Ugrás a tartalomhoz

Cercomonadida

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cercomonadida
Rendszertani besorolás
Ország: Rhizaria
Törzs: Cercozoa
Osztály: Sarcomonadea
Rend: Cercomonadida
Poche 1913, emend. Vickerman 1983, emend. Mylnikov 1986, emend. Karpov et al. 2006; emend Howe et al. 2009; emend Cavalier-Smith 2012[1]
Család: Cercomonadidae
Kent 1880, emend. Mylnikov et Karpov 2004[1]
Nemzetségek[1]
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cercomonadida témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cercomonadida témájú kategóriát.

A Cercomonadida kis ostoros amőbák vízben és talajban is gyakori kládja.[2][3]

Történet

[szerkesztés]

Először 1880-ban jelent meg a Cercomonadidae, mely jelenleg a Cercomonadida egyetlen kládjának neve. 2004-ben ennek meghatározását módosította Mylnikov.[1]

Poche írta le először a kládot rendként 1913-ban, Grassé a meghatározását 1952-ben,[4]:970 Vickerman 1983-ban, Mylnikov 1986-ban, Karpov et al. 2006-ban, Howe et al. 2009-ben, Cavalier-Smith 2012-ben egészítette ki.[1] Thomas Cavalier-Smith 1993-ban a Dictyozoa alország Neozoa alországága Ciliomyxa részalországa Opalomyxa főtörzse Opalozoa törzse Proterozoa altörzse Heteromitea osztálya Sarcomonadia alosztálya Jakobidea főrendjének rendjeként sorolta be,[4]:970 a Massisteria nemzetséget pedig a Reticulosába sorolt ős alátámasztására használta. A Jakoba extruszómáiról ekkor azt feltételezte, hogy a Cercomonadida és a Kinetomonada közti átmenet.[4]:976

Hollande 1942-es rendszertanában a Cercobodonidae nevet használta a Cercobodo nemzetséget alapul véve, mely ma a Cercomonasszal egyesült.[1]

1997-ben Szergej A. Karpov a Physarum flagellatumot (akkori nevén Hyperamoeba flagellata) a Cercomonadida és a Myxogastria közti átmenetnek tekintette,[5] későbbi kutatások mutatták ki, hogy e faj a Myxogastria Physarum nemzetsége tagja, így filogenetikailag távol van a Rhizariától, így a Cercomonadidától is.[6]

2006-ban Szergej A. Karpov et al. írták le először a 2-es típusú ventrális hátulsó ostorgyökeret, más Cercozoa-fajokban előforduló lehetséges homológjai sokáig ismeretlenek voltak: bár általában az 1-es típusú (vagyis az R2) mögött volt, a régebbi hátulsó és az újabb elülső ostorhoz se tartozik. Cavalier-Smith 2017-es összefoglalójában ezt a mikrotubulusokon áthaladó sáv Cercozoa-homológjaként azonosította. Elülső mikrotubulusai eltérő összetételűek, ostorgyökerei a Cercozoa legtöbb kládjáéinál összetettebbek.[7]

Morfológia

[szerkesztés]

Általában mintegy 10 μm hosszú, héja vagy háza nincs, csak glikokalixa van.[5] Filopódiumokkal baktériumokat visz be, de nem használja mozgáshoz, mely általában felszínek mentén siklással történik.

Legtöbb faja kétostorú,[8] egyik ostora előre, a másik hátra irányul a sejt alatt, és az elülsőre merőleges. Sejtmagja az ostoralapokhoz kapcsolódik, és mag melletti teste van.

Cercomonadida-morfológia

Bár a legtöbb faja aerob, legalább egyik faja, a Brevimastigomonas motovehiculus anaerob, és hidrogenoszóma található benne.[9]

Mitokondriális cristái általában csőszerűek, ostorai simák, a sejtmag alapi test felé mutató vége hegyes. Disztális végén lévő szemcséje mikrotubulus-szervező központ lehet.[5]

Régebbi hátulsó centrióluma (C1) az újabb elülsőhöz (C2) csatlakozik általában nagy szögben fibrilláris kapcsolatokkal – csak az A1a2 kládban ismert merőleges centriólumpár –, és hátra a szubsztrát felé vagy balra irányul. Átmeneti zónája rövid,[1] I-es típusú,[10] felületi rácsa proximális, és a Glissomonadida, Cryothecomonadida és Katabia fajaival szemben vékony disztális küllőszerkezettel. A Cavernomonas kivételével minden faj sejtteste orsó alakú, és ventrális felszínéhez csatlakozik hosszú hátulsó ostora. Elülső ventrális ostorgyökere a hátulsóhoz hasonlóan hátramutat, és sűrű anyag tartja össze elöl, ahol keresztezik egymást.[1]

