Ugrás a tartalomhoz

Közönséges szemeslepke

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Közönséges szemeslepke
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Család: Tarkalepkefélék (Saturniidae)
Alcsalád: Szemeslepkék (Satyrinae)
Nem: Arethusana
Tudományos név
Arethusana arethusa
(Schiffermüller, 1775)
Szinonimák

Nytha ligustica Rocci, 1931
Satyrus reducta Pionneau, 1937

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges szemeslepke témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges szemeslepke témájú médiaállományokat és Közönséges szemeslepke témájú kategóriát.

A közönséges szemeslepke (Arethusana arethusa) európai és nyugat-ázsiai elterjedésű, a tarkalepkefélék családjához tartozó lepkefaj.

Megjelenése

[szerkesztés]

A közönséges szemeslepke szárnyfesztávolsága 43–48 mm. A szárnyak felső oldalának alapszíne sötétbarna, szélükön foltokra bontott széles narancsbarna vagy vörösbarna, a szárnyszegéllyel párhuzamos sáv húzódik végig. A foltok néha elmosódottak lehetnek, a hátsó szárnyakon esetleg csak néhány sárga pikkely mutatja a sáv helyét. Az elülső szárny csúcsán, a narancsszín sávban fekete szemfolt látható; a nőstényeknél a szárny közepe táján is megfigyelhető egy apró fekete folt. Egyes példányoknál a hátsó szárny utolsó narancsszín foltjában is látszik egy kis fekete szem. Az elülső szárny fonákja vörösessárga, felül és kívül szürkésbarnán márványozott szegéllyel. A szemek a szárnyfonákon még feltűnőbbek, középen kis fehér pupilla is látszik. Hátsó szárnyainak fonákja száraz levelet utánzóan mintázott szürkésbarna, közepén elmosódó szegélyű fehéres sávval.

Hernyója sárgásbarna, háta feketén-fehéren-vörösessárgán csíkozott (csak egy vékony fekete sáv húzódik a háta középvonalában), oldalcsíkja sárga.

Alfajai

[szerkesztés]
19. századi ábrázolása

A faj típushelye Bécs.

  • A. arethusa aksouli (Wyatt, 1952) – Marokkó
  • A arethusa boabdil (Rambur, 1895) – Dél-Spanyolország: Andalúzia, Granada
  • A. arethusa dentata (Staudinger, 1871) – Katalónia
  • A. arethusa heptapotamica (Stauder, 1924) - Tien-san
  • A. arethusa pontica (Heyne, 1895) – Kaukázus

Elterjedése

[szerkesztés]

Észak-Afrikától (Marokkó) az Ibériai-félszigeten, Franciaországon, Közép-Európán és a Balkánon keresztül, Kis-Ázsián át egészen Délnyugat-Szibériáig, Közép-Ázsiáig, az Altájig és a Tien-san hegységig előfordul. Magyarországon szinte mindenütt lehet találkozni vele.

Életmódja

[szerkesztés]

Magasabban fekvő száraz rétek, sztyeppék, ligetes molyhos tölgyesek lepkefaja. 2500 m magasságig fordul elő. Az imágók július végétől szeptember közepéig repülnek. A hernyók fűfélék (Bromus és Festuca fajok) leveleivel táplálkoznak, majd még vedlés előtt hibernálódva vészelik át a telet. Június közepén-július elején bebábozódnak és néhány hét múlva kelnek ki a pillangók.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 Ft.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]