Ugrás a tartalomhoz

Király Ernő (színművész)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Király Ernő (egyértelműsítő lap).
Király Ernő
Veres A. Pál felvétele (1912)
Veres A. Pál felvétele (1912)
Életrajzi adatok
Születési névKőnig Ernő
Született1884. április 26.
Kiskeszi[1]
Elhunyt1954. szeptember 2. (70 évesen)
New York
HázastársaSolti Hermin
GyermekeiKirály Kató színésznő (1914–1997)
RokonaiBob (Robert J.) Koster producer (unoka)
IMDb-adatlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Király Ernő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Király Ernő, Kőnig Ernő (Kiskeszi, 1884. április 26. – New York, 1954. szeptember 2.) színész, rendező, színházigazgató.

Életútja

[szerkesztés]

Kőnig Sámuel kocsmáros és Schwarz Janka fiaként született. Elemi iskoláit Pozsonyban, a gimnázium négy alsó osztályát Érsekújváron végezte, majd a kereskedelmi iskolát a fővárosban látogatta. Itt is érettségizett 1901-ben, a IX. kerületi Kinizsi utcai felsőkereskedelmiben. Ezután egy évig könyvelő volt, majd 1902-ben karénekes 50 korona havi fizetéssel a Népszínházban; közben beiratkozott Rákosi Szidi színésziskolájába. 1903-ban Szabadkára szerződött Pesti Ihász Lajoshoz, 1905-ben Kolozsvárra került. 1907. október 22-én mint vendég fellépett a Király Színházban, a Víg özvegyben Danilo szerepében. 1908. október 1-jén három évre szerződtették. Mint szerződött tagnak a Hollandi leányban volt a bemutatkozása. 1919. október 23-án megvált a Király Színháztól, majd november hónapban vendégszerepekre szerződött a Fővárosi Orfeumhoz és a Városi Színházhoz. Hosszabb ideig Bécsben is vendégszerepelt a Carl Theaterben, 1920-ban pedig Amerikában.

Budapest egyik legnépszerűbb tenoristája volt. 1922-ben a Fővárosi Operettszínházban játszott. Ezután ismét Bécsbe ment, majd a berlini Metropol Theaterben vendégszerepelt. 1923-ban amerikai vendégkörúton volt. 1925. január 27-én mint vendég fellépett a Király Színházban, a Marica grófnő Tasziló szerepében, ahol újra fellépett 1927. január 15-én Vincze Zsigmond és Szilágyi László Aranyhattyú című operettjében Tom szerepében. 1927. október 8-tól a Városi Színház vendége volt, Szomaházy István Mesék az írógépről című operettjében. 1928-ban ismételten amerikai turnén volt. Az Endrey Jenő által vezetett Chicagói Népszínháznál lett rendező, majd művészeti igazgató. 1929-től ugyanitt mint főrendező működött. Miután a színház megszűnt, 1929 szeptemberétől a New York-i Operettszínháznál volt főrendező. Ezt követően visszatért Magyarországra.

1931 őszén művészeti igazgató lett a Komikusok Kabaréjában, majd 1932-ben a Fővárosi Operettszínházban, 1933-ban a Royal Orfeumban működött. 1935-ben kiköltözött az Amerikai Egyesült Államokba. 1935-ben művészeti vezető és rendező volt Pádly Margit Intim Színházában. Saját társulatot hozott létre 1935-ben Clevelandben, majd vendéglőt vezetett. Emellett filmekben is szerepelt statisztaként.

Családja

[szerkesztés]

1911. október 29-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Solti Hermin színésznővel,[2] lányuk Király Kató (sz. Budapest, 1914. április 8.) színésznő, Herrmann Kosterlitz (Henry Koster) osztrák-amerikai filmrendező felesége. Király Ernő 1922-en elvált feleségétől,[3] majd 1935-ben az USA-ban nőül vette Orosz Júliát. 1952-ben újra megnősült, ekkor egy özvegyasszonyt vett feleségül.

Fontosabb színházi szerepei

[szerkesztés]
  • Danilo (Lehár Ferenc: A víg özvegy)
  • Kukorica Jancsi, Bagó (Kacsóh Pongrác: János vitéz)
  • René (Lehár Ferenc: Luxemburg grófja)
  • Tom Migles (Jacobi Viktor: Leányvásár)
  • Konstantin (Jacobi Viktor: Sybill)
  • Edvin (Kálmán Imre: A csárdáskirálynő)
  • Jani (Lajtai Lajos: Régi orfeum)
  • Kenderessy kapitány (Vincze Zsigmond: Aranyhattyú)
  • Márki (Cornevillei harangok)
  • Tom (Aranyhattyú)
  • Mihajlovics (Bíborruhás asszony)
  • Tassy László (Párizsi divat)
  • Luxemburg grófja, Liseweghe (Elvált asszony)
  • Honti György (Mesék az írógépről)

Főbb rendezései

[szerkesztés]

Filmszerepei

[szerkesztés]
  • Az utolsó bohém (1913, szkeccs) - saját maga
  • Tatárjárás (1917) – Lőrenthey főhadnagy
  • Leányvásár (1918) – Tom Migless
  • Luxemburg grófja (1919) – René
  • Ida regénye (1934) – Ernő, főpincér az Arizona bárban
  • Lila akác (1934) – utcai énekes kottaárus

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2021. január 11.)
  2. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 1351/1911. folyószáma alatt.
  3. ↑ 37P.31144/1922. sz. bpesti tszéki ítélet.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Király_Ernő_(színművész)&oldid=26635432”