Ugrás a tartalomhoz

Londoni Egyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Londoni Egyetem
University of London
Alapítva1836 (188 éve)
HelyLondon, Anglia,
 Egyesült Királyság
TípusÁllami egyetem
Tanulólétszám45 500
Hallgatói létszám205,400 (2021/22)
IgazgatóLordtanácselnök
Tagozatok17
TagságUniversities UK • EUA • ACU
Elhelyezkedése
Londoni Egyetem University of London (Egyesült Királyság)
Londoni Egyetem University of London
Londoni Egyetem
University of London
Pozíció az Egyesült Királyság térképén
é. sz. 51° 31′ 16″, ny. h. 0° 07′ 44″51.521111°N 0.128889°WKoordináták: é. sz. 51° 31′ 16″, ny. h. 0° 07′ 44″51.521111°N 0.128889°W
Térkép
[www.london.ac.uk A Londoni Egyetem
University of London weboldala]
A Wikimédia Commons tartalmaz Londoni Egyetem
University of London témájú médiaállományokat.

 

A Londoni Egyetem (angol: University of London, rövidítve Lond vagy UoL) egy föderális állami kutatóegyetem, amely a londoni felsőoktatási intézményeket fogja össze. Az egyetemet egy királyi charta alapján hozták létre 1836-ban, alapító tagjai a University College London (UCL) és a King’s College London (KCL).[1]

Az egyetem 17 tagintézményből és három központi akadémiai testületből áll.[2][3] Az egyetemnek körülbelül 269 000 hallgatója van, így a itt tanulók számát tekintve a legnagyobb egyetem az Egyesült Királyságban.[4]

Egy 2018-as törvény értelmében a tagintézmények jogot szereztek az egyetemi státuszhoz, többek között a Birkbeck, a City, a Goldsmiths, a King's College London, az LSE, a Queen Mary, a Royal Holloway, a Royal Veterinary College, a School of Oriental and African Studies, a St George's és a UCL mind jelezték, hogy élnek ezzel, és hivatalosan is egyetemi státuszt kaptak.[5]

Az egyetemnek 2015-ben körülbelül 2 millió öregdiákja van világszerte,[6] köztük legalább 14 uralkodó vagy királyi családtag, több mint 60 államfő vagy miniszterelnök a világon (köztük az Egyesült Királyság 5 miniszterelnöke), 2 brit miniszter, 98 Nobel-díjas, öt Fields-érmes, négy Turing-díjas, hat Grammy-díjas, két Oscar-díjas és három olimpiai aranyérmes. Az egyetem a University of London Press tulajdonosa.

Története

[szerkesztés]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Az 1932–1937 között épült Senate House a Londoni Egyetem székhelye

Szervezés és adminisztráció

[szerkesztés]

Az egyetem kuratóriuma, irányító és végrehajtó szerve tizenegy kinevezett személyből áll – valamennyien nem végrehajtó tisztségviselők; a Kollégiumi Tanács által kinevezett alkancellár, helyettes alkancellár és négy tagintézmény-vezető.

A kuratórium munkáját a Főiskolai Tanács (Collegiate Council) felügyeli, amelynek tagjai az egyetem tagintézményeinek vezetői, a helyettes alkancellár, a School of Advanced Study dékánja és vezérigazgatója és a University of London Worldwide vezérigazgatója.

Kancellárok

[szerkesztés]

A Londoni Egyetem kancellárjai alapítása óta a következők:

  • William Cavendish, Burlington grófja, 1836–1856
  • Granville Leveson-Gower, Granville grófja, 1856–1891
  • Edward Stanley, Derby grófja, 1891–1893
  • Farrer Herschell, Herschell bárója, 1893–1899
  • John Wodehouse, Kimberley grófja, 1899–1902
  • Archibald Primrose, Rosebery grófja, 1902–1929
  • William Lygon, Beauchamp grófja, 1929–1931
  • Alexander Cambridge, Athlone grófja, 1932–1955
  • Erzsébet királyné, az anyakirályné, 1955–1981
  • Anna hercegnő, 1981 – napjainkig

