Koordinátatér
A matematikában a koordinátatér vagy standard vektortér egy adott test elemeiből álló -esek halmaza, komponensenkénti összeadással és skalárral szorzással ellátva. A koordinátatér elemei koordinátavektorok. A koordinátatér standard bázisa kanonikus egységvektorokból áll. A koordinátaterek közötti lineáris leképezéseket mátrix (matematika)ok ábrázolják. A lineáris algebrában a koordinátatereknek különleges jelentőségük van, mivel minden véges dimenziós vektortér izomorf egy koordinátatérrel.
A két- és háromdimenziós valós koordinátaterek gyakran szolgálnak az euklideszi sík és az euklideszi háromdimenziós tér modelljeként. Ekkor elemeiket egyszerre tekintjük pontoknak és vektoroknak.
Definíció
[szerkesztés]Legyen test, egy természetes szám, ekkor az
-szeres Descartes-szorzat az összes -es halmaza, ahol a koordináták -beliek. Ehhez bevezetjük az komponensenkénti összeadást:
illetve a skalárral szorzást:
- .
Ezzel megkapjuk a vektorteret, melyet nevezünk koordinátatérnek, standard vektortérnek vagy a test fölötti dimenziós vektortérnek.[1]
Ábrázolás oszlopvektorokkal
[szerkesztés]A koordinátavektorokat gyakran oszlopvektorokként jelölik. A vektorok összeadása és a skalárral szorzás megfelel a soronkénti összeadásnak és a soronkénti skalárral szorzásnak:
- .
Ezek a műveletek megfelelnek a mátrixok összeadásának és a mátrixok skalárral szorzásának egyoszlopos mátrixok esetén.
- ↑ Fischer. Lineare Algebra: eine Einführung für Studienanfänger, 75. o.