Karakalpak ábécé
A karakalpak ábécé (saját nevén qaraqalpaq a'lipbesi) a karakalpakok és nyelvük latin betűs írására szolgál.
A nyelvet 1928-ig arab írással jegyezték le. Ekkor vezettek be egy korai latin írást, amelyet 1940-ben cseréltek le az 1945-ben módosított, 2005-ig használt cirill írásra. A 2005-ben egyedül hivatalossá vált új, latin betűs írást már 1994-ben összeállították, de csak 1995-ben vezették be hivatalosan, melyet egy 10 éves átmeneti időszak követett, amely alatt egyszerre használták a cirill és latin írást is. Manapság hivatalos dokumentumok már csak a latin betűs írással adhatók ki Üzbegisztánban. A karakalpak latin ábécét 2016-ban ismét kis mértékben módosították, manapság már ezt a verziót használják a legtöbb helyen.
A mai latin betűs ábécé
[szerkesztés]A ma használt karakalpak ábécé a következő 34 betűből áll:
A betűk nevei a következők: a, á, be, de, e, fe, ge, ǵa, he, xa, ı, i, je, ke, qa, la, me, ne, ńe, o, ó, pe, re, se, te, u, ú, ve, we, ye, ze, ce, she, che.
A karakalpak ábécé változásai
[szerkesztés]Az idők során használt ábécék és kapcsolataik:
Arab írás |
Latın 1928—1930 |
Latın 1930—1938 |
Latın 1938—1940 |
Cirill | Latın 1994—1995 |
Latın 1995—2009 |
Latın 2009—2016 |
Latın 2016 óta |
IPA |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
ا | Aa | Аа | Aa | a | |||||
ه | Әә | Әә1 | Ää | Aʼaʼ | Áá | æ | |||
ب | Bв | Бб | Bb | b | |||||
Vv | Вв | Vv | v | ||||||
گ | Gg | Гг | Gg | g | |||||
غ | Ƣƣ | Ғғ | Ḡḡ | Gʼgʼ | Ǵǵ | ɣ | |||
د | Dd | Дд | Dd | d | |||||
ه | Ee | Ее | Ee | Ee, Ye ye[1] | Ee | e | |||
Ёё | yo | jo | |||||||
ج | Çç | Жж | Jj | ʒ | |||||
ز | Zz | Зз | Zz | z | |||||
ى | Ii | Jj | Ии | İi | Ii | i | |||
ي | Jj | Ii | Йй | Yy | j | ||||
ک | Kk | Кк | Kk | k | |||||
ق | Ққ | q | |||||||
ل | Ll | Лл | Ll | l | |||||
م | Mm | Мм | Mm | m | |||||
ن | Nn | Нн | Nn | n | |||||
ڭ | Ꞑꞑ | Ңң | N̄n̄ | Nʼnʼ | Ńń | ŋ | |||
و | Oo | Оо | Oo | Oo, Wo wo[1] | Oo | o | |||
Өө | Өө | Öö | Oʼoʼ | Oʼoʼ, Woʼ woʼ[1] | Óó | œ | |||
پ | Pp | Пп | Pp | p | |||||
ر | Rr | Рр | Rr | r | |||||
س | Ss | Сс | Ss | s | |||||
ت | Tt | Тт | Tt | t | |||||
ۇ | Uu | Ŭŭ | Уу | Uu | u | ||||
Yy | Үү | Üü | Uʼuʼ | Úú | y | ||||
ۋ | Vv | Uu | Ўў | Ww | w | ||||
ف | Ff | Фф | Ff | f | |||||
خ | Xx | Хх | Xx | x | |||||
ھ | Hh | Ҳҳ | Hh | h | |||||
Ss | Ts ts | Цц | ts | Cc | ʦ | ||||
چ | Cc | Şş | Чч | Şş | Sh sh | Ch ch | ʧ | ||
ش | Şş | Шш | Şş | Sh sh | ʃ | ||||
Şş | Щщ | Şş | Sh sh | ʃ | |||||
j | i | Ъъ | |||||||
ى | Ьь | Ыы | Iı | Iʼiʼ | Íı | ə | |||
Ьь | |||||||||
Ee | Ээ | Ee | e | ||||||
Юю | yu | ju | |||||||
Яя | ya | ja |
Az 1928-as latin változat sorrendje Aa Әә Bb Cc Çç Dd Ee Ff Gg Ƣƣ Hh Xx Ii Jj Kk Qq Ll Mm Nn N̡n̡ Oo Өө Pp Rr Ss Şş Tt Uu Yy Vv Ww Zz Ьь volt.
Az előző cirill betűs ábécé
[szerkesztés]A táblázat az 1995 előtt használt cirill betűs ábécét, és annak ismert átírásait mutatja.
nagybetű | kisbetű | latin ábécé | ISO 9[2] | ALA-LC[3] | WWS[4] | Allworth[5] | BGN/PCGN[6] |
---|---|---|---|---|---|---|---|
А | а | a | a | a | a | ä | a |
Ә | ә | a | a | a | a | ä | a |
Б | б | b | b | b | b | b | b |
В[7] | в | v | v | v | v | v | w |
Г | г | g | g | g | g | g | g |
Ғ | ғ | gʻ | ġ | gh | ḡ | gh | gh |
Д | д | d | d | d | d | d | d |
Е | е | e, ye[8] | e | e | e | e, ye[8] | e, ye[8] |
Ё | ё | yo | ë | ë | ë | ya | yo |
Ж | ж | j | ž | zh | ž | j, zh[9] | zh |
З | з | z | z | z | z | z | z |
И | и | i | i | i | i | i | i |
Й | й | y | j | ĭ | j | y | y |
К | к | k | k | k | k | k | k |
Қ | қ | q | ķ | q | ķ | q | q |
Л | л | l | l | l | l | l | l |
М | м | m | m | m | m | m | m |
Н | н | n | n | n | n | n | n |
Ң | ң | nʻ | ņ | ng | ņ | ng | ng |
О | о | o | o | o | o | a | o |
Ө | ө | oʻ | ô | ȯ | ö | ö | ö |
П | п | p | p | p | p | p | p |
Р | р | r | r | r | r | r | r |
С | с | s | s | s | s | s | s |
Т | т | t | t | t | t | t | t |
У | у | u | u | u | u | u | u |
Ү | ү | uʻ | ù | u̇ | ü | ü | ü |
Ў | ў | w | ŭ | w | w | w | w |
Ф[7] | ф | f | f | f | f | f | f |
Х | х | x | h | kh | x | kh | kh |
Ҳ | ҳ | h | h̦ | ḣ | x̦ | h | h |
Ц[7] | ц | ts | c | ts | c | ts | ts |
Ч[7] | ч | sh | č | ch | č | ch | ch |
Ш | ш | sh | š | sh | š | sh | sh |
Щ | щ | sh | ŝ | shch | šč | shch | shch |
Ъ | ъ | ’ | " | " | " | " | ’ |
Ы | ы | ı | y | y | y | ï | y |
Ь | ь | ’ | ’ | ’ | ’ | ’ | ’ |
Э | э | e | è | ė | è | ë | e |
Ю | ю | yu | û | iu | ju | yu | yu |
Я | я | ya | â | ia | ja | yä | ya |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Szó elején és magánhangzók után.
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ The World's Writing Systems, New York, 1996
- ↑ Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971.
- ↑ United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.
- ↑ a b c d Csak idegen eredetű szóban fordul elő
- ↑ a b c Szó elején, magánhangzó és ъ, ь után
- ↑ Idegen eredetű szavakban