Kampen

	Kampen
	Kampen látképe háttérben a Felső templommal
; Kampen címere	; Kampen zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Hollandia
Tartomány	Overijssel
Polgármester	Jan Oosterhof
Irányítószám	8260–8279
Körzethívószám	0314, 038, 0524
Testvérvárosok	Lista Meinerzhagen; Pápa; Soest; Eilat;
	Népesség
Teljes népesség	52 398 fő (2016)
Népsűrűség	349 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1,0 m
Terület	161,84 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 52° 33′ 18″, k. h. 5° 55′ 11″52.555000°N 5.919722°EKoordináták: é. sz. 52° 33′ 18″, k. h. 5° 55′ 11″52.555000°N 5.919722°E
	A Kampen weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kampen témájú médiaállományokat.

Kampen (kiejtése^ⓘ) város és az azonos nevű község (gemeente) központja Hollandia középső részén, Overijssel tartományban, az IJssel folyó alsó szakaszán. Magyarországi testvérvárosa Pápa. A körzet 162 km²-es területén körülbelül 49000-en élnek. Zwolle körzettel együtt Overijssel tartományon belül egy közigazgatási régiót alkot.

Települések

A kampeni körzet az alábbi településeket foglalja magában:

A lakosság lakóhely szerinti megoszlása,
2006. január 1.
Helységnév	Lakosság
Kampen	32.840
IJsselmuiden	10.310
Grafhorst	900
Wilsum	780
Kamperveen	* 780
's-Heerenbroek	590
Zalk	540
Bron: CBS

* Egyutcás falu szórványos házakkal

Háztartások száma

Kampen háztartásainak száma az elmúlt években az alábbi módon változott:

Története

Már 1150 körül volt egy faházakból álló település a mai Kampen helyén, a város nevét azonban csak 1277-ben említik először. Városi rangot 1236-ban kapott. Kedvező fekvésének köszönhetően − a Zuiderzee és a Rajna közötti kereskedelmi utak mellett épült − apró falucskából hamarosan jómódú kereskedővárossá, a Hanza-szövetség tagjává vált, hogy aztán Északnyugat-Európa egyik leghatalmasabb és legbefolyásosabb városává nője ki magát. A tizennegyedik században Kampen elcserélte a Jan van Arkel utrechti püspökkel a Mastenbroek poldert az IJssel-delta felé való terjeszkedés jogára. 1430-ra azonban az IJssel eliszaposodása fokozatosan véget vetett Kampen szerencséjének.

A 17. század végén a Németalföldi Köztársaság, Anglia és Franciaország között vívott háború végleg megtörte a város roppant erejét. A delta felé való terjeszkedés joga által a város birtokolta az egyre nagyobbá váló kampeni szigetet. A bérgazdálkodásból befolyó jövedelmek olyan magasak voltak, hogy a városnak nem kellett adókat kivetnie.

Dohány

Körülbelül 1815-től a dohány határozta meg Kampen arculatát. Ezt az iparágat többek között éppen a kedvező adóviszonyok vonzották ide. Két kisebb dohánygyár megjelenése után a Brémából származó nagy Lehmkuhl szivargyár is letelepedett a városban. 1880 körül már Kampen lakosságának körülbelül a fele a dohányiparban dolgozott és hetente másfél millió szivart gyártottak. Később, a harmincas évek gazdasági világválságának, a második világháborúnak és a cigaretta elterjedésének következtében a szivargyártás csaknem teljesen megszűnt Kampenben, ma már csak a − szinte emlékműnek számító − de Olifant szivargyár működik.

Egyetem

1834-ben a holland protestáns egyházon belül egy kisebb egyházszakadásra került sor, a kivált református felekezet pedig 1854-ben Kampenben telepítette le lelkészképző iskoláját, szintén a kedvező adófeltételek miatt. Ebből az iskolából nőtt ki két egyetem: a Református Teológiai Egyetem (Gereformeerde Theologische Universiteit Kampen, ThUK) és a Felszabadított Teológiai Egyetem (Vrijgemaakte Theologische Universiteit Kampen). Az előbbi az Óutcán (Oudestraat) és a Gabonapiacon (Koornmarkt) állt és a Holland Református Egyház tulajdona volt. Jelenleg az azóta újra egyesült Holland Protestáns Egyházé, és 2007. január 1-je óta az Protestáns Teológiai Egyetem részét, annak kampeni tagozatát képezi. Az Protestáns Egyetem másik tagozatai Utrechtben és Leidenben találhatóak.

Korábban a gabonapiaci épületben működött a Holland Királyi Kelet-indiai Hadsereg tisztképzője. A másik egyetem a Testvér utcában (Broederweg) található és a Felszabadított Református Egyház tulajdona.

Közlekedés és szállítás

Kampen az N50-es főút mentén fekszik. A Kampen és a hattemerbroeki csomópont közötti részen (A50) háromsávos út van kiépítve, a Kampen és Emmeloord közötti A6-os részben földfelszíni, részben emelt út. Ezen az úton Kampentől nyugatra épült egy új híd, az ún. Szigethíd (Eilandbrug). A városközpontban és a várostól keletre még két híd áll: a Városi híd (Stadsbrug) és a Malomhíd (Molenbrug). Ugyancsak fontosak a Genemuidenbe és Drontenbe vezető utak.

Kampen vasúton Zwolle felől közelíthető meg a Kamperlijntjeének nevezett vonalon, az állomás a jobb oldalon áll. 2012 végére a város déli részén fel fog épülni egy új állomás a Zwollét és Lelystadot összekötő Hanzelijn nevű vasútvonalon. Fontos buszjáratok a 141-es (Zwolle − Emmeloord − Urk) és a 143-as (Kampen − Dronten − Lelystad). A 330-as Zwolle − Lelystad közötti és a 341-es Zwolle − Emmeloord közötti buszok nem mennek be az pályaudvarra, de megállnak a N50-es carpool állomáson.

