Ugrás a tartalomhoz

Ugariti ábécé

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ugariti írás
ugariti istenek listája
ugariti istenek listája
Típusabugida ékírás
Nyelvekugariti, hurri
Időszaki. e. 15. századi. e. 8. század
Felmenő írásrendszereksumer ékírás
   akkád ékírás
    asszír ékírás
     hettita ékírás
      ókánaánita(?)
Leszármazott írásrendszerekföníciai ábécé
etruszk
görög ábécé
óperzsa(?)
Unicode-tartományU+10380–U+1039F
ISO 15924ugar
A Wikimédia Commons tartalmaz ugariti írás témájú médiaállományokat.

Az ugariti ábécé egy ékírásra épülő bővített abugida írásrendszer, amely 31 karakterből áll és a szótagírásból kialakuló betűírások első képviselője. A szótagokból legtöbbször csak a mássalhangzókat és a kettőshangzókat írták le, alapvetően csak az alpa magánhangzó létezett. Az i és u magánhangzók későbbi fejlemények lehetnek.

Egy kihalt sémi nyelv, az ugariti lejegyzésére használták, és néhány hurri nyelvemléken kívül kizárólag Ugarit térségében használták. I. e. 1400 körüli az első ismert, ezzel az írástípussal készült dokumentum. Az ugariti nyelv az 1928-ban kezdődő rasz-samrai feltárásokig teljesen ismeretlen volt.

Rokon írásrendszerei

[szerkesztés]

Az ugariti ábécé görög írásba közvetlenül ment át vagy a föníciai ábécén keresztül, amelyre a későbbi sémi betűírások támaszkodtak. Ez utóbbi azért kevésbé valószínű, mert a föníciai írásból hiányzik egy pár olyan betű, amelyik az ugaritiban és a görögben is megvan. Az pedig valószínűtlen folyamat, hogy egy elvesztett betű később úgy térjen vissza a használt írásjelek közé, hogy hasonlítson az eredetihez. Ezek például az üpszilon és az ióta, amelyek a félhangzókat (w, y) jelölő ugariti betűkből váltak magánhangzójellé. Az ókánaánita ábécé pedig még redukáltabb hangkészletet ír le. Ugyanakkor a föníciai ábécé és az ókánaánita ábécé olyan nyelvek leírására szolgált, amelyek rokonai az ugaritinak, de első nyelvemlékeik jóval későbbiek az ugariti nyelvnél. Az ugariti után négy évszázaddal később megjelenő, az ugaritival szintén közeli rokonságban álló arámi nyelv írására használt arámi ábécé eredete is inkább vezethető vissza az ugaritira, mint az ókánaánira.

Az ugariti írás független a korban általánosan használt akkád ékírástól. Ehelyett néhány karaktere hasonlít a megfelelő hettita karakterre, mint például az an és hettita szótagjelre az alpa betű, a ya-ra a jod, a ši-re a šin, me-re a mem, a de-re a ḏal, a nu-ra a nun, az ez-re a zu, vagy a za-ra a zeta. A többi is szándékos egyszerűsítéssel, kialakítva és nem kialakulva jöhetett létre. Az ugariti ábécé az utolsó lépése az ékírás egyszerűsödésének, a képírásból betűírássá alakulásának.

Erre az időre tehető az északi és déli sémik elkülönülése. Ez a betűkészleteikben is látható.

északi sémik

ˀa b g d h w z y k š l m n s ʕ p q r ġ t ś ˀi ˀu
א ב ג ד ה ו ז ח ט י כ ל מ נ ס ע פ צ ק ר ש ת שׂ

déli sémik

h l m q w š r t s k n b ś p ʔ ʕ g d ġ z y
ה ל ח מ ק ו ר ת ס כ נ ח׳ ב שׂ פ א ע ט׳ ג ד ע׳ ט ז ד׳ י ש צ

