Ugrás a tartalomhoz

Karády István

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karády István
Arcképe az SZTE EK gyűjteményéből
Arcképe az SZTE EK gyűjteményéből
Született1904. augusztus 20.[1]
Jászberény
Elhunyt1974. szeptember 21. (70 évesen)[1]
Szeged
Állampolgárságamagyar
HázastársaVillányi Erzsébet
(h. 1944–1974)
Foglalkozása
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1929, orvostudomány)
SírhelyeSzeged Belvárosi temető (XVII-díszsírhely 1)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Karády István témájú médiaállományokat.

Karády István (Jászberény, 1904. augusztus 20.[3] – Szeged, 1974. szeptember 21.) orvos, patofiziológus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).

Élete

[szerkesztés]

Karády (Kraut) Győző (1867–1952)[4] főgimnáziumi tanár és Markgraf Erzsébet (1874–1938) fiaként született.[3] 1922-ben a Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban[5] érettségizett jeles eredménnyel. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1929. április 13-án avatták orvosdoktorrá. 1926 és 1929 között az I. sz. Kórbonctani Intézet, 1929-től 1932-ig az I. sz. Belgyógyászati Klinika díjtalan gyakornoka volt. 1932 és 1937 között a szegedi Ferenc József Tudományegyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájára került, s előbb mint gyakornok, majd 1937-től 1948-ig mint egyetemi tanársegéd dolgozott. 1934-ben bel- és ideggyógyász szakorvosi vizsgát tett. 1937-ben a bécsi Collegium Hungaricum állami ösztöndíjasaként[6], majd 1937 és 1939 között Rockefeller-ösztöndíjasként végzett kutatásokat. 1939-ben az allergiás betegségek kór- és gyógytana című tárgykörből magántanárrá habilitálták. 1939 és 1942 között a rochesteri Mayo Clinic vendégkutatója.

1939 és 1948 között a szegedi egyetem magántanára, 1947–1948-ban címzetes nyilvános rendkívüli tanára. 1948 és 1951 között a Gyógyszertani Intézet egyetemi adjunktusa, 1951-ben intézeti tanára, 1951. szeptember 15-től haláláig a Kórélettani Intézet intézetigazgató egyetemi tanára.[7] 1958-ban a Londoni Egyetem Rockefeller-, majd 1964–1965-ben Wellcome-ösztöndíjasa, 1967–1968-ban a Bécsi Egyetem Általános és Kísérletes Kórtani Tanszéke vendégprofesszora volt.

Szegeden érte a halál, a szegedi Belvárosi temetőben nyugszik.[8]

Kutatási területe

[szerkesztés]

Főleg a Selye János által felfedezett stressz fogalomkörével kapcsolatos kórélettani kérdésekkel foglalkozott. Vizsgálta a szervezet alkalmazkodásának mechanizmusát, a sokkal szembeni ellenállását. Allergiai és anafilaxiai kutatásokat végzett. Ő fedezte fel a rezisztint.[9]

Családja

[szerkesztés]

Második felesége Villányi Erzsébet (1903–1991) volt, Villányi (Weisz) Ármin építészmérnök, műszaki tanácsos és Sternlicht Teodóra lánya, akivel 1944. december 18-án Szegeden kötött házasságot.[10]

Fia ifj. Karády István orvos.

