Ugrás a tartalomhoz

Kulcsod

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Kľúčovec szócikkből átirányítva)
Kulcsod (Kľúčovec)
Kulcsod temploma
Kulcsod temploma
Kulcsod címere
Kulcsod címere		 Kulcsod zászlaja
Kulcsod zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásDunaszerdahelyi
Rangközség
Első írásos említés1252
PolgármesterBognár Csaba
Irányítószám930 07
Körzethívószám031
Forgalmi rendszámDS
Népesség
Teljes népesség362 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület12,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 47′ 40″, k. h. 17° 43′ 00″47.794444°N 17.716667°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 40″, k. h. 17° 43′ 00″47.794444°N 17.716667°E
Kulcsod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kulcsod témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kulcsod (szlovákul Kľúčovec) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Dunaszerdahelyi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Dunaszerdahelytől 28 km-re délkeletre a Duna bal partján, a Csiliz patak torkolatánál fekszik. A Duna és a Csiliz patak között elterülő terület a Csilizköz, a Csallóköz gazdag szigetvilágának tájegysége. A nagy folyó áradásai gyakran nehezítik a község életét, de a folyó közelsége az évszázadok során megélhetést is biztosított az itt lakóknak.

Élővilága

[szerkesztés]

Kulcsodon két gólyafészket tartottak nyilván. A templomhoz közel lévőben 2013-ban 3, 2014-ben 4, 2015-ben 3, 2016-ban 1, 2017-ben 2, 2018-2019-ben 3, 2020-ban 2, 2021-ben 3, 2022-ben 4, 2023-ban 1 és 2024-ben 3 fiókát számoltak össze.[2]

Története

[szerkesztés]

1252-ben "Kwichud" néven említik először, amikor IV. Béla király a faluban a turóci prépostságnak birtokokat adott. Az Árpád-korban királyi udvarnokok faluja volt, a komáromi váruradalomhoz tartozott. Lakói hajózásból, halászatból, földművelésből éltek. A 13. század végén a Cseszneky család rendelkezett itt birtokokkal. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond oklevélben erősítette meg a kulcsodi nemeseket régi kiváltságaikban. 1535-ben I. Ferdinánd a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak adományozta, akik 1848-ig megőrizték a falu feletti birtokjogukat. Lakói a 16. században a református hitre tértek és ezt végig megtartották. 1784-ben 231 lakost számláltak a községben, 1850-re ez a szám 320-ra emelkedett.

Az 1965-ös, dunai gátszakadás emléktáblája
1965-ös szakítási emlékmű.jpg
Szakítási emlékművek Kulcsodnál.jpg

Vályi András 1792-ben így ír a községről: "Kulcsod Magyar falu Győr Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, az előtt a’ Sz. Mártonyi Benedictinus Atyáknak birtokok vala, lakosai reformátusok, fekszik 464 holdon, Győrhöz 1 1/2, Szerdahelyhez 2 1/2 mértföldnyire, határja egy nyomásbéli, búzát leg inkább terem, legelője jó, réttye középszerű, erdője nints, nádgya elég, híres a’ kenderéről."[3]

A község a 19. század második felében gyors fejlődésnek indult, de 1876-ban és 1880-ban nagy árvizek pusztították. Ezután elkezdődtek a Duna szabályozási munkálatai. 1892-ben felépült a község új iskolája. A trianoni békeszerződésig Győr vármegye Tószigetcsilizközi járásához tartozott. Ezután Csehszlovákia része lett, elvágva a legnagyobb közeli várostól, Győrtől. 1938-ban a község visszakerült Magyarországhoz, fejlődésére serkentőleg hatott a medvei Dunahíd 1942-es megnyitása. Az 1945-ös megszállást követően sok magyar lakost deportáltak a faluból. 1951-ben megalakult a termelőszövetkezet. 1957-ben bevezették a villanyt. 1958-ban új iskola épült, amelyben 1976-ban megszűnt az oktatás. 1965. július 17-én a töltés átszakadása után a falut hatalmas árvíz pusztította el, amely után tulajdonképpen újjá kellett építeni. A kultúrház 1980-ban épült.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 411, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.

2011-ben 368 lakosából 344 magyar és 16 szlovák volt.

2021-ben 362 lakosából 305 (+11) magyar, 43 (+3) szlovák, 6 (+1) egyéb és 8 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]

1847-ben klasszicista stílusban épített református temploma, amelyet 1885-ben átépítettek.

Megújuló energia

[szerkesztés]

2010. március 17-én avatták fel az első szlovákiai naperőmű-parkot.

A Solarland beruházó társaság a Samsungtól rendelte a napelem-paneleket. A falu határában ezentúl 2020 darab PV-napelem alakítja villamos energiává a Nap energiáját, a telep 445 kW-nyi beépített névleges összteljesítményű, évente pedig több mint 480 MWh villamos energiát termelhet. Ez körülbelül 150 háztartás átlagos (3,5 MWh/év) fogyasztása. (Bár ez csak a falu teljes áramigénye, mégis bombaüzlet, mivel a szlovák állam rendeletére, az áramszolgáltató a megújuló energiát ötszörös áron köteles átvenni a hagyományoshoz képest, mintegy 43 €cent/kWh-ért. Ilyenformán 10 év alatt megtérül a befektetés, a következő 10-15 évben már tiszta profitot termel.)

Másfél évvel ezelőtt kezdtek el gondolkodni a közel 1 millió eurós beruházáson. A jövőben itt kitermelhető energia azt is jelenti, hogy ha ugyanezt a mennyiséget hagyományos módszerrel próbálnák kinyerni, az mintegy 300 tonna szén-dioxid kibocsátással járna, tehát ettől is megkímélnek a hasonló projektek.

A község adta el a befektetőnek a korábban szövetkezeti tulajdonban volt, mintegy 2 hektárnyi (a teljes terület mintegy hatszázad része) földterületet, valamint segítette a tereprendezésben. Ezentúl a község számára adóznak az építmény után, ami becslések szerint éves szinten mintegy 5-6 száz eurót jelenthet. (Paraméter.sk nyomán)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ bociany.sk
  3. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. ↑ ma7.sk
  5. ↑ csemadok.sk

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kulcsod&oldid=27319482”