Az ugariti ábécé

[szerkesztés]
jel (kép) Unicode
jel
Unicode
érték (U+)
név átírás megfelelője
hettita óperzsa etruszk föníciai héber arab görög latin cirill
alpa 𐎀 10380 alpa ʾa 𒀀 (a)
𒀸 (aš)
𐎠
(a)
ay א Αα Aa Аа
beta 𐎁 10381 beta b 𒁁 (be)
𒁉 (bi)
𐎲
(ba)
bee ב Ββ Bb Бб, Вв
gamla 𐎂 10382 gamla g 𒄀
(ge; gi)
𐎥 (ga)
𐎦 (gu)
cee / gee ג Γγ Cc, Gg Гг
kha 𐎃 10383 kha 𒄩
(ḫa)
𐎧
(xa)
kay / chuh خ Xχ C+H Хх
𒊭
(ša)
𐎨
(ca)
chuh Щщ, Чч
delta 𐎄 10384 delta d 𒁕
(de)
𐎭 (da)
𐎮 (di)
dee ד ﺩ، ذ Δδ Dd Дд
ho 𐎅 10385 ho h 𒃶
(ḫe2)
𐏃
(ha)
e ה Εε Ee Ее, Єє
uo 𐎆 10386 uo/vo w 𒉿
(u̯a)
𐎺 (va)
𐎻 (vi)
ef / wee ו Υυ Ff, Uu, Vv, Ww, Yy Уу
zeta 𐎇 10387 zeta z 𒍝
(za)
𐏀
(za)
zed ז Ζζ Zz Зз
hota 𐎈 10388 hota 𒄷
(ḫu)
𐎧
(xa)
haa ח ﺡ، خ Ηη Hh Ии, Йй
tet 𐎉 10389 tet 𒋼 (te)
𒋾 (ti)
𐎰
(tha)
tee ט ﻁ، ظ Θθ
jod 𐎊 1038A jod y 𒄿
(i̯)
𐎹
(ya)
jay י ﻱ، ى Ιι Ii, Jj Іі, Її, Јј
kaf 𐎋 1038B kaf k 𒆠
(ki)
𐎣 (ka)𐎤 (ku) kay / | che כ, ך Κκ Kk Кк
sin 𐎌 1038C sin š 𒅆
(ši)
𐏁
a)
shuh ש س، ش ϻ, ϸ Шш
sins sins š2 𒋙
(šu2)
lamda 𐎍 1038D lamda l 𒆷
(la)
𐎾
(la)
el ל Λλ Ll Лл
mem 𐎎 1038E mem m 𒈨
(me)
𐎶 (ma)
𐎷 (mi)
𐎸 (mu)
em מ, ם Μμ Mm Мм
djal 𐎏 1038F djal 𒋾
(ti)
𐎩 (ja)
𐎪 (ji)
dzuh
nun 𐎐 10390 nun n 𒉡
(nu)
𐎴 (na)
𐎵 (nu)
en נ, ן Νν Nn Нн
zu 𐎑 10391 zu 𒍪 (zu)
𒄑 (iz)
𐏀
(za)
dzuh
szamka 𐎒 10392 szamka s 𒊺
(še)
𐎿
(sa)
es ס Ξξ, Χχ, Ϡ Ss Сс
ain 𐎓 10393 ʿain ʿ 𒌋
(u̯)
𐎡
(i)
ow / i ע ﻉ، غ Οο Oo Оо
pu 𐎔 10394 pu p 𒁉
(pe2, pi2)
𐎱
(pa)
pee פ, ף Ππ Pp Пп
szade 𐎕 10395 szade 𒍝
(za)
𐏂
a)
zed / eks צ, ץ ﺹ، ض Цц, Чч
kopa 𐎖 10396 kopa q, 𒅗
(ka)
𐎤 (ku)
𐎦(gu)
qu ק Κκ, ϙ Qq
rasa 𐎗 10397 rasa r 𒊏
(ra)
𐎼 (ra)
𐎽 (ru)
ar ר Ρρ Rr Рр
tjanna 𐎘 10398 tjanna 𒋾
(ti)
𐏂
a)
tjuh
dzsain 𐎙 10399 dzsain ġ 𒁕
(da)
𐎩 (ja)
𐎪 (ji)
dzuh
to 𐎚 1039A to t 𒋾
(ti)
𐎫
(ta)
tee ת ﺕ، ث Ττ Tt Тт
i 𐎛 1039B i ʾi 𒄿
(i; i̯)
𐎡
(i)
i / wai Ιι Ii Ии
u 𐎜 1039C u ʾu 𒌑
(u2)
𐎢
(u)
vee Υυ Yy
sszu 𐎝 1039D sszu ssu 𒋙
(šu2)
𐏌 (dh; bg)
𐏍 (bu)
szóköz 𐎟 1039F központozó 𒁹 𐏐
jel
(kép)
unicode
megjelenítés
unicode
név (U+)
név átírás megfelelője
hettita óperzsa etruszk föníciai héber arab görög latin cirill

Források

[szerkesztés]