Kőrösi Henrik
| Kőrösi Henrik | |
 | |
| Kőrösi Henrik portréja. Pesti Hírlap (1878-1944) Az év halottai, 1931. | |
| Született | Reich Herman 1859. augusztus 1.[1] Nagykőrös |
| Elhunyt | 1930. augusztus 27. (71 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kőrösi Henrik témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kőrösi Henrik, születési és 1880-ig használt nevén Reich Herman[3] (Nagykőrös, 1859. augusztus 1.[4] – Budapest, 1930. augusztus 27.)[5][6][7] tanár, író, újságíró, lapszerkesztő. Kőrösi Sándor író, nyelvész öccse.
Élete
[szerkesztés]Kőrösi (Reich) Zsigmond kántortanító és Goldhammer Mária gyermekeként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait Jászberényben, majd az egyetemet Budapesten végezte. 1885. augusztus 1-jén Óbudán kikeresztelkedett és feleségével együtt áttért a római katolikus hitre.[8]
1886-tól Budapesten főgimnáziumi tanárként működött. 1895-ben Londonban és Párizsban volt tanulmányúton. 1897-ben tanfelügyelői címmel a közoktatásügyi minisztériumba került, ahol részt vett az új állami elemi iskolák, az analfabéta-tanfolyamok, az ifjúsági könyvtárak megszervezésében.
1908-ban királyi tanácsosi címet kapott. 1913-tól szerkesztette a Néptanítók Lapját. 1925-ben ő állította össze a Jókai-emlékkönyvet. Pedagógiai szakcikkeken kívül ifjúsági műveket és filmforgatókönyveket is írt.
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található.
Családja
[szerkesztés]7.jpg)
Házastársa Brüller Erzsébet[9] (1862–1942) volt, Brüller Adolf vendéglős és Kohn Johanna lánya, akit 1885. május 24-én vett nőül.[10]
Gyermekei:
- László György (1886–1939)[11] miniszteri tanácsos
- Pál Benedek
- Ferenc
- Ilona
Művei
[szerkesztés]Önálló könyvek
[szerkesztés]- A magyar népmesék anyagáról. Budapest, 1889.
- Pedagógiai kalauz. Budapest, 1900. (Néptanítók Könyvtára)
- (Sztojánovits Jenővel). A magyar lant. A magyar hazafias lyra és zene történeti fejlődése. Arany László és egyéb forrásművek nyomán írta Kőrösi Henrik. Zenéjét összeállította, magánhangokra, vegyes és férfikarra és zongorára átírta Sz. J. Iskolai és magánhasználatra. Vezérkönyv. Budapest, 1902.
- Magyar abc és olvasókönyv. Az elemi népiskolák I. osztálya számára. (Benedek Elek és Tomcsányi Jánossal). Mühlbeck Károly rajzaival. Budapest, 1909.
- Magyar abc és olvasókönyv. Az elemi népiskolák II. osztálya számára. (Benedek Elek és Tomcsányi Jánossal). Mühlbeck Károly rajzaival. Budapest, 1909.
- Magyar abc és olvasókönyv. A felnőttek számára. (Benedek Elekkel és Tomcsányi Jánossal). Budapest, 1909.
- Fali olvasótáblák a magyar abc és oIvasókönyvhöz. (Benedek Elekkel és Tomcsányi Jánossal). Budapest, 1910.
- Népiskolai szemléltető képek. (Benedek Elekkel és Tomcsányi Jánossal). Budapest, 1910.
- Vezérkönyv a magyar szó megtanítására. (Benedek Elek és Tomcsányi Jánossal). Budapest, 1910.
- Népoktatásunk nemzetközi megvilágításban. Budapest, 1911. (Különnyomat a Magyar Paedagógiából)
- Az elemi népoktatás enciklopédiája. Szerk. Szabó Lászlóval. 1-3. köt. Budapest, 1911–1915. (I. köt. Ism. 1911: Izraelita Tanügyi Értesítő 7. sz., Magyar Középiskola 372. 1., Magyar Nemzet 114. sz., Magyar Szó 85. sz., Nemzeti Iskola 18. sz., Népműv. 13:219. 1., Tanügyi Tanácsk. 7. sz.).
- Magyar olvasókönyv az elemi népiskolák IV. o. számára. (Benedek Elekkel és Tomcsányi Jánossal). Budapest, 1921.
- Tanítók tanácsadója I–II., szerk. Berwaldszky Kálmán és Moravitz Lajos közreműködésével. Budapest, 1923.
- Az elemi népoktatás törvény- és rendelettára. Budapest, 1927.
Szerkesztett könyvek
[szerkesztés]- Apponyi Albert gróf válogatott beszédei. Összeállította Kőrösi Henrik. Budapest, 1901. (Magyar Könyvtár)
- Jókai emlékkönyv. Budapest, 1925.
Műfordításai, átdolgozásai
[szerkesztés]- Petike. Elbeszélés. Írta Peter Rosegger, Budapest, 1901. (2. kiadás: Benedek Elek Kis Könyvtára, 1911).
- Bözsike. Leányok s mindazok számára, akik a kis gyermeket szeretik. Elbeszélés Johanna Spyri után. Budapest, 1907.
- Vajticzky Emánuel: A háború és nevelés. Előszóval ellátta: Kőrösi Henrik. Budapest, 1915.
- Zimmermann Ottó: Szülők kézikönyve. Átdolgozta: Kőrösi Henrik. Budapest, 1928.
Filmforgatókönyvek
[szerkesztés]- Chabert ezredes (Honoré de Balzac után). Budapest, 1925.
- A félkezű koldus, Az ibolya álma, Budapest, 1926.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Kőrösi Henrik, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08713.htm
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 49441/1880. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1880. év 9. oldal 10. sor
- ↑ Születési bejegyzése a nagykőrösi izraelita hitközség születési akv. 20/1859. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest III. kerületi polgári halotti akv. 401/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Kőrösi Henrik gyászjelentése (1930). (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Kőrösi Henrik meghalt (1930. augusztus 28.) Budapesti Hírlap, 50. évfolyam, 194. szám, 5. oldal. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Keresztelési bejegyzése az óbudai római katolikus keresztelési akv. 425/1859. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ A keresztségben: Szeréna Mária Erzsébet.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 218/1885. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- ↑ Kőrösy László gyászjelentése (1939). (Hozzáférés: 2020. március 1.)
Források
[szerkesztés]- Nagykőrösi helytörténeti gyűjtemény (Hozzáférés: 2020. március 1.)
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 505. o. Online elérés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900. [1]
- Petrik Géza Bibliográfiája