Ugrás a tartalomhoz

Gombaszögi Frida

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gombaszögi Frida
Gombaszögi Frida
Gombaszögi Frida
SzületettGrün Friderika Vilma
1890. december 9.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1961. szeptember 6. (70 évesen)[1][3]
Budapest[4]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársa
Foglalkozásaszínész
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1909)
SírhelyeFiumei úti sírkert (34. parcella, közép)
Színészi pályafutása
Aktív évek1909 – 1961
Tevékenységszínész
A Wikimédia Commons tartalmaz Gombaszögi Frida témájú médiaállományokat.

Gombaszögi Frida, születési és 1908-ig használt nevén Grün Friderika (Budapest, 1890. december 9. – Budapest, 1961. szeptember 6.) magyar színésznő.

Gombaszögi Ella, Irén és Margit testvére. Mind a négyen színésznők voltak, közülük Frida és Ella lett igazán híres. Frida drámai színésznő volt, Ella elsősorban komika.

Molnár Ferenc: A farkas. Magyar Színház, 1912. Gombaszögi Frida (Vilma)

Pályája

[szerkesztés]
Rajnai Gábor, Gombaszögi Frida, Falus Elek és Bródy Sándor 1912-ben.

Grün József és Weisz Rozina gyermekeként született.[6] 1908-ban nevét Gombaszögire magyarosította, s még első házasságkötése (1909) előtt kitért a katolikus vallásra; keresztségben a Vilma utónevet kapta. 1909-ben végezte el Rákosi Szidi színiiskoláját, utána Beöthy László, a Magyar Színház igazgatója szerződtette. Itt először a Warrenné mestersége Vivie szerepében tűnt ki, mellyel Bécsben is sikert aratott. 1916-ban már mint országosan ismert drámai színésznő a Vígszínházhoz ment át és 1933-ig maradt a társulat tagja. 1919 elején egy fiatal férfi, valószínűleg egy rajongója rálőtt, majd a férfi öngyilkos lett. A színésznő az arcán súlyosan megsérült, sokáig kérdéses volt, hogy színpadra állhat-e valaha. Gyógyulása utáni első fellépését hangos ünnepléssel fogadták. A sérülés külső nyomait László Ernő kozmetikus-bőrgyógyász szinte teljesen eltüntette. Frida húga, Irén később férjhez ment László Ernőhöz és felhagyott a színházzal; 1939-ben férjével együtt Amerikába emigrált.

1909. június 19-én Budapesten, a Józsefvárosban férjhez ment Rajnai Gáborhoz.[7] Házasságuk 1918-ban felbomlott,[8] de barátságuk megmaradt. Amikor a színésznőnek a zsidóüldözések idején, 1944-ben bujkálnia kellett, volt férje segítette. Második házassága tartósnak bizonyult: 1922. április 14-én Budapesten Az Est című lap tulajdonos-főszerkesztője, Miklós Andor felesége lett,[9] aki ekkor már az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. tulajdonosa (főrészvényese) is volt.

1933 decemberében Miklós Andor meghalt, végrendeletében feleségére hagyta a vállalatot és vagyonát. Gombaszögi Frida visszavonult a színpadtól és átvette a vállalat irányítását. „1934. november 18-án beiktatták Az Est lap rt. elnöki székébe.”[10] Azután 1939-ben az állam a vállalatot elvette tőle.

1945-től rövid ideig a Nemzeti Színházban, 1946-tól 1949-ig a Vígszínházban játszott. 1948-ban Amerikába utazott és testvérénél vendégeskedett, közben sok régi és új ismerőssel, köztük Greta Garbóval és Molnár Ferenccel is gyakran találkozott. Néhányan próbálták rábeszélni, hogy maradjon Amerikában, ő mégis hazajött. A háború utáni években megpróbálta visszaszerezni tulajdonjogait és a vállalatot, de az 1948. évi államosítás után erre már nem volt esély.

Azután az 1950-es évek elején mindenét elvették. Egy időre Budapestet is el kellett hagynia, a pécsi, majd a győri színház társulatához került. 1953-tól újra a budapesti Nemzeti Színház művésznője; 1953–1956 között a Színművészeti Főiskolán magatartástant tanított. Ezután már csak apró szerepekben volt látható.

Legkiválóbb szerepeit modern társadalmi drámákban alakította, bár nagy sikerrel játszotta Dumas A kaméliás hölgyének főszerepét is, és több vígjátékban is fellépett. Csehov Három nővérének magyarországi ősbemutatóján a Vígszínházban Mása szerepében remekelt, (Olga – Varsányi Irén, Irina – Makay Margit), a darab háború utáni előadásán pedig Olga szerepét alakította (Mása Mezey Mária, Irina Dajka Margit volt.)

„Előkelő megjelenésével, csiszolt mozgás- és beszédkultúrájával, intelligens, kifejező játékával korszerű drámai hősnőket formált meg. A magyar színpad első modern stílusú színésznőjének tartották.”[11] Német, francia és angol nyelven beszélt.[12]

Főbb színpadi szerepeiből

[szerkesztés]
Gombaszögi Frida és Varsányi Irén,
Csehov: Ványa bácsi (1920)

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma, 1946-: 15; ugyanitt négy színházi felvételen is látható.[13]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 21.)
  2. ↑ Freebase-adatdump. Google
  3. ↑ http://www.fembio.org/biographie.php/frau/frauendatenbank?fem_id=11429, 2019. május 5.
  4. ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  5. ↑ Gombaszögi Frida (magyar nyelven). Hangosfilm. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
  6. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 2515/1890. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 25.)
  7. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 719/1909. folyószáma alatt.
  8. ↑ A budapesti tvszék 30986/1918. sz. jogerős ítélete.
  9. ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 250/1922. folyószáma alatt.
  10. ↑ Lengyel Géza. Magyar újságmágnások. Budapest: Akadémiai Könyvkiadó, 94. o. (1963) 
  11. ↑ Színészkönyvtár.hu
  12. ↑ Színházi Élet - 1923/43. szám, 44. old.
  13. ↑ 2012. március 1-i lekérdezés
  14. ↑ Utolsó regisztrált bemutatója. A helyszín: Nemzeti Színház; időpont: 1960. november 29. Az előadást Várkonyi Zoltán rendezte; játszótársai voltak – többek között – Makay Margit, Básti Lajos, Mészáros Ági, Kálmán György, Őze Lajos valamint a főiskolás Tóth Judit és Linka György

Források

[szerkesztés]

További információ

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gombaszögi_Frida&oldid=27935595”