Klein Gyula (rabbi)
Klein Gyula | |
Született | 1850. január 21.[1]/augusztus 2. Zichyfalva |
Elhunyt | 1895. június 22. (44 évesen) Budapest |
Gyermekei | hat gyermek |
Foglalkozása | rabbi |
Sírhelye | Óbudai zsidó temető[2] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Klein Gyula (Zichyfalva, 1850. január 21.[1]/augusztus 2. – Budapest, 1895. július 22.) rabbi, bölcseleti doktor, Szigetvár, majd Óbuda izraelita hitközségének néhai vezetője, a Talmud magyarra fordításának megkezdője,[3] a Magyar-Zsidó Szemle egykori rendszeres szerzője.[4]
Élete
[szerkesztés]1850. augusztus 2-án született a Torontál megyei (ma Szerbiához tartozó) Zichyfalván. Szülei szegény sorsú kereskedők voltak. Gyermekkorában sokat betegeskedett, emiatt tanulmányaival is csúszott: a gimnáziumot csak 13 éves korában kezdhette meg; Kecskeméten és Nagykárolyban végezte öt év alatt el a nyolc osztályt. Talmudtanítója Perls Maier főrabbi, majd a felvilágosodott szellemiségű Hildesheimer Izrael Azriel volt. Egyetemre Bécsbe és Tübingenbe is járt, ahol akkoriban nagy gondot fordítottak a héber szakra. Szigetvárra mint főrabbi 22 éves korában, 1872-ben került, s több mint 14 évig állt az ottani hitközség élén. Talmudfordítását, mely az első magyar nyelven megjelent szemelvény a babilóniai talmudból, itt készítette el. 1887. április 11-től, Hirsch Márkust váltván, Óbuda főrabbija lett, ahol rabbiként elsőként ő kezdett el magyar hitszónoklatokat tartani. Itt hunyt el 1895. július 22-én. Hamvai, egy exhumálást követően, az 1922-ben megnyitott óbudai köztemető izraelita részébe kerültek végső elhelyezésre.[5]
Művei, publikációi (válogatás)
[szerkesztés]- Lekutim auf dem Felde der Homiletik. Magánkiadás, 1870.
- A babyloni Talmud első könyve. Az áldásmondatokról. Magánkiadás, 1878; Magánkiadás, 1882. (Fordítás és magyarázatok)
- Ünnepi beszéd ő felsége Ferencz József születésnapjának évfordulóján, 1883-iki augusztus 18-án (a „vigasz” szombatján). Magánkiadás, 1883.
- Zsidók Szigetvárott a XVII. és XVIII. században. In: Magyar-Zsidó Szemle, I. 1884. 540. o.
- Birtokvétel zsidó részéről a század elején (Szigetvár). Uo. 540-541. o.
- A talmud-irodalom keletkezéséről (Jós Bloch). In: Magyar-Zsidó Szemle, II. 1885. 103-105. o.
- Octroy és autonomia. In: Magyar-Zsidó Szemle, III. 1886. 185-187. o.
- Zsidó prozeliták eltakarítása. Uo. 262-264. o.
- Két székfoglaló beszéd. Zwei Installatios-Reden. Magánkiadás, 1887.
- Zsidó-magyar kulturegyesület. In: Magyar-Zsidó Szemle, IV. 1887. 371. o.
- Az óbudai izr. hitközség levéltárából. In: Magyar-Zsidó Szemle, VIII. 1891. 436-437. o.
- Az óbudai izr. hitközség történetéhez (1787). Uo. 565-569/630-632. o.
- Az óbudai izr. hitközség múltjából (1786, 1787). In: Magyar-Zsidó Szemle, X. 1893. 70-71. o.
- Kossuth Lajos emlékére. Hitszónoklat. Magánkiadás, 1894.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- ↑ Find a Grave (angol nyelven)
- ↑ Kaufmann Dávid: A zsidó káté Archiválva 2014. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben. 3. o.
- ↑ Galambos Ferenc (szerk.): A Magyar Zsidó Szemle írói és írásai, 1884-1948. Kézirat, 1957. 52. o.
- ↑ Lukácsi Attila: Felbecsülhetetlen értékeket rejtenek a fővárosi zsidó temetők. Múlt-kor, 2004. november 12. (Hozzáférés: 2014. október 24.)
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 850. o. Online elérés
További információk
[szerkesztés]- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919. Bp., Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2001.
- Haraszti György: A százkilencven éves óbudai zsinagóga (Bp. III. Lajos u. 163.) és hívei Archiválva 2014. október 26-i dátummal a Wayback Machine-ben