Kemény György (újságíró)
| Kemény György | |
| Született | 1888. szeptember 24.[1] Kaposvár[2] |
| Elhunyt | 1976. február 11. (87 évesen)[3] London[3] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kemény György (Pannonicus) (Kaposvár, 1888. szeptember 24. – London, 1976. február 11.[4]) magyar újságíró, közgazdász, államtitkár, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő.
Életpályája
[szerkesztés]Középiskolai érettségi után a Lipcsei Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1910-ben közgazdaságtudományból doktorált. 1914-ben hazatért; 1914–1918 között az orosz fronton lovas tüzér tiszt volt. 1918–1919 között a Károlyi Mihály-kormány propagandabizottságának lett a főtitkára. 1919-ben a budapesti Keleti Kereskedelmi Akadémia főiskolai tagozatának tanára, de a kommün bukása után eltávolították. Ekkor Münsterben, a Münsteri Államtudományi Intézetben, majd az egyetemen volt oktató. 1922-től a Wirtschaftdienst folyóirat munkatársaként dolgozott. 1924-ben hazatért, a német megszállásig a Pester Lloyd közgazdasági rovatvezetője volt. Kapcsolatba került a szabadkőműves eszmékkel, tagja lett a Martinovics Páholynak. 1939–1945 között bekapcsolódott az antifasiszta polgári ellenállásba. 1944. márciusától az ország felszabadításáig családjával együtt illegalitásban élt. 1945-ben csatlakozott a Magyarországi Szociáldemokrata Párthoz. 1945-ben az Országos Újjáépítési Kormánybiztosság, majd az Országos Építésügyi Kormánybiztosság osztályvezetője és pénzügyi tanácsadója, ezután az Újjáépítési Minisztérium pénz- és hitelpolitikai osztály vezetője volt. 1945. november 26-án kinevezték a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárává, részt vett a stabilizációs program elkészítésében. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon az SZDP országos listájáról került be a törvényhozásba. A megalakuló kormány, mint szakértő közgazdászt ismét a Pénzügyminisztérium politikai államtitkárának nevezte ki. 1948. augusztusában családjával együtt Angliába emigrált. A törvényhozásban 1948. november 16-án jelentették be lemondását mandátumáról. Államtitkári megbízatását 1948. szeptember 27-én szüntették meg. 1951-ben Münchenbe költözött. 1951–1958 között a Szabad Európa Rádió magyar adásának lett alapító munkatársa, a közgazdasági rovat főszerkesztői beosztású vezetője volt. 1956–1957 között a magyar adás politikai felelőse, majd rövid ideig a magyar osztály vezető-helyettese volt. 1957-ben visszaköltözött Londonba, ahol két éven át a Szabad Európa Rádió gazdasági tudósítója volt. 1959-től a Népszava társszerkesztője volt.
Munkássága
[szerkesztés]Több folyóiratnak dolgozott, lefordította Engels Anti-Dühring című munkáját. Ellenezte a munkáspártok fúzióját, a Szociáldemokrata Párt beolvadását, bár részt vett az MDP alakuló kongresszusán. Londonban bekapcsolódott a szociáldemokrata emigráció tevékenységébe. Tagja lett az emigráns Magyar Szociáldemokrata Pártnak. Külpolitikai cikkeket írt a Szociáldemokrata Értesítő, a Szociáldemokrata Szemle és a Szociáldemokrata Népszava számaiba valamint az Új Látóhatárba.
Családja
[szerkesztés]Szülei: Kemény Albert és Bettelheim Róza voltak. Négy lánytestvére (Zsófia, Irma, Jolán és Aranka) volt. Egy bátyja volt; Ernő. 1926. február 6-án, Budapesten házasságot kötött Vermes Klárával.[5] Két lányuk született: Ágnes és Éva.
Díjai
[szerkesztés]- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1947)[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. május 31.)
- ↑ a Német Nemzeti Könyvtár katalógusa (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ a b https://resolver.pim.hu/auth/PIM60536, Kemény György, 2022. augusztus 5.
- ↑ Szabad Európa Rádió
- ↑ Házasságkötése bejegyezve a Bp. állami házassági akv. 77/1926. folyószám alatt.
- ↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
Források
[szerkesztés]- Történelmi Tár
- Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia
- Országgyűlési almanach 1.o.
- Országgyűlési almanach 2.o.
További információk
[szerkesztés]- Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadás; Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992; 5. bővített javított kiadás; Budapest, Akadémiai Kiadó, 2004.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás+Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
- Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének … évi jelentése. Budapest, 1940-1943.