Ugrás a tartalomhoz

Komáromi kistérség

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Komáromi kistérség

A Komáromi kistérség kistérség Komárom-Esztergom megyében, központja: Komárom.

Települései

[szerkesztés]
A komáromi kistérség területe
Ács Almásfüzitő Bábolna Bana Csém
Kisigmánd Komárom Mocsa Nagyigmánd

Fekvése

[szerkesztés]

A komáromi vár köré rendeződött a környék élete, mivel a város jelentős forgalmi és kereskedelmi csomóponttá válásával együtt járt, a környék feletti uralom is. A földrajzi és közlekedési előnnyel bíró Komárom már a honfoglalás óta központi szerepet töltött be a térség települései között. A trianoni békeszerződés az országhatár változása mellett a város határait is átrendezte.

A komáromi kistérség a Közép-Dunántúli régióban, azon belül Komárom-Esztergom megyében fekszik. Nyugatról a Kisalföld, délről a Bakony, keletről a Pilis határolja. Északon a Duna, keleten és délen a tatai, oroszlányi és kisbéri kistérség, nyugaton Győr-Moson-Sopron megye a szomszédja.

Közlekedés

[szerkesztés]

A fővárossal kiváló közúti és vasúti közlekedése van, Budapesttől 80-85 km-re fekszik, az egykori Bécset és Budapestet összekötő 1-es főút és az M1-es autópálya is keresztülhalad rajta. Komárom a vasúti- és közúti határátkelőknek köszönhetően a közlekedésben is központi szerepet játszik. Ennek és kikötőjének köszönhetően belföldi és nemzetközi áruforgalmi csomópont is. A kistérségben a vasúti hálózat kielégítő, a Győr – Budapest vonalon lévő települések közül Ács, Komárom (Szőny), Almásfüzitő-felső található a térségben. A korábban bezárt, Székesfehárvár–Komárom- és a Esztergom-Komárom vasútvonalon 2010. július 4-től visszaállították a személyszállítást.

Foglalkoztatás, munkanélküliség

[szerkesztés]

A KSH 2009. IV. negyedévi munkaerő-felmérése szerint a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest országosan 2,5%-kal (97,9 ezer fő) csökkent. A régiónkban ez az arány valamivel nagyobb volt, 7,2% környékén. Megyénkben a régió egészére jellemzőhöz hasonló arányban, 7,1%-kal (9,8 ezer fő) csökkent a foglalkoztatottak száma. Komárom-Esztergom megyén kívül egyetlen megyében sem érte el a 10%-ot az alkalmazásban állók számában mutatkozó csökkenés aránya, és 5%-nál nagyobb mértékű változás is csak négy megyében fordult elő. Megyénk foglalkoztatási helyzetének alakulására a feldolgozóipar, s azon belül is azok az ágazatok hatnak meghatározólag, melyeket a gazdasági válság leginkább sújtott.

A megyében nyilvántartott álláskeresők száma 2010. március végén 17.636 főt ért el, ami 9,0%-kal (1.462 fő) haladta meg az év eleji szintet. Az idei első két hónapban a létszámuk növekedett kis mértékben, míg ez év márciusában 2008 júniusa óta először csökkent, méghozzá 2%-kal, de a megye fő munkaerőpiaci mutatói az egy évvel korábbiaknál továbbra is kedvezőtlenebbek maradtak. Az 1000 lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma a régióban átlagosan 110 volt. Ez az arány a vizsgált kistérségben alatta volt, 91-110-zel átlag alattinak mondható. Azonban több olyan regisztrált vállalkozás is található itt, melyek többet foglalkoztatnak 250 főnél. Ilyen például a komáromi ipari park, ahol a Nokia is tevékenykedett. Az ipari parkban található vállalatok a gazdasági válság következtében több száz alkalmazottjukat bocsátották el. A munkahelyek megtartása érdekében állami támogatást is kaptak. A növekvő munkanélküliség ezeknek az elbocsátásoknak is köszönhető, hiszen a kistérség összes településéről járnak/jártak be ide dolgozni. A Komárom körzetébe tartozó álláskeresők száma három hónap alatt 7,7%-kal (168 fő), a becsült kistérségi ráta értéke 0,7 százalékponttal növekedett, így a márciusi hónapot ez a kirendeltség 2.346 fős nyilvántartott állománnyal és 10,8%-os relatív mutatóval zárta. A Komáromi Kirendeltséghez tartozó nyilvántartott álláskeresők létszáma 22,9%-kal (437 fő) nőtt: a 2009 márciusában mért 8,9% 2009 decemberében 10,1%-ra nőtt, idén márciusban pedig 10,8% volt.