Művei

[szerkesztés]
  • Einfluss des Ergotamins auf die alimentäre Hyperglykämie bei Leberschändingung durch Phosphorvergiftung. Ernst Z.-vel. (Biochemische Zeitschrift, 1932)
  • Histaminérzékenység. (Orvosi Hetilap, 1933)
  • A hypochloraemiás uraemiáról. Czoniczer Gáborral. (Orvosképzés, 1933)
  • Lipase-vizsgálatok sclerosis multiplexes betegek duodenalis nedvében és vérserumában. – Vizsgálatok a postoperatív keringési zavarok keletkezéséről. Rusznyák Istvánnal, Szabó Dénessel. (Orvosi Hetilap, 1934)
  • A terhesség befolyása a histaminérzékenységre. Strobl Ferenccel. – A collapsuskészséget jelentő II. histamintípus átalakítása. Bencsáth Aladárral. (Orvosi Hetilap, 1935)
  • Experimentalis vizsgálatok állatok histamin-tachyphylaxiájának és histamin-resistentiájának kérdéséhez. (Magyar Orvosi Archívum, 1935)
  • Kísérleti adatok a szervanaphylaxia mechanizmusához. Erdős Lászlóval. (Magyar Orvosi Archívum, 1937)
  • Further Studies on the Effect of the Alarm Reaction on Water Excretion. Browne, J. S. L.-lel és Selye Jánossal. (Canadian Medical Journal, 1938)
  • The Influence of the Alarm Reaction on the Development of Anaphylatic Shock. Browne, J. S. L.-lel és Selye Jánossal. (Journal of Immunology, 1938)
  • Changes in the Total Blood Volume in Histamine and Surgical Shock in Normal Rabbits and in Those Pretreated with Histamine. (American Journal of Physiology, 1938)
  • Role of Auto-Antigens in the Pathogenesis of Physical Allergy. (Journal of Immunology, 1939)
  • Changes in the Chloride Distribution between Red Blood Cells and Plasma during the Course of the General Adaptation Syndrome. Browne, J. S. L.-lel, Selye Jánossal. (Journal of Biological Chemistry, 1939)
  • Histamine Metabolism in the Adrenalectomized Rat. Rose, B.-vel. (Proceedings of the American Physiological Society, 1939)
  • Decrease of Histaminase in Tissue by Adrenalectomy and Its Restoration by Corticoadrenal Extract. Rose, B.-vel és Browne, J. S. L.-lel. (American Journal of Physiology, 1940)
  • Az allergia jelentősége az emberi pathológiában. Magántanári előadás. (Szeged, 1941)
  • A thyreotoxicus coma gyógyítása kéreghormonnal. Varga Sándorral. (Orvosi Hetilap, 1941. 43.)
  • A traumás shock keletkezése. Hámori Artúrral, Rusznyák Istvánnal. (Orvostudományi Közlemények, 1942)
  • Kalium aceticum-diuresis. Földi Mihállyal. (Magyar Orvosi Archívum, 1943)
  • Adatok a physiologiás albuminuria keletkezésének mechanizmusához. Földi Mihállyal. (Orvosi Hetilap, 1943. 33.)
  • Adaptation Mechanism of the Organism to Damage. The Role of „Resistine”. Kovács A.-val. (Nature, 1948), Antianaphylaxia mechanizmusa. Kovács B.-vel, Petri Gáborral. – Shock és antihistamin. Petri Gáborral. (Kísérletes Orvostudomány, 1949)
  • Vizsgálatok a histamin-megszokás kérdéséhez. Többekkel. (Magyar Belorvosi Archívum, 1951)
  • Kórélettan. K. I. 1950/51-ben tartott előadásai. Egyetemi jegyzet. (Budapest, 1952, új átdolgozott kiadás. 1973 és 1980)
  • Hőszabályozás kórélettana. Egyetemi jegyzet. (Budapest, 1953)
  • Acidosis, alcalosis kórélettana. Egyetemi jegyzet. (Budapest, 1953)
  • A nephrosis oedema pathophysiológiája. (Orvosi Hetilap, 1953. 33.)
  • Die Frage des Histamin-Desensibilisierung im Spiegel eigener Untersuchungsergebnisse und der Literaturangaben. Rapcsák Vilmossal. (Acta Medica, 1953)
  • Az anyagcsere kórélettana. Egyetemi jegyzet. (Budapest, 1954)
  • Die Rolle der höheren Nervenfunktion im Mechanismus der Antikörperproduktion. Kiss L.-lel, Mustárdy L.-lel. (Acta Physiologica, 1954)
  • Experimental Influencing of Tuberculosis Changes. Lusztig G.-vel, Vajda P.-vel. (Acta Morphologica, 1954)
  • Control of Humoral Factors on the Zona Glomerulosa of the Adrenal Cortex. Nagy A.-val, Oláh A.-val. (Nature, 1957)
  • A heparin alvadásgátló és clearing működése hyperlipaemiában. Csergő Istvánnal, Pintér Imrével. (MTA Biológiai és Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1957)
  • Zur Pathophysiologie des traumatischen Shocks. Kapillarpermeabilität und Sludge-Bildung in traumatischen Schock. Kiss Lajossal, Thuránszky Károllyal. (Acta Medica, 1959)
  • The Effect of Insulin on Production of Granulation Tissue in Rats. Nagy Sándorral, Rédei Annával. (Experientia, 1960)
  • Granulation Tissue Production in Alloxan-Diabetic Rats. Nagy Sándorral, Rédei Annával. (Journal of Endocrinology, 1961)
  • A resistin patophysiologiai jelentősége. (Orvosi Hetilap, 1964. 3.)
  • Effect of Ammoniumchloride and Sodium bicarbonate on Resistine Level in Rats. Horpácsi Gézával. (Journal of Pharmacy and Pharmacology, 1964)
  • Effect of Phlogodym on the Blood Fibrinogen Levels in Traumatic Shock. Lázár Györggyel. (Acta Physiologica, 1964)
  • Crossed Shock Resistance. Role of Humoral Factor in the Resistance to Shock. Prókai Andrással, Sütő M.-mel. – The Role of Endotoxin in Traumatic Shock and in Adaptation to Trauma. Gecse Árpáddal és West, G. B.-vel. (Acta Physiologica, 1966)
  • Glycoproteidek jelentősége a stresshez való adaptáció mechanizmusában. (Kísérletes Orvostudomány, 1966)
  • Histaminképződés és histaminfelszabadulás traumás shockban és shock-resistentiában. Gecse Árpáddal, Horpácsy Gézával. (Kísérletes Orvostudomány, 1969)
  • Resistance to Shock in Rats with Alloxan Diabetes. Ottlecz Annával. – Isolation from Bovine-Plasma of an Agent Causing Smooth Muscle Concentration. Gecse Árpáddal, Zsilinszky Eleonórával. (Acta Physiologica, 1970)
  • Histokémiai és elektronmikroszkópos változások Phlogodym hatására patkánymájban. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1970)
  • Modellkísérlet az emberi shock-vese pathomechanizmusának kiderítésére. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1970)
  • Patkányszövetekből izolált antihistamin hatású anyag kémiai szerkezete. Halmos M.-mel, Prókai Andrással. – Serumphospholipoidok változása széntetrachlorid-mérgezésben. Lázár Györggyel és Nikolásev Velimirral. (Kísérletes Orvostudomány, 1971)
  • Data on the Pathomechanism of Shock. Bardóczi A.-val, Kékes-Szabó Andrással. (Acta Physiologica, 1971)
  • Plasma phospholipoidok anyagcsere-vizsgálata normál humán terhességben. Többekkel. – Serum-, máj-, és vese-phospholipoid. Lázár Györggyel, Nikolásev Velimirral. – Histaminhoz adaptált és úsztatott patkányok szénhidrát-anyagcseréje. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1972)
  • Bradykinin Metabolism in Shock and in State of Shock Resistance. Többekkel. (Vasoactive Polypeptides. New York, 1972)
  • Uratos nephropathia és sokkrezisztencia. Többekkel. (Kísérletes Orvostudomány, 1977).

