Klobusic
Klobusic (szlovákul: Klobušice) Illava városrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Illava városrésze, a városközponttól 3 km-re délnyugatra, a Vág bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]1472-ben említik először, története során végig az Illavai váruradalom része volt. Egykor két részből, Nemes- és Urasági-Klobusicból állt. Az előbbi lakói kisnemesek, az utóbbié főként jobbágyok voltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KLOBUSICZ, és Nemes Klobusicz. Két tót falu Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosai katolikusok, és más félék, fekszenek Illavához nem meszsze, mellynek filiáji, határbéli földgyeik jó termékenységűek, vagyonnyaik jelesek.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Klobusicz, Trencsén m. tót falu, Dubnicz és Illava közt, a Vágh bal partján: 408 kath., 3 evang., 48 zsidó lak. Tulajdonképen két részből áll, s az egyik részt külön előljárósággal gr. Kinigsegg; a másik részt pedig több nemes család birja. Ut. p. Trencsén.”[2]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Illavai járásához tartozott.
1969-ben Illavához csatolták.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 329 lakosából 10 magyar, 18 német és 294 szlovák anyanyelvű volt; ebből 290 római katolikus, 35 izraelita, 3 evangélikus és 1 református vallású volt.
1890-ben 311 lakosából 17 magyar, 22 német és 272 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 376 lakosából 37 magyar, 21 német és 317 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 374 lakosából 12 magyar, 25 német és 333 szlovák anyanyelvű volt; ebből 346 római katolikus, 24 izraelita és 4 evangélikus vallású volt.
1921-ben 384 lakosából 4 magyar, 3 német, 6 zsidó, 362 csehszlovák és 9 állampolgárság nélküli volt.
1930-ban 434 lakosából 3 magyar, 6 német, 424 csehszlovák és 1 állampolgárság nélküli volt; ebből 421 római katolikus, 7 izraelita és 6 evangélikus vallású volt.
1970-ben 810 lakosából 803 szlovák és 7 cseh volt.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1953. augusztus 20-án Szarka László történész, egyetemi oktató.[3]
- Itt nyugszik Baross Gábor (1848-1892), a dualizmus korának kiemelkedő gazdaság- és közlekedéspolitikusa.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Itt található Baross Gábor mauzóleuma.
- A klobusici kastély 1840-ben épült, szép angolpark övezi.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Lacza Tihamér (szerk.): A tudomány szolgálatában, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010