A munkanélküliség növekedése mégis visszafogottabb a tavalyihoz képest, amikor is a gazdasági válság kicsúcsosodott. Akkor 50%-kal ugrott meg a nyilvántartott álláskeresők száma. Idén „mindössze” két feldolgozóipari vállalat nyújtott be létszám-leépítési bejelentést, mely összesen 99 fő elbocsátást jelenti. A tárgynegyedév során összesen 7.030 fő kérte nyilvántartásba vételét, 11,8%-kal (939 fő) kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. A teljes belépő forgalmon belül kizárólag a nem pályakezdőként nyilvántartásba vettek száma csökkent, tárgynegyedévi, 6.417 fős létszámuk 13,5%-kal (1.004 fő) volt alacsonyabb az előző évinél. A tárgynegyedévben összesen 2.275 állásajánlat érkezett be a megyei kirendeltségre, mely ugyan meghaladta a tavalyit, mégis jócskán elmarad a 2008-as adatoktól. Ezen állásajánlatok 84,1%-át fizikai munkakörben hirdették meg.

Beruházások

[szerkesztés]

Jelenleg is folyó beruházás a Komáromot délről elkerülő út építése, az 1. és a 13. számú főút között. A projekt az ERFA társfinanszírozásával valósul meg, a támogatás aránya 100%, ebből 15% az Operatív Programon belüli hazai forrás, 85% pedig európai uniós támogatás. A támogatás összege bruttó 1.930.537.763 Ft.

Uniós támogatások

[szerkesztés]

A 2004-es európai uniós csatlakozástól, tehát 2004-től kezdve a térség számos pályázatot nyújtott be. Csak Komárom városa összesen 1.988.990.660 Ft-ra pályázott, melyből 1.616.123.984 Ft-ot meg is nyert. A pályázatok között vannak infrastrukturális fejlesztések – kerékpárutak építése, járdák felújítása, helyi közlekedés támogatása. Kórházi felújításokra, önkormányzati létszámleépítésre, munkaerő-alkalmazásra is találunk példákat. Jelenleg is folyik Komárom városában a Környezeti és Energetikai OP keretében a Feszty Árpád Iskola és a Csillag Óvoda energetikai korszerűsítése, a megnyert összeg több mint 92 millió forint, valamint a Napsugár Óvoda komplex fejlesztése, melyre a megnyert uniós összeg 86 millió forint. Az elnyert összegeket az Európai Regionális Fejlesztési Alap biztosítja.

A komáromi kistérség részt vesz a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programban. Ez a program az Európai Unió támogatásával a magyar – szlovák határ-menti térség fejlesztését célozza. A térségből többen is sikerrel pályáztak különböző együttműködési – fejlesztési programokra. (Előbb a pályázat címe, utóbb pedig a pályázó neve)

  • Együtt erősebbek vagyunk – közös vállalkozásfejlesztési projekt - Komárom-Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
  • Integrált turizmusfejlesztés a szlovák-magyar határrégióban – Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
  • „Két oldalt partot érni....“ Komárom Város Önkormányzata
  • Komárno–Vág–Komárom kerékpárút és annak rákötése a nemzetközi hálózatra - Mesto Komárno
  • Tanulmányok készítése a Komáromi Erődrendszer elemei között tervezett komp megvalósítására - Monostori Erőd Hadkultúra Központ Műemlék-helyreállító, Ingatlanfenntartó és –hasznosító Közhasznú társaság
  • Kreatív ipar - Regionálna rozvojová agentúra Komárno
  • "Komárno És Komárom Városok Területrendezési Dokumentumainak És Fejlesztési Programjainak Összehangolása Közös Összehangolt Fejlődésük Érdekében“ - Mesto Komárno

Nagy sikerként lehet elkönyvelni Zatykó János dél-komáromi, és Bastrnák Tibor észak-komáromi polgármester közös sajtótájékoztatóján elhangzott bejelentést az új Duna híddal kapcsolatban. A sajtótájékoztatón bejelentették: a szlovák-magyar vegyes bizottság elfogadta a híd projektjét. Az új híd Észak-Komárom nyugati peremén épül fel. Az építkezésről szóló kétoldalú egyezményt a magyar félnek kell elkészítenie egy hónapon belül. A hídépítés 2014-ben indulhat el, költségvetése kevesebb, mint 67 millió euró. 40 millió eurót magyar, 27 millió eurót szlovák oldalon kell a munkálatokra fordítani.