1 vagy 2 mikrotubulusból álló gyökér indul ki egy amorf rostos anyagból álló eredésből a két centriólum alapjában.[1]

Állábai általában retikulopódiumok, lamellipódiumok, elágazó vagy el nem ágazó filopódiumok, hagymaszerű lobopódiumok, ujjszerűek, de a Filomonas radiata állábai axopódiumok.[1]

Életciklus

[szerkesztés]

Ostorosamőba- és cisztaállapot közt váltakozik (Heteromita, Cercomonas agilis), a Cercomonas legtöbb faja rendelkezik plazmódiumállapottal is. A Massisteria a korábban ismert Cercomonadida-nemzetségektől különleges életciklusában különbözik: lehet két inaktív ostorral rendelkező ostoros amőba, nem trofikus mozgó ostoros vagy kis plazmódium is, de nem ismert cisztaállapota.[5]

Élőhely

[szerkesztés]

18S rDNS alapján egyes fajai világszerte megtalálhatók talajban és vízben, és az egyik legfőbb bakterivor protozoonklád. Ezeknek többféle ITS rDNS-változata fordulhat elő: például egy Eocercomonas-fajnak egy 18S-genotípusa fordult elő egy új-zélandi talaj- és édesvíziüledék-mintából, de 5 ITS-genotípusa volt megtalálható.[11]

Megtalálható a rizoszférában – ahol gyakran gyakoribb, mint a talajban –[12] és kis mennyiségben aktív iszapban.[13]

Csoportosítás

[szerkesztés]

Genetikai tanulmányok alapján az amőbákból és ostorosokból álló Cercozoa kládja.[14] Korábban 2 csoportra osztották:

  • A Heteromitidae általában merev, állábai ideiglenesek.
  • A Cercomonadidae általában rugalmasabb, és ha sok a táplálék, amőbává alakulhat, és akár több magja is lehet.

A nemzetségek és fajok besorolása folyamatosan változik. Egyes nemzetségeket összevontak, például a Cercomonast a Cercobodóval. Másokat, (például Helkesimastix, Sainouron és Cholamonas) a Helkesida csoportba helyeztek át,[7] a Heteromitidae többi részét a Glissomonadida csoportba sorolták át.[15] 2018-ban a Paracercomonadidae önálló kládba (Paracercomonadida) került, így a Cercomonadidae a Cercomonadida egyetlen kládja lett.[1][16]

  • Cavernomonas Vickerman 2009
  • Cercomonas Dujardin 1841 emend. Karpov et al. 2006 non emend. Ekelund et al. 2004 [Cercobodo Krassilstschick 1886; Cercomastix Lemmermann 1913; Dimastigamoeba Blochmann 1894; ?Mukdeniamonas Skwortzov 1960; ?Changia Skwortzov 1960 non Sun 1924; ?Reptomonas Kent 1880; Dimorpha Klebs 1892 non Gruber 1882]
  • Eocercomonas Karpov et al. 2006
  • Filomonas Cavalier-Smith et Karpov 2012
  • Neocercomonas Ekelund, Daugbjerg et Fredslund 2004