Tagintézmények

[szerkesztés]
Intézmény Csatlakozás éve Hallgatói létszám Rangsor
(globális)[7]
Egyetemi státuszú intézmények
University College London (UCL) 1836[8] 51 810 9.
King’s College London (KCL) 1836[9] 41 045 40.
London School of Economics (LSE) 1900 13 295 50.
Queen Mary University of London (QMUL) 1915 26 690 120.
Birkbeck, University of London (BBK) 1920 10 200 408.
Brunel University of London (BUL) 2024 18 370 —
City St George's, University of London (City St George's)[10] 1838 24 305 352.
Goldsmiths, University of London (Goldsmiths) 1904 9350 681.
Royal Holloway, University of London (RH) 1900 13 005 477.
SOAS University of London (SOAS) 1916 6075 508.
London School of Hygiene & ropical Medicine (LSHTM) 1924 1040 —
Főiskolai státuszú intézmények
Courtauld Institute of Art (Courtauld) 1932 605 —
London Business School (LBS) 1964 2300 —
Royal Academy of Music (RAM) 2003 785 —
Royal Central School of Speech and Drama (RCSSD) 2005 1010 —
Royal Veterinary College (RVC) 1915 2550 —
Kutatóintézeti státuszú intézmények
The Institute of Cancer Research (ICR) 2003 375 —

Nevezetes hallgatók

[szerkesztés]

Számos híres személy tanult a Londoni Egyetemen, köztük legalább 12 uralkodó, 52 elnök vagy miniszterelnök, 84 Nobel-díjas, 6 Grammy-díjas, 2 Oscar-díjas, 1 Ekushey Padak-díjas és 3 olimpiai aranyérmes.

Tiszteletbeli öregdiákok

[szerkesztés]

A Londoni Egyetem 1903 júniusában adta át első tiszteletbeli diplomáját. [13] [14] Ezt az elismerést az Egyesült Királyság számos uralkodója, a brit királyi család számos tagja, valamint a tudományos és nem akadémiai világból származó kiváló személyek széles köre kapta. [14]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ University of London. University of London, the Historical Record: (1836–1912) Being a Supplement to the Calendar, Completed to September 1912. First Issue. University of London Press, 26. o. (1912. november 20.). Hozzáférés ideje: 2017. január 13. 
  2. ↑ About us. University of London. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  3. ↑ How the University is run. University of London. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  4. ↑ Financial Statements 2018-19. University of London. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  5. ↑ University status. London School of Economics, 2019. február 2. (Hozzáférés: 2019. június 2.)
  6. ↑ UOL - Alumni and Friends. University of London. (Hozzáférés: 2017. június 28.)
  7. ↑ https://www.topuniversities.com/world-university-rankings. Qs World. (Hozzáférés: 2024. október 29.)
  8. ↑ Alapító tag
  9. ↑ Alapító tag
  10. ↑ Grove: City University London to join University of London. Times Higher Education, 2015. július 16. (Hozzáférés: 2015. július 16.)
  11. ↑ Bio-data of Dr. Shankar Dayal Sharma. archive.pib.gov.in. Press Information Bureau. (Hozzáférés: 2022. október 15.)
  12. ↑ (1992. szeptember 1.) „DR. SHANKER DAYAL SHARMA: A PROFILE”. The Journal of Parliamentary Information XXXVIII (3), 339. o. (Hozzáférés: 2022. október 15.) 
  13. ↑ Harte, Negley. University of London: An Illustrated History: 1836-1986. Athlone Press Ltd. (1968. november 20.). ISBN 9780567564498. Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 17. 
  14. ↑ a b Foundation Day - University of London. University of London. (Hozzáférés: 2017. május 25.)
  15. ↑ a b Harte, N. B.. The University of London, 1836–1986: An Illustrated History. Bloomsbury, 90. o. (1986). ISBN 978-0-485-12052-3. Hozzáférés ideje: 2015. augusztus 4. 
  16. ↑ Foundation Day of University of London
  17. ↑ Shawcross, William. Queen Elizabeth the Queen Mother: The Official Biography. Pan Macmillan, 2009 (2009. október 2.). ISBN 9780230748101 
  18. ↑ Lars Ahlfors (1907-1996). Harvard University. (Hozzáférés: 2018. május 31.)
  19. ↑ Lars Valerian Ahlfors. University of St Andrews. (Hozzáférés: 2018. május 31.)

Források

[szerkesztés]
  • Harte, Negley. University of London: An Illustrated History: 1836–1986. London: A&C Black (2000). ISBN 9780567564498 
  • Thompson, F. M. L.. The University of London and the World of Learning, 1836–1986. London: A&C Black (1990). ISBN 9781852850326 
  • Willson, F. M. G.. Our Minerva: The Men and Politics of the University of London, 1836–58. London: Athlone Press (1995). ISBN 9780485114799 
  • Willson, F. M. G.. The University of London, 1858–1900: The Politics of Senate and Convocation. London: Boydell Press (2004). ISBN 9781843830658 
  • Rothblatt, Sheldon. The Modern University and Its Discontents: The Fate of Newman's Legacies in Britain and America. Cambridge University Press (2006). ISBN 9780521025010 


Forráshivatkozás-hiba: <ref> címkék léteznek a(z) „lower-alpha” csoporthoz, de nincs hozzá <references group="lower-alpha"/>

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Londoni_Egyetem”