Társasági tagságai

[szerkesztés]
  • Szegedi Akadémiai Bizottság tagja (1968-tól)
  • Magyar Élettani Társaság tagja (1942-től), vezetőségi tagja (1970–1974)
  • Magyar Belorvos Társaság (1935-től)
  • Korányi Sándor Társaság (1950-től)
  • Magyar Endokrinológiai Társaság (1960-tól)
  • Magyar Immunológusok Társasága alapító tagja (1972-től)
  • Szakorvosképesítő Vizsgabizottság elnöke (1970–1974)
  • Kanadai Fiziológusok Társasága (1938-tól)
  • Amerikai Patológusok Társasága (1939-től)
  • Francia Allergológusok Társasága (1956-tól)
  • Nemzetközi Hisztamin Klub (1958-tól)
  • Nemzetközi Allergológiai Kollégium rendes tagja (1970-től)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/07400.htm, Karády István, 2017. október 9.
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/01600/01609/00035/pdf/MFME_EPA01609_2001_irod_190-212.pdf
  3. ↑ a b Születési bejegyzése a jászberényi polgári születési akv. 773/1904. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 19.)
  4. ↑ Karády Győző halotti bejegyzése a Budapest III. kerületi állami halotti akv. 96/1952. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 19.)
  5. ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1921 | Arcanum Digitális Tudománytár (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. március 18.)
  6. ↑ Budapesti Közlöny, 1936. augusztus 2. (70. évfolyam, 176. szám)
  7. ↑ Magyar Közlöny, 1951. szeptember 15. (135. szám)
  8. ↑ Szeged, Belvárosi temető, XVII-díszsírhely-1 In Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 19. p.
  9. ↑ "resistin"
  10. ↑ Házasságkötési bejegyzése a szegedi polgári házassági akv. 688/1944. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. február 19.)

Források

[szerkesztés]
  • Szegedi egyetemi almanach (1921-1996). II. köt. Szeged, Dobozy Attila, 1997. Karády István lásd 167-168. p.
  • Kozák Péter: Karády István. www.nevpont.hu (2013) (Hozzáférés: 2025. február 19.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Karády_István&oldid=27919658”