Kalahári tüskebujkáló
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Cercotrichas paena Smith, 1836 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Kalahári tüskebujkáló témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Kalahári tüskebujkáló témájú médiaállományokat és Kalahári tüskebujkáló témájú kategóriát. |
A kalahári tüskebujkáló (Cercotrichas paena) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a légykapófélék (Muscicapidae) családjához tartozó faj.[1]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt Andrew Smith skót ornitológus írta le 1836-ban, az Erythropygia nembe Erythropygia paena néven.[2] Egyes szervezetek jelenleg is ide sorolják.[3]
Alfajai
[szerkesztés]- Cercotrichas paena benguellensis Hartert, 1907
- Cercotrichas paena damarensis Hartert, 1907
- Cercotrichas paena oriens Clancey, 1957
- Cercotrichas paena paena A. Smith, 1836
Előfordulása
[szerkesztés]Afrika déli részén, Angola, Botswana, a Dél-afrikai Köztársaság, Namíbia és Zimbabwe területén honos.
Természetes élőhelyei szubtrópusi és trópusi szavannák és cserjések, valamint vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]Testhossza 16 centiméter, testtömege 17–23 gramm,[2]
Életmódja
[szerkesztés]Főleg rovarokkal táplálkozik.[2]
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. június 29.)
