Katabia gromovi
 | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||
| ||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||
| Katabia gromovi Karpov, Ekelund et Moestrup 2003[1] |
A Katabia gromovi a Cercozoa klád Katabia nemzetségének és a Katabiidae kládnak egyetlen ismert faja.[1][2] Ostoros amőba, mely a legtöbb Cercozoa-fajjal szemben nem siklik ostorain, hanem szabadon úszik velük.
Történet
[szerkesztés]A Katabia gromovit és a Katabia nemzetséget 2003-ban írták le Karpov, Ekelund és Moestrup, és eredetileg a Sarcomonadeán belül a Cercomonadidába sorolták,[1] ezzel ez volt az első fagotróf Cercozoa-faj, melynek kinetidaszerkezetéről részletes képek készültek.[3] 2009-ben Howe et al. a Monadofilosa kládba helyezték genetikai adat hiányában ismeretlen helyzettel.[4] A Katabiidae kládot Thomas Cavalier-Smith és Brian Oates írták le 2012-ben, és Sarcomonadea incertae sedisként helyezték el morfológiai alapon.[2] Adl et al. 2019-es rendszertanában azonban már Cercozoa incertae sedisként szerepel.[5]
Morfológia
[szerkesztés]Csepp alakú egysejtű ostoros amőba széles elülső és keskenyedő hátulsó véggel. Két heterodinamikus ostora van. A sejten belül mikrotestek, gomba alakú refraktilis szemcsék, kinetociszták és a Heteromita nemzetségéhez hasonló fejlett sejtváz találhatók.[1] 2 előre és 4 hátra mutató centriólumgyökere van.[2]
Talajlakó ostoros amőba jól látható dorzális és lapos hátulsó oldallal, 8–12 μm hosszú és 5–7 μm széles sejttel. Ostorai a sejttest hosszának nagyjából negyedére vannak az elülső végtől. A hátulsó a sejttestnél mintegy 2,5-szer, az elülső 1,5-szer hosszabb, akronémája – az ostorvégen lévő vékony hajszerű kiemelkedése – rövidebb.[1]
A Paracercomonasban található 1. dorzális centriólumgyökér homológja lehet a Katabia elülső gyökere, mivel ezek egymásra hasonlítanak. A Katabia 2. ventrális gyökere egy sűrű átmeneti lemezzel kapcsolatban van, ezért Cavalier-Smith és Oates szerint 2012-ben az Imbricatea, a Glissomonadida és a Katabia közös ősében is jelen lehetett.[2]
Az ostorbeli transzporthoz szükséges részecskék sorozatot alkothatnak, mely 2012 előtt a Cercozoában nem volt ismert.[2]
A Metromonashoz hasonló diafragmája van az átmeneti lemezhez proximálisan, de utóbbihoz nem kapcsolódik egyértelmű felület, helyette a Metromonashoz hasonló fonalak alkotta felület kapcsolódik a diafragmához proximálisan. Transzverzális képeken az átmeneti zóna alapja látható, mely alatt makk-V-fonalak vannak, melyet a longitudinális képekkel együtt Cavalier-Smith 2022-ben megjelent tanulmányában korábban észrevétlen bizonyítékként írt le a Rhizariában jelenlévő makk-V-re. Az átmeneti lemez disztális helyzetű az átmeneti felülethez képest, laterális végei sűrű háromszögek.[6] Ezenkívül a Katablepharishoz is hasonlít.[7]
Sejtmagja vezikuláris, kevés heterokromatint tartalmaz, benne a nukleólusz nagy, a körülötte lévő teret a durva endoplazmatikus retikulum köti össze, az ER ciszternái mindig a magfelszín körül vannak, mitokondriumai csőszerű, ritkán elágazó vagy vezikuláris cristákkal rendelkeznek. 2 diktioszóma található a mag egyik oldalán az ostorok alapi teste előtt. A trofozoita nagy vakuólumokkal rendelkezik hátul és középen.[1] A Cercomonadidával szemben nincs mikrotubulusokból álló kúpja, van viszont 4–5 mikrotubulusból álló dorzális eredetű hátulsó és 3 mikrotubulusból álló, a hátulsó centriólumból eredő és a hátulsó sáv mögött futó, majd a centriólumok körül a sejt jobb oldala felé forduló övsávja. 2 mikrotubulusból álló hátramutató „felső” gyökere nem rendelkezik Cercomonadida-homológgal,[3] és Cavalier-Smith 2018-as Chromista-rendszertana szerint csak a Katabiában ismert ilyen gyökér,[8] azonban „alsó” gyökerének se volt 2006-ban ismert homológja.[3]
Kilencsözögű rostja a disztális lemez-gallér komplexumból ered érzékeny hengerként.[9]
Bár nem siklásra használja ostorait, két ventrális hátulsó ostorgyökere közti kapcsolat fennmaradt. A 2-es ventrális hátulsó gyökéren sűrű lemeze van. Rizoplasztja a Viridiraptor invadenséhez hasonló méretű és összetettségű – például 3 szálból áll mindkét alapi testből.[9]
Életmód
[szerkesztés]Bakterivor planktonikus fagotróf faj.[1] Más Cercozoa-fajokkal szemben ostoraival nem siklik a szubsztráton, mivel másodlagosan elvesztette erre képességét, hanem csak szabadon úszik velük.[2] Így planktonikus életmódra váltott a korábbi bentikusról,[10] de nemcsak tengerben, hanem talajban is megtalálható.[1]
