Karvakrol
| Karvakrol | |||
 Karvakrol | |||
| IUPAC-név | 2-metil-5-(1-metiletil)fenol | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 499-75-2 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C10H14O | ||
| Moláris tömeg | 150,22 g/mol | ||
| Sűrűség | 0,9772 g/cm³ 20 °C-on | ||
| Olvadáspont | ~0 °C | ||
| Forráspont | 236-237 °C | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1] | ||
| R mondatok | R22, R36/38[1] | ||
| S mondatok | S26[1] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A karvakrol (angolul carvacrol vagy cymophenol), C6H3CH3(OH)(C3H7) terpénvegyület, fenolszármazék, szerkezete a cimol szerkezetéből levezethető. A timol konstitúciós izomerje. 1841-ben fedezték fel a karvon izomerizálása során.
Előfordulása
[szerkesztés]A természetben az oregánó vagy szurokfű (Origanum vulgare) illóolajában található nagy mennyiségben. A szurokfű 2–5%-ban, az oregánóolaj 40–70%-ban tartalmazhat karvakrolt.[forrás?] Előfordul még a kakukkfűolajban, a majoránnaolajban, a bergamottolajban[forrás?] és a fűszerkömény (Carum carvi) illóolajában is (a növény latin nevéből származik a karvakrol név).
Tulajdonságai
[szerkesztés]Tisztán és standardállapotban színtelen, a timolra emlékeztetően fűszeres illatú, csípős ízű folyadék. Levegővel érintkezve könnyen megsárgul és gyantásodik az autooxidáció és a polimerizáció következtében. Vízben nem, de alkoholban és éterben jól oldódik.
Erős antibakteriális és antifungális tulajdonságokkal rendelkezik.[2]
Felhasználása
[szerkesztés]Szerves kémiai szintézisekben kiindulási anyagként, valamint fertőtlenítőszerként használják. A fenolnál hatékonyabb fertőtlenítőszer, és kevésbé mérgező a hatása az emberi szervezetre.
Előállítása
[szerkesztés]Cimolból előállítható.
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c Biztonsági adatlap (Merck) (németül)
- ↑ Tampieri, M.P., M.S. (2003. január 1.). „Effect of Selected Essential Oils and Pure Compounds on Saprolegnia parasitica” (angol nyelven). Pharmaceutical Biology 41 (8), 584–591. o. DOI:10.1080/13880200390501839. ISSN 1388-0209.
- Karvakrol. In Dr. Otto-Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon 2: F–K. (2. kötet) A magyar kiadás főszerkesztője: Dr. Polinszky Károly. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1982. 759. o. ISBN 963 10 3813 0
- Magyar nagylexikon X. (Ir–Kip). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 621–622. o. ISBN 963-9257-02-8