Turizmus

[szerkesztés]

A térségben számos turisztikai látványosság található, az idegenforgalomból származó bevételek is jelentős részét képezik a térség jövedelmének. A komáromi termálvíz gyógyító hatásáról ismert, évente több százezren keresik fel, nem csak a térségből, de a megyén innen és túl, a határ túlsó oldaláról is. A komáromi vár nagyon híres – az 1849-es ostrom történetét mindenki ismeri –, a magyar oldalon pedig a három erődből álló erődrendszer – főleg a monostori – szintén vonzza a látogatókat. A térség legnagyobb rendezvénye a Komáromi Napok rendezvénysorozat, mely minden év április végén kerül megrendezésre, szintén számos turistát csalogat a térségbe remek programjaival.

Szőnyben több helyen tártak már fel római kori sírokat, épületeket. Legutóbb 2009-ben találtak egy szarkofágot – egy áruház építése során. A település Kr. u. első században a Brigetio nevet viselte és római légiók állomásoztak itt. Az Ácsi erdőben az 1848/49-es szabadságharc Komárom környéki csatáiban elesett magyar hősök 1870-ben állított emlékműve, a gyönyörű Duna part, a védett növényritkaság, a téltemető fogadja a látogatókat. Ácson található a Zichy-kastély – mely ma a Bartók Béla Művelődési ház és Könyvtár épülete, Kisigmándon a Ghyczy-kastély, Komáromban pedig a Gyürky-kastély – mely 1945 óta a Selye János kórháznak ad otthont.

Almásfüzitőn – Szőnyhöz hasonlóan – római kori ásatások folynak, folytak. Bábolna az arborétumáról és állatparkjáról, valamint a lovardáról híres. Csémen a Csémi-hegyi forrás, Nagyigmándon az Igmándi Keserűvíz található. Mocsán a Csokonai körtefa, valamint a Magyar Hősi Emlékmű, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc sírkövei és a napóleoni csaták emlékköve lelhető fel.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A kistérség nevezetességei településenkénti felsorolásban: (Részletesebben a települési szócikkben van kifejtve.)

  • Ács
    • Honvéd emlékmű a komáromi csata ütközetének a helyén (Ács és Komárom között)
    • Református templom
    • Esterházy-kastély
    • Solymossi-kúria
    • Római katolikus templom
    • Aranymosás a Duna-parton
  • Almásfüzitő
    • "Vacuum" szegecselt tartályok – ipari műemlék
    • nemzetközi motorcsónak-versenyek, jachtkikötő
  • Bábolna
  • Bana
    • Római katolikus templom
    • Református templom
    • A temetőben található a Pulay család síremléke. Jókai Mór édesanyja, Pulay Mária banai származású volt.
    • Francia kő
    • Az államalapító szobra a Fő téren
  • Csém
    • Szent Anna rk. templom a falu legrégebbi épülete,
    • a község környéke kellemes kirándulóhely,
  • Kisigmánd
    • Református templom (késő barokk stílus),
    • Római katolikus kápolna,
    • Milkovich kúria,
    • Ghyczy-kastély (Új puszta)
  • Komárom
    • Komáromi erődrendszer
    • Belváros
    • református templom. Előtte Jókai Mór mellszobra áll.
    • Jézus szíve rk. templom. Szószékének kerámiaképei Kovács Margit alkotásai.
    • Szent Imre általános iskola és Szent Teréz kápolna.
    • Szent István rk. templom (kis templom)
    • Klapka György Múzeum (Főépülete: Kelemen László u. 22.)
      • Római Kőtár
      • Magyar Tengerészet történeti gyűjtemény
      • Komáromi Kisgaléria
      • Czibor Zoltán emlékszoba
    • Komáromi gyógyfürdő
    • Koppánymonostor
      • Az út mellett az Ácsi erdőben az 1848/49-es szabadságharc Komárom környéki csatáiban elesett magyar hősök 1870-ben állított emlékműve, az Erdő-csárdánál védett növényritkaság, a téltemető fogadja a látogatókat. E területen a római korban őrtornyok vigyázták a határt. (Dunapart)
    • Szőny
      • Gyürky kastély téltemető virág.
      • római katolikus templom
      • Római tábor (Brigetio): Archeológiai kutatások miatt részben visszatemetve.
  • Mocsa
  • Nagyigmánd
    • Az „igmándi-víz” forrásai
    • Barokk stílusú római katolikus templom (Fellner Jakab).

Irodalom

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Komáromi_kistérség&oldid=27300464”