Életciklus
[szerkesztés]Életciklusa 2 állapotból áll: egy szabadon élő trofozoitából, mely baktériumokat eszik állábaival úszás közben, és vastag nyálkás falú cisztából.[1]
A ciszta fala vastag, és átlátszó, ostorai a falon belül vannak, nagy vakuólumai nincsenek.[1]
Etimológia
[szerkesztés]A Katabia név jelentés nélküli, míg a fajnévi jelző Borisz Vasziljevics Gromov, orosz mikrobiológus és protisztológus nevéből származik.[1]
Rendszertani kapcsolatok
[szerkesztés]2003-as felfedezése után több morfológiai, viselkedésbeli, életciklusbeli és sejtváz-szerkezetbeli hasonlóságot fedeztek fel a Katabia és a Heteromita közt,[1] így a Sarcomonadea Cercomonadida rendjébe sorolták. 2012-ben azonban Sarcomonadea incertae sedisként szerepelt a Katabiidae nevű családban filogenetikai kapcsolatai bizonytalansága és a Paracercomonadida kládhoz hasonló centriólumgyökerek[11] és a Glissomonadida kládokhoz hasonló ostorszerkezet miatt.[2] Átmeneti zónája laterális felszínnel, széles proximális felülettel és alatta közel található makk-V-szerkezettel rendelkezik, és a Glissomonadidához hasonlóan II-es típusú, emellett halvány központi felülete is van, mely az átmeneti lemezhez proximális, valamint perifériás rácsa és aszimmetrikusan elhelyezkedő lumenális makkfonala is van. Lehetséges 4-es és 5-ös dublettjei a hozzájuk kapcsolódó V alakú összekötő részek lehetnek.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f g h i j k l Karpov SA, Ekelund F, Moestrup Ø (2003. január 3.). „Katabia gromovi nov. gen., nov. sp. a new soil flagellate with affinities to Heteromita (Cercomonadida)”. Protistology 3, 30–41. o.
- ↑ a b c d e f g Cavalier-Smith T, Oates B (2012. január 3.). „Ultrastructure of Allapsa vibrans and the Body Plan of Glissomonadida (Cercozoa)”. Protist 163 (2), 165–187. o. DOI:10.1016/j.protis.2011.10.006. ISSN 1434-4610. PMID 22209009.
- ↑ a b c Karpov SA, Bass D, Mylnikov AP, Cavalier-Smith T (2006. május 2.). „Molecular phylogeny of Cercomonadidae and kinetid patterns of Cercomonas and Eocercomonas gen. nov. (Cercomonadida, Cercozoa)”. Protist 157 (2), 125–158. o. DOI:10.1016/j.protis.2006.01.001. PMID 16647880.
- ↑ Howe AT, Bass D, Vickerman K, Chao EE, Cavalier-Smith T (2009. március 25.). „Phylogeny, taxonomy, and astounding genetic diversity of Glissomonadida ord. nov., the dominant gliding zooflagellates in soil (Protozoa: Cercozoa)”. Protist 160 (2), 159–189. o. DOI:10.1016/j.protis.2008.11.007. PMID 19324594.
- ↑ Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január 19.). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ a b Cavalier-Smith T (2022. május). „Ciliary transition zone evolution and the root of the eukaryote tree: implications for opisthokont origin and classification of kingdoms Protozoa, Plantae, and Fungi”. Protoplasma 259 (3), 487–593. o. DOI:10.1007/s00709-021-01665-7. PMID 34940909. PMC 9010356.
- ↑ Ekelund F, Daugbjerg N, Fredslund L (2004. augusztus 30.). „Phylogeny of Heteromita, Cercomonas and Thaumatomonas based on SSU rDNA sequences, including the description of Neocercomonas jutlandica sp. nov., gen. nov.”. Eur J Protistol 40 (2), 119–135. o. DOI:10.1016/j.ejop.2003.12.002.
- ↑ Cavalier-Smith T (2017). „Kingdom Chromista and its eight phyla: a new synthesis emphasising periplastid protein targeting, cytoskeletal and periplastid evolution, and ancient divergences”. Protoplasma 255 (1), 297–357. o. DOI:10.1007/s00709-017-1147-3. PMID 28875267. PMC 5756292.
- ↑ a b Hess S, Melkonian M (2014. július 21.). „Ultrastructure of the algivorous amoeboflagellate Viridiraptor invadens (Glissomonadida, Cercozoa)”. Protist 165 (5), 605–635. o. DOI:10.1016/j.protis.2014.07.004. PMID 25150610.
- ↑ Tikhonenkov DV, Jamy M, Borodina AS, Belyaev AO, Zagumyonnyi DG, Prokina KI, Mylnikov AP, Burki F, Karpov SA (2022. március 16.). „On the origin of TSAR: morphology, diversity and phylogeny of Telonemia”. Open Biol 12 (3). DOI:10.1098/rsob.210325. PMID 35291881. PMC 8924772.
- ↑ (2006. június 1.) „Molecular Phylogeny of Cercomonadidae and Kinetid Patterns of Cercomonas and Eocercomonas gen. nov. (Cercomonadida, Cercozoa)”. Protist 157 (2), 125–158. o. DOI:10.1016/j.protis.2006.01.001. PMID 16647880.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Katabia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
