Ugrás a tartalomhoz

Bölöny József (jogász)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a jogászról és történészről szól. Hasonló címmel lásd még: Bölöny József (egyértelműsítő lap).
Bölöny József
Született1903. május 26.[1]
Kismarton[2]
Elhunyt1990. augusztus 21. (87 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaFestetics Adelgunda
(h. 1942–1963)
GyermekeiJózsef
Mária
Adelgunda
Eszter
Foglalkozásajogász
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1921–1925)
SírhelyeFarkasréti temető (44/1-1-11)[3][4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Bölöny József témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bölöny József (Kismarton, 1903. május 26. – Budapest, 1990. augusztus 21.) jogász, történész, archontológus, a Szent István Akadémia tagja.

Sírja a Farkasréti temetőben (44/1-1-11)

Élete

[szerkesztés]

Bölöny Ödön gazdatiszt és Faludy Mária fiaként született. 1921-ben tett érettségit a pécsi főgimnáziumban. 1925-ben a budapesti tudományegyetemen jogtudományi doktori oklevelet szerzett, majd 1930-ban bírói és ügyvédi vizsgát tett. Ezt követően ügyvédként dolgozott, és 1938-ban habilitált Pécsett, majd 1943-ban Budapesten jogból. 1938-tól 1943-ig a pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára, 1943-tól 1948-ig nyilvános rendkívüli tanára. 1941 és 1945 között a szabadkai jogakadémián a magyar közjog rendes tanára.

Az 1930-as évek végén, az 1940-es évek elején a Magyar Nemzetbe vezércikkeket írt. 1945-ben igazságügyi miniszteri felkérésre elkészítette az államhatalom gyakorlásáról szóló törvénytervezetet. Ehhez a kiküldött pártközi bizottság segítségét is igénybe vette. 1946-ban a köztársasági törvénytervezetet felülvizsgáló bizottság tagja volt. Ő volt a Bárdossy-féle per közjogi szakértője is. 1945-től a Kúriai Ügyvédi tanács tagja volt. Ez a tisztsége a Kúria megszűnésekor szűnt meg. Emellett 1945 és 1949 között tagja volt az egységes bírói és ügyvédi vizsgálóbizottságnak is. 1947-ben a Szent István Akadémia tagjává választották.

Harmincnál több jogtudományi művet írt. Idősebb korában komolyabb archontológiai kutatásokat folytatott. Ennek eredménye az újabb, és újabb kiadásokban megjelenő Magyarország kormányai című mű. 1990-es halála után a bővítésekhez leánya, Takács Józsefné adta át kiadatlan jegyzeteit az új kiadást előkészítő Hubai Lászlónak.

1942-ben nősült, felesége Festetics Adelgunda. Festetics Adelgunda szülei Festetics Bennó, Antony Irén.

Művei

[szerkesztés]

Folyóiratcikkek

[szerkesztés]
  • Vita a kormányzói jogkörről. (Az ország útja, 1937)
  • A mentelmi jog de lege ferenda. (Jogállam, 1938)
  • Pihent szemmel – az olvasó érdekében. 1–6. (Századok, 1968–1972)
  • Sacra Regni Corona. (Történelmi Szemle, 1978)
  • Gondolatok az archontológiáról és a kritikáról. (Levéltári Szemle, 1978)

Önálló könyvek

[szerkesztés]
  • Királyi hatalom és kormányzói jogkör. (Budapest, 1933)
  • Alkotmányjogi értekezlet és oktrojált választójog. (Budapest, 1935)
  • A kormányzói jogkör kiterjesztésének kérdéséhez. Közjogi tanulmány. (Budapest, 1936)
  • Az 1937:XIX. t. c. a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról. A törvény rendelkező részének, indoklásának és a javaslat parlamenti tárgyalásának ismertetése, közjogi bírálata és tanulságai. (Budapest, 1937)
  • Mentelmi jog. Monográfia. (Budapest, 1937)
  • Ideiglenes államjogi berendezésünk jogalapja. (Budapest, 1938)
  • Összeférhetetlenségi és mentelmi jog. (Budapest, 1938)
  • Vita az országgyűlés feloszlatásának törvényességéről. (Budapest, 1939)
  • A román alkotmányok és a kisebbségi kérdés. (Pécs, 1940)
  • A kárpátaljai vajdaságról és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslat bírálata. (Magyar Közigazgatás Könyvtára. 12. Budapest, 1940)
  • Történelmi alkotmányunk és a ’48-as fejlődés. (Magyar Közigazgatás Könyvtára. 14. Budapest, 1941)
  • A magyar közjog időszerű kérdései. 1–2. (Budapest, 1941–1942)
  • A kormányzói méltóság a magyar alkotmányban. (Nagymagyarország könyvtára. 3. Budapest, 1942)
  • Magyar közjog. 1–3. köt. Egyetemi tankönyv. (Budapest, 1942–1943)
  • Jogalkotás a magyar demokráciában. (Budapest, 1945)
  • Közös miniszterek–horvát bánok–fiumei kormányzók. 1867–1918. (Budapest, 1977)
  • Magyarország kormányai. 1848–1975. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. Levéltártan és történeti forrástudományok. 1–2. kiad. Budapest, 1978)
    • Magyarország kormányai. 1848–1987. Csatolva: közös miniszterek, horvát bánok, fiumei kormányzók. (3. bőv. kiad. Budapest, 1987)
    • Magyarország kormányai. 1848–1992. Az 1987–1992. közötti időszakot feldolgozta és a kötetet sajtó alá rendezte Hubai László. (4. bőv. és jav. kiad. Budapest, 1992)
    • Magyarország kormányai. 1848–2004. Az 1987–2004. közötti időszakot feldolgozta és a kötetet sajtó alá rendezte Hubai László. (5. bőv. és jav. kiad. Budapest, 2004)

Kéziratban maradt:

  • Magyarok a nagyvilágban. Életpályák századunkból. (1974–1981)
  • A Magyarország kormányai 4. kiadásában (18. o.) a szerző arról ír, hogy elkészítette a Parlamenti tisztségviselők 1848–1984 című művét is, amelyet átadott az Országgyűlési Könyvtárnak. Ez a munka nyomtatott kiadásban azóta sem jelent meg.

Szerkesztett művei

[szerkesztés]
  • Történelmünk a jogalkotások tükrében. Sarkalatos honi törvényeinkből. Összeáll. Beér János, Csizmadia Andor. A rendeleteket válogatta Bölöny József. (Budapest, 1966)

Műfordításai

[szerkesztés]
  • Labriola, A.: Tanulmányok a történeti materializmusról (Budapest, 1966)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Molnár Kálmán: B. J. ügyvéd irodalmi munkássága (Pécs, 1938)
  • (józsa): B. J. temetésén (Magy. Nemzet, 1990. aug. 21.)
  • Bölöny József. Pécsi egyetemi almanach 1367–1999 (Hozzáférés: 2022. január 28.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bölöny_József_(jogász)&oldid=27167523”