időbeli egymásrahatása látható az alábbi ábrán.
Forrásművek
[szerkesztés]- Hosszú, Gábor (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First Edition. Budapest: Rovas Foundation, https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA1 (angolul)
- Vékony Gábor (2004): A székely írás emlékei, kapcsolatai, története (magyarul)
Külső webes hivatkozások
[szerkesztés]- Comments on encoding the Rovas scripts Archiválva 2011. november 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)
- Rovásírások családja a RovásPédián (angolul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Hosszú, Gábor (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. Budapest: Rovas Foundation, p. 27. Olvasható: https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA27
- ↑ a b Hosszú, Gábor (2011): Heritage of Scribes. The Rovas Scripts’ Relations to Eurasian Writing Systems. First edition. Budapest, ISBN 978-963-88437-4-6
- ↑ G. Hosszú: Comments on encoding the Rovas scripts. National Body Contribution for consideration by UTC and ISO/IEC JTC1/SC2/WG2, May 22, 2011, ISO/IEC JTC1/SC2/WG2 N4076, http://std.dkuug.dk/jtc1/sc2/wg2/docs/n4076.pdf
- ↑ Sándor Klára: A székely írás megíratlan története(i?), in: Erdélyi Múzeum folyóirat, Kolozsvár, 1996/1-2 [1]