Koch-görbe
A Koch-görbe vagy Koch-hópehely Helge von Koch svéd matematikus által 1904-ben leírt fraktál, mely ilyen minőségében az egyik legelső.
A görbét úgy állíthatjuk elő, hogy egy szabályos háromszög oldalait elharmadoljuk, majd a középső harmadára ismét egy szabályos háromszöget rajzolunk. Ezen háromszögek oldalait szintén harmadoljuk, és háromszöget rajzolunk rájuk. Ezt a végtelenségig folytatjuk. A görbe hossza az n-edik lépés után . A határértékként kapott görbe végtelenül finoman strukturált, és csak közelítőleg lehet ábrázolni. Azok a pontok alkotják, amiket egy iterációs lépés után a további iterációs lépések megőriznek, vagy torlódási pontjai ennek a ponthalmaznak. Sokszor ennek az önmagába záródó görbének harmadát hívják Koch-görbének.
Tulajdonságai
[szerkesztés]Egyik tulajdonsága a skálafüggetlenség, a másik pedig különösen érdekes: végtelen lépés után a görbe hossza végtelen lesz, de sosem metszi önmagát, és véges térrészen marad: tehát véges területen végtelen hosszú lesz. Hausdorff-dimenziója . Szigorúan önhasonló, egyes részeit felnagyítva mindig ugyanaz a struktúra kerül elő. A Koch-görbe folytonos, mert a konstrukciójából adódóan van folytonos függvényeknek egy sorozata, amely egyenletesen tart hozzá. Ellenben sehol sem differenciálható, mert bármely kis szakaszán van egy töréspont, ahol a görbe 60 fokban megtörik.
A Koch-sziget területe
[szerkesztés]Jelölje s a kiindulási háromszög oldalának hosszát! Ekkor a kiindulási háromszög területe . Minden új iterációban az új kis háromszögek oldalhossza 1/3-a az előző iterációban kapott háromszögekének. Mivel a szabályos háromszögek területe négyzetesen függ az oldalhosszuktól, az új háromszögek területe egyenként 1/9-része az előző iterációban nyert háromszögek egyikének. A kis háromszögek száma minden iterációban megnégyszereződik. Mivel az első iterációban három háromszög keletkezik, az n-edik iterációban keletkező háromszögek száma . Összetéve adódik az iterációs formula:
ahol a kiindulási háromszög területe.
Határértékben, ha n tart a végtelenbe, akkor 4/9 hatványainak összegeként 4/5 adódik. Ezzel
Tehát a hópehelygörbe által körülzárt Koch-sziget területe a kiindulási háromszög területének 8/5 része, vagy az eredeti háromszög oldalhosszával kifejezve .[1] Így a végtelenül hosszú hópehelygörbe egy véges területű síkdarabot ölel körül.
Geometriai sor határértékeként
[szerkesztés]Egy lépésben az új háromszögek száma egyenlő az előző lépésben kapott oldalak számával, ami lépésenként négyszeresére nő. Ezek területe az előző háromszög területének kilencedrésze. Jelölje T a kiindulási területet:
Változatai
[szerkesztés]A Koch-görbéhez hasonlóan több más fraktál is készíthető:
Változat | Kép | Konstrukció |
---|---|---|
1D, 85°-os szög | A Cesaro-fraktál a Koch-görbe variánsa, ahol az elfordulási szög 60° és 90° között változtatható (itt 85°). | |
1D, 90°-os szög | ||
1D, 90°-os szög | ||
2D, háromszögek | ||
2D, 90°-os szög | A kvadratikus görbe kiterjesztése. Az ábra a második iterációt mutatja. | |
2D, 90°-os szög | A kvadratikus görbe kiterjesztése. Az ábra az első iterációt mutatja. | |
2D, gömbök | Eric Haines térbeli, gömböket használó Koch-fraktálja |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Koch Snowflake
- ↑ Dr. Vágó Zsuzsanna: Matematikai Analízis I. - Egyetemi jegyzet, 4. kiadás; Pázmány Egyetem Elektronikus Kiadó
Források
[szerkesztés]- Helge von Koch: Une courbe continue sans tangente, obtenue par une construction géometrique élémentaire. Arkiv för Matematik 1 (1904) 681-704.
- Helge von Koch: Une méthode géométrique élémentaire pour l'étude de certaines questions de la théorie des courbes planes. Acta Mathematica 30 (1906) 145-174.
- Hópehelygörbe a MathWorldön