Karl Gustav Adolf Knies
| Karl Gustav Adolf Knies | |
_(cropped).jpg) | |
| Született | 1821. március 29.[1][2][3][4][5] Marburg[5][6][7] |
| Elhunyt | 1898. augusztus 3. (77 évesen)[6][1][2][3][5] Heidelberg[5][6][7] |
| Állampolgársága | |
| Gyermekei | Max Knies |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái | Marburgi Egyetem (1841–1845) |
| Kitüntetései | honorary doctor of the University of Tübingen (1877, Tübingen University Faculty of Law)[5][7][8] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Gustav Adolf Knies témájú médiaállományokat. | |
Karl Gustav Adolf Knies (Marburg, 1821. március 29. – Heidelberg, 1898. augusztus 3.) német közgazdász, statisztikus, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. A 19. század közepi német történeti közgazdaságtani iskola egyik vezéregyénisége, az ún. marginalista forradalommal előtérbe kerülő határhaszon-iskola és a neoklasszikus közgazdaságtan előfutára volt.
Életútja
[szerkesztés]Történeti és politikatudományi tanulmányokat folytatott a Marburgi Egyetemen, majd liberális gondolkodású politikusként részt vett hazája közéleti harcaiban. Az 1848-as német forradalmak leverését követően Svájcban telepedett le, és egy schaffhauseni műszaki iskolában tanított, illetve közgazdasági, statisztikai kutatásaival foglalkozott. 1855-ben hazatért és újra bekapcsolódott a politikai életbe. 1861-től 1865-ig a badeni tartományi parlament képviselője, az egyebek mellett a katolikus egyházi iskolák államosítását elrendelő – végül megbukott – közoktatási reformtörvény szószólója volt. Ezt követően visszavonult a közéletből, és 1865-től 1896-ig a Heidelbergi Egyetem tanára, a politikai gazdaságtani tanszék vezetője volt.
Munkássága
[szerkesztés]Bruno Hildebrand és Wilhelm Roscher mellett a német történeti iskola egyik megalapítója, vezéregyénisége volt. Elméleti munkáiban, köztük legnagyobb hatású, 1853-as politikai közgazdaságtani művében a klasszikus angol közgazdasági felfogással – és részben Hildebranddal is – szembehelyezkedve vitatta, hogy a gazdasági folyamatok helytől és időtől függetlenül értelmezhetőek, merev axiómákkal, kauzális törvényszerűségekkel modellezhetőek lennének. Érvelésében az egyének, társadalmak és népek földrajzi és történeti különbségeire helyezte a hangsúlyt, s a gazdasági folyamatok történeti, politikai és kulturális meghatározottságából kiindulva a tapasztalaton nyugvó induktív módszert tartotta követendőnek. Felfogása sok szempontból rokonságot mutat Friedrich Listével, így például történeti szemléletét érvényesítve megállapította, hogy a védővámok csupán az iparosodás korai szakaszában járó nemzetek számára szükségesek. Elméleti munkásságával nagy hatást gyakorolt az őt követő közgazdász-generációkra, egyebek mellett honfitársa, Max Weber, az osztrák Carl Menger, Eugen von Böhm-Bawerk és Friedrich von Wieser, az amerikai John Bates Clark, Richard T. Ely és Edwin Robert Anderson Seligman munkásságára.
A szabadkereskedelemről alkotott téziseiben a határhaszon-elmélet előfutára volt, nagy jelentőséget tulajdonított a termékek és javak értéke, illetve a fogyasztói haszon és elégedettség, más szavakkal a használati érték és csereérték közötti összefüggéseknek. 1850-ben az elsők között vetette fel a matematikai megalapozottságú statisztikai módszerek hasznosságát, s noha kortársai hevesen támadták elképzelését, még megérhette az önállósodott matematikai statisztika térhódítását.
Társasági tagságai és elismerései
[szerkesztés]Tudományos érdemei elismeréseképpen 1895-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották.
Főbb művei
[szerkesztés]- Die Statistik als selbständige Wissenschaft. Kassel: Luckhardt’schen Buchhandlung. 1850
- Die politische Oekonomie vom Standpunkte der geschichtlichen Methode. Braunschweig: Schwetschke. 1853
- Der Telegraph als Verkehrsmittel. Tübingen: Laupp. 1857
- Das Geld. Berlin: Weidmannsche Buchhandlung. 1873
- Weltgeld und Weltmünze. Berlin: Weidmannsche Buchhandlung. 1874
- Der Credit. Berlin: Weidmannsche Buchhandlung. 1879
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Marburger Professorenkatalog. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Dalibor Brozović: Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Horvát Enciklopédia . Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999
- ↑ a b c d e f g Biographisches Jahrbuch und Deutscher Nekrolog (német nyelven) pp. 110-112. (Hozzáférés: 2023. február 5.)
- ↑ a b c Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2023. február 5.)
- ↑ a b c d e Deutsche Biographie (német nyelven). Bayerische Staatsbibliothek. (Hozzáférés: 2023. február 5.)
- ↑ Marburger Professorenkatalog. (Hozzáférés: 2023. február 5.)
Források
[szerkesztés]- Magyar nagylexikon XI. (Kir–Lem). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2000. 149. o. ISBN 963-9257-04-4
- Fritz Ringer: Max Weber: An intellectual biography. Chicago: University of Chicago Press. 2004, 20–21. o.
- Kosmas Papadopoulos: Karl Knies and the pre-history of neoclassical economics. Elérés: 2010. április 17.