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d e f g h i j k „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes” (angol nyelven). The Journal of Eukaryotic Microbiology 66 (1), 4-119. o. DOI:10.1111/JEU.12691. ISSN 1066-5234. PMID 30257078. PMC 6492006. Wikidata Q57086550. 
  2. ↑ „Review of diversity and taxonomy of cercomonads” (angol nyelven). Protistology 3 (4), 201-217. o. ISSN 1680-0826. Wikidata Q124459772. 
  3. ↑ Karpov SA, Bass D, Mylnikov AP, Cavalier-Smith T (2006. június 1.). „Molecular phylogeny of Cercomonadidae and kinetid patterns of Cercomonas and Eocercomonas gen. nov. (Cercomonadida, Cercozoa)”. Protist 157 (2), 125–58. o. DOI:10.1016/j.protis.2006.01.001. PMID 16647880. 
  4. ↑ a b c Cavalier-Smith T (1993. december). „Kingdom Protozoa and its 18 phyla”. Microbiol Rev 57 (4), 953–994. o. DOI:10.1128/mr.57.4.953-994.1993. PMID 8302218. PMC 372943. 
  5. ↑ a b c d Karpov SA. „Cercomonads and their relationship to the myxomycetes”. Arch Protistenkd 148 (3), 297–307. o. DOI:10.1016/S0003-9365(97)80010-3. 
  6. ↑ Fiore-Donno AM, Kamono A, Chao EE, Fukui M, Cavalier-Smith T (2010. január 22.). „Invalidation of Hyperamoeba by transferring its species to other genera of Myxogastria”. J Eukaryot Microbiol 57 (2), 189–196. o. DOI:10.1111/j.1550-7408.2009.00466.x. PMID 20113379. 
  7. ↑ a b Cavalier-Smith T (2017. szeptember 5.). „Kingdom Chromista and its eight phyla: a new synthesis emphasising periplastid protein targeting, cytoskeletal and periplastid evolution, and ancient divergences”. Protoplasma 255 (1), 297–357. o. DOI:10.1007/s00709-017-1147-3. PMID 28875267. PMC 5756292. 
  8. ↑ Bass D, Howe A, Mylnikov A, Vickerman K, Chao EEY, Smallbone JE, Snell J, Cabral J, Cavalier-Smith T (2009). „Phylogeny and classification of Cercomonadida (Protozoa, Cercozoa): Cercomonas, Eocercomonas, Paracercomonas, and Cavernomonas gen. nov”. Protist 160 (4), 483–521. o. DOI:10.1016/j.protis.2009.01.004. PMID 19589724. 
  9. ↑ Hirakata Y, Hatamoto M, Oshiki M, Watari T, Araki N, Yamaguchi T (2020. április 27.). „Food selectivity of anaerobic protists and direct evidence for methane production using carbon from prey bacteria by endosymbiotic methanogen”. ISME J 14 (7), 1873–1885. o. DOI:10.1038/s41396-020-0660-0. PMID 32341474. PMC 7305177. 
  10. ↑ Cavalier-Smith T (2021. december 23.). „Ciliary transition zone evolution and the root of the eukaryote tree: implications for opisthokont origin and classification of kingdoms Protozoa, Plantae, and Fungi”. Protoplasma 259 (3), 487–593. o. DOI:10.1007/s00709-021-01665-7. PMID 34940909. PMC 9010356. 
  11. ↑ Bass D, Richards TA, Matthai L, Marsh V, Cavalier-Smith T (2007. szeptember 13.). „DNA evidence for global dispersal and probable endemicity of protozoa”. BMC Evol Biol 7. DOI:10.1186/1471-2148-7-162. PMID 17854485. PMC 2194784. 
  12. ↑ Turner TR, Ramakrishnan K, Walshaw J, Heavens D, Alston M, Swarbreck D, Osbourn A, Grant A, Poole PS (2013. július 18.). „Comparative metatranscriptomics reveals kingdom level changes in the rhizosphere microbiome of plants”. ISME J 7 (12), 2248–2258. o. DOI:10.1038/ismej.2013.119. PMID 23864127. PMC 3834852. 
  13. ↑ Moreno AM, Matz C, Kjelleberg S, Manefield M (2010. február 5.). „Identification of ciliate grazers of autotrophic bacteria in ammonia-oxidizing activated sludge by RNA stable isotope probing”. Appl Environ Microbiol 76 (7), 2203–2211. o. DOI:10.1128/AEM.02777-09. PMID 20139314. PMC 2849243. 
  14. ↑ Bass D, Richards TA, Matthai L, Marsh V, Cavalier-Smith T (2007). „DNA evidence for global dispersal and probable endemicity of protozoa”. BMC Evol Biol 7, 162. o. DOI:10.1186/1471-2148-7-162. PMID 17854485. PMC 2194784. 
  15. ↑ Howe AT, Bass D, Vickerman K, Chao EEY, Cavalier-Smith T (2009). „Phylogeny, taxonomy, and astounding genetic diversity of Glissomonadida ord. nov., the dominant gliding zooflagellates in soil (Protozoa: Cercozoa)”. Protist 160 (2), 159–189. o. DOI:10.1016/j.protis.2008.11.007. PMID 19324594. 
  16. ↑ „Multigene phylogeny and cell evolution of chromist infrakingdom Rhizaria: contrasting cel organisation of sister phyla Cercozoa and Retaria” (angol nyelven). Protoplasma. DOI:10.1007/S00709-018-1241-1. ISSN 0033-183X. PMID 29666938. PMC 6133090. Wikidata Q53073157. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Cercomonad című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Cercomonadida&oldid=27616327”