Szemeslepkék
Szemeslepkék | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Szemeslepkék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Szemeslepkék témájú kategóriát. |
A szemeslepkék (pávaszemes lepkék, Satyrinae) a lepkék (Lepidoptera) rendjében a tarkalepkefélék (Nymphalidae) egyik fajgazdag alcsaládja.
Származásuk, elterjedésük
[szerkesztés]A legtöbb fajuk az Óvilág mérsékelt övében él, néhány a magas északon, az Alpokban, illetve más magashegységekben telepedett meg.
Megjelenésük, felépítésük
[szerkesztés]Többnyire közepes vagy kis termetű lepkék. A legkönnyebben arról ismerhetők fel, hogy első szárnyuk szegély alatti ere a legtöbbször, hónaljtőere és végsőere pedig gyakran hólyagszerűen felfúvódott a tövénél. Leginkább barnás szárnyukat majdnem mindig néhány vak vagy magvas szemfolt díszíti.
Az északi, illetve havasi fajok szárnya többnyire sötét (barna), alig mintázott — ezzel szemben néhány, a trópusi Amerikában élő faj szárnya majdnem üvegtisztán átlátszó, jóformán csak a szegélye pikkelyes.
Mindkét nem elülső lábpára elkorcsosult. A középhosszú tapogató oldalt benyomott, alul sűrűn szőrös.
Hernyójuk hátsó pár lába (tolólába) hiányzik; helyette elvékonyodott farvégükön farkvillája van. A hernyó teste lehet sima, ráncos, vagy gyakran bársonyos bundába takart. Általában (világosabb vagy sötétebb hosszanti sávok tarkázzák.
Életmódjuk, élőhelyük
[szerkesztés]Számos fajuk az erdővidékeken telepedett meg (Ronkay, 1986). Azok viszont, amelyek tápnövényei a fűfélék, a száraz, napos, fátlan vagy bokros lejtőket, töltések oldalait kedvelik,[1] sőt, a hóhatár közelében is előfordulnak.
A hernyók éjjel aktívak, nappal rendszerint elrejtőznek tápnövényükön. Bábjuk a földön, kő alatt vagy sekélyen a föld alatt pihen. Néhány faj bábjának a hátsó (fari) végét fonállal erősíti meg vagy laza szövedékbe burkolja.
Rendszerezésük
[szerkesztés]Az alcsaládba az alábbi nemzetségek, alnemzetségek és nemek tartoznak:
- Dirini nemzetség
- Elymniini nemzetség
- Elymniina alnemzetség
- Lethina alnemzetség
- Mycalesina alnemzetség
- Parargina alnemzetség
- Zetherina alnemzetség
- Eritini nemzetség
- Haeterini nemzetség
- Melanitini nemzetség
- Ragadiini nemzetség
- Satyrini nemzetség
- Coenonymphina alnemzetség
- Dirina alnemzetség
- Erebiina alnemzetség
- Euptychiina alnemzetség
- Amphidecta
- Archeuptychia
- Caenoptychia
- Caeruleuptychia
- Capronnieria
- Cepheuptychia
- Cercyeuptychia
- Chloreuptychia
- Cissia
- Coeruleotaygetis
- Cyllopsis
- Erichthodes
- Euptychia
- Euptychioides
- Forsterinaria
- Godartiana
- Guaianaza
- Harjesia
- Hermeuptychia
- Magneuptychia
- Megeuptychia
- Megisto
- Moneuptychia
- Neonympha
- Oressinoma
- Palaeonympha
- Paramacera
- Parataygetis
- Pareuptychia
- Paryphthimoides
- Pharneuptychia
- Pindis
- Posttaygetis
- Praefaunula
- Pseudeuptychia
- Pseudodebis
- Rareuptychia
- Satyrotaygetis
- Splendeuptychia
- Taydebis
- Taygetina
- Taygetis
- Taygetomorpha
- Yphthimoides
- Zischkaia
- Hypocystina alnemzetség
- Lethina alnemzetség
- Maniolina alnemzetség
- Melanargiina alnemzetség
- Mycalesina alnemzetség
- Parargina alnemzetség
- Pronophilina alnemzetség
- Altopedaliodes
- Antopedaliodes
- Apexacuta
- Argyrophorus
- Arhuaco
- Auca
- Calisto
- Cheimas
- Chillanella
- Corades
- Corderopedaliodes
- Cosmosatyrus
- Daedalma
- Dangond
- Diaphanos
- Drucina
- Druphila
- Elina
- Eretris
- Etcheverrius
- Eteona
- Faunula
- Foetterleia
- Gyrocheilus
- Haywardella
- Homoeonympha
- Junea
- Lasiophila
- Lymanopoda
- Manerebia
- Mygona
- Nelia
- Neomaenas
- Neomaniola
- Neopedaliodes
- Neosatyrus
- Oxeoschistus
- Palmaris
- Pampasatyrus
- Pamperis
- Panyapedaliodes
- Paramo
- Parapedaliodes
- Pedaliodes
- Pherepedaliodes
- Physcopedaliodes