Történelmi épületek és egyéb látnivalók

A Koornmarktspoort éjszaka, a folyó felől

Kampenben számos régi és nagyon régi épület van, köztük az egykori városfal megmaradt részei (Gabonapiaci kapu, Szerzetes-kapu, Testvér-kapu), valamint a Felső (Szt. Miklós) templom. A valaha fallal körülkerített város utcaszerkezete ma is látható.

A Gabonapiaci kapu (Koornmarktspoort) az IJssel folyó partján áll, valószínűleg a 14. században épült és a 15. századgban bővítették ki külső oldalán két kerek toronnyal.
A Testvér-kapu (Broederpoort) egy négyszögű épület négy karcsú szögletes toronnyal. Eredetileg 1465-ben épült, de 1615-ben átépítették reneszánsz stílusban.
A Szerzetes-kapu (Cellebroederpoort) ugyancsak egy négyszög alaprajzú épület, melyet két vaskos kerek torony fog közre. Eredetileg 1565-ben épült, és 1617-ben ezt is átépítették, szintén reneszánsz stílusban.
A városháza a 15. század végéről való; a tanácsteremben látható egy reneszánsz stílusú, díszes homokkő kandalló (1543–1545) és fafaragások láthatók.
A harangjátékot játszó Új torony (Nieuwe toren) 1648–1664 között épült Philips Vingboons tervei alapján.

A Felső templom, illetve hivatalos nevén Szent Miklós-templom (Bovenkerk, Sint Nicolaaskerk) egy monumentális gótikus kereszthajós bazilika a 14.-15. századból. Belső terét egy kora reneszánsz karzat (1552), egy terméskőből faragott szószék (kb. 1550) és egy hatalmas orgona (1670–1676) díszíti.
A Testvértemplom (Broederkerk) egy 14. századi teremtemplom, amely eredetileg egy ferences kolostoré volt.
A római katolikus Külső templom vagy Miasszonyunk templom (Buitenkerk, Onze Lieve Vrouwekerk) ugyancsak teremtemplom, mely egy 14. századi kereszthajós templom átépítése során jött létre.

A W.G. Boele senior dohánygyár reklámja falfestményen

Ásatások során más 12.–13. századi templomok maradványai is napvilágra kerültek, melyeket a tőzegre és agyagra építettek. Kampenben számos régi vendégház és egyházi menedékház is van. Van a városban néhány gazdasági épület, úgynevezett városi gazdaságok, valamint egy 1842-ben épült nyolcszögű búzamalom. Az IJssel folyó túloldaláról Kampen Hollandia egyik legszebb városképét nyújtja.

A kampeni dohánymúzeumban megtekinthető Európa legnagyobb (öt méteres) szivara.

A de Olifant dohánygyárban még ma is a 19. századi gépeken készül a szivar; idegenvezetés is kérhető.

Kampen belvárosában több tucat falfestmény látható, ma már nem működő üzletek hirdetései. Ezeket a színes falfestményeket, melyeken többek között szecessziós hatást is felfedezhetünk, helyi művészek készítették. A festményeket a középosztály freskóinak nevezik. Az önkormányzat aktívan támogatja a festmények vakolatrétegektől való megtisztítását, helyreállítását és megőrzését.

Politika

A helyhatósági választások eredményei 2002-ben és 2006-ban:

Képviselőtestület
Párt	% 2002	% 2006	Székek, 2002	Székek, 2006
ChristenUnie (Keresztény Unió)	19,3	20,9	6	6
CDA (Kereszténydemokrata párt)	24,8	18,1	7	6
PvdA (Munkáspárt)	17,2	18,0	5	5
SGP (Református párt)	13,8	11,8	4	3
Gemeentebelangen Kampen (Lokálpartióták)	10,1	16,4	3	5
GroenLinks (Zöldek)	4,8	6,3	1	2
KIJK op Kampen	-	4,5	0	1
VVD (Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért)	10,0	4,0	3	1
Részvétel	61,2	67,2	29	29

Híres emberek

Díszpolgárok

Willem Johan Kolff (1911), orvos, a művese feltalálója (1945, kampeni városi kórház). Nevét a városban utca viseli (Dr. Kolfflaan)

Itt született

Henrico Drost (1987), labdarúgó
Jeroen Drost (1987), labdarúgó
Samuel Goudsmit, író
Barbara Karel (1976), presentatrice
Willem G. van Maanen (1920), író, újságíró
Hilbrand Nawijn (1948), politikus
Alexander Cornelis Noordhoek Hegt (1870–1933), suriname-i vezető
Sybren Polet (1924), költő, író
Klaas Schilder (1890–1952), teológus és szabadságharcos
Ton Schipper (1935–2007), politikus (többek között Texel és Oosterhesselen polgármestere)
Jaap Stam (1972), labdarúgó
Petra van Staveren (1966), úszónő, olimpiai bajnok (1984, száz méteres mellúszás)
Cathy Ubels (1928), politikus
Henk van Ulsen (1927), színész
Johannes van Vloten (1818–1853), teológus, filozófus, művészetkritikus és irodalmár
Jan Voerman (1857–1941), festőművész
Jan Willem de Winter (1761–1812), a holland hadsereg főparancsnoka a francia forradalom és a napóleoni háborúk idején

Itt élt

Hendrick Avercamp (1585–1634), festő, a kampeni néma, nevét a városban utca (Avercampstraat) és egy kávéház viseli
Ida Gerhardt (1905–1997), költőnő
Geert van Wou (1440–1527), harangöntő
Willem Tholen (1860–1931), festő
Walter Brandligt (1901–1943), író, szabadságharcos