Kobalt(II)-oxid

Kobalt(II)-oxid
IUPAC-név	Kobalt(II)-oxid
Más nevek	kobalto-oxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám	1307-96-6
RTECS szám	GG2800000
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	CoO
Moláris tömeg	74,93 g/mol
Megjelenés	olajzöld por
Sűrűség	5,7-6,7 g/cm³
Olvadáspont	1935 °C
Oldhatóság (vízben)	gyakorlatilag oldhatatlan (3,13 mg/l)
Veszélyek
EU osztályozás	Ártalmas (Xn) Veszélyes a környezetre (N)
NFPA 704	0 2 0
R mondatok	R22, R43, R50/53
S mondatok	(S2), S24, S37, S60, S61
LD50	202 mg/kg (patkány, szájon át)
Rokon vegyületek
Azonos kation	Kobalt(II)-klorid
Rokon vegyületek	Kobalt(III)-oxid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A kobalt(II)-oxid egy szervetlen vegyület, a kobalt oxidja. A képlete CoO. Olajzöld színű, kristályos vegyület. Vízben oldhatatlan, de savak oldják. A természetben ásványként nem található meg. Pigmentként használják üvegek és zománcok készítésekor.

Kémiai tulajdonságai

Ha levegőn hevítik, kobalt(II)-kobalt(III)-oxiddá (trikobalt-tetroxiddá) alakul, barna, majd fekete színű lesz. Ha még magasabb hőmérsékletre hevítik, elemeire bomlik. A hidrogén magasabb hőmérsékleten kobalt felszabadulása mellett redukálja. Magas hőmérsékleten kloriddá, illetve szulfiddá alakul klór, illetve kén hatására. Ha szén jelenlétében hevítik, szintén kobalttá redukálódik. A szén-monoxid már alacsonyabb hőmérsékleten (155 °C) is redukálja.

Előállítása

A kobalt(II)-oxid kobalt(II)-hidroxidból, kobalt(II)-nitrátból vagy kobalt(II)-karbonátból állítják elő, ezeket levegőtől elzárt térben izzítják.

Felhasználása

A kobalt(II)-oxidot főként pigmentként használják üvegek, zománcok és festékek készítéséhez. A kobaltkék, egy fontos festék, a kobalt(II)-oxid és az alumínium-oxid vegyülete. (CoO · Al₂O₃). Az analitikai kémiában a kálium kimutatására használható.

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret