Kakuk József (politikus)
| Kakuk József | |
| Született | 1893. március 19. Baglyasalja |
| Elhunyt | 1940. március 15. (46 évesen) Karancslapujtő |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Takács Rozália |
| Szülei | Kakuk Pál, Zsiros Erzsébet |
| Foglalkozása | bányász, politikus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kakuk József (Baglyasalja, 1893. március 19. – Karancslapujtő, 1940. március 15.) bányászmunkás, politikus, párttitkár.
Élete
[szerkesztés]Kakuk Pál és Zsiros Erzsébet fia.[1] 1913. szeptember 27-én Salgótarjánban házasságot kötött Takács Rozáliával, Takács János és Fekete Zsuzsanna lányával.[1][2] Ugyanebben az évben kapcsolódott be a salgótarjáni munkásmozgalomba, a Magyarországi Tanácsköztársaság idején az ifjúsági mozgalomban működött, a kommün összeomlása után fél évre internálták Siófokra. Miután kiszabadult, négy éven át Csehszlovákiában működött, a CSKP utasításait követve. Az 1920-as évek elején belépett a Kommunisták Magyarországi Pártjába, amely megbízta a salgótarjáni szénmedence kommunista csoportjának létrehozásával, melyet Eppich Albert, Eppich Ede, illetve Pothornik Józseffel közösen kezdett meg. Az 1920-as években Moszkvában pártiskolát végzett,[m 1] majd hazatérése után szülővárosában a kerületi pártbizottságnak volt tagja, majd titkára. 1925 második felében kezdte meg a Magyarországi Szocialista Munkáspárt megszervezését Nógrád, illetve Heves megyében, s a Nógrád megyei pártvezetőség tagja volt. 1928-ban - mások mellett - ő képviselte a baglyasaljai kerületi bizottságot a losonci pártkonferencián, míg a KMP Külföldi, illetve Központi Bizottsága részéről Kun Béla és Révai József volt jelen.[3] Az 1929. novemberének első napjaiban tartott rendkívüli bányászkonresszust követően több társával letartóztatták, ám hamarosan szabadon engedték. 1932-ben kommunista szervezkedés vádjával ismét letartóztatták, két év két hónap börtönbüntetésre ítélték, kiszabadulása után azonban nem sokáig élvezhette a szabadságot, az 1930-as években többször letartóztatták. A kommunista történetírás szerint a kínzások következtében támadt betegsége okozta halálát, a lapujtői halotti anyakönyvi kivonat szerint a halál oka: agyvérzés.[4]
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ A Magyar Életrajzi Lexikon kiegészítő kötete 1929-et, a Munkásmozgalomtörténeti lexikon 1924-et említ a pártiskola elvégzésének dátumául.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b HU BFL - VII.101.c - fegyenc.II - 349
- ↑ A házasságkötés bejegyezve Salgótarján állami akv. 111/1913. folyószám alatt.
- ↑ Nagy Ferenc: „... Ha a vezetés a kommunista párt kezében van...": A losonci bányászkonferencia. Új Szó, XXI. évf. 60. sz. (1968. március 1.) 5. o.
- ↑ Halálesete bejegyezve Lapujtő állami akv. 15/1940. folyószám alatt.
Források
[szerkesztés]- Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1972.
- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2500-3 839. p.
- Kakuk József. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. január 28.
- Aranyossi Magda: Kakuk József. In A szocialista forradalomért: A magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosai. Szerk. Bakó Ágnes. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1975. 295–296. o. ISBN 9630902435
További információk
[szerkesztés]Levéltári anyagok
[szerkesztés]- HU BFL - VII.101.c - fegyenc.II - 349
- HU BFL - VII.18.d - 03/0439 - 1932
- HU BFL - VII.5.c - 9913 - 1932
Újságcikkek
[szerkesztés]- Kakuk József. Munkásőr, 1960. 10. sz. 4. p.
- Kakuk József elvtárs emlékezete. Nógrádi Népújság, 1958. december 19. 3. sz.
- Kakuk József. 1893–1940. Munkásőr, 1973. 13. sz. 23. p.
- Nincs élőbb holtjainknál. Életrajzok a Nógrád megyei munkásmozgalom harcosairól. Salgótarján, 1971. 41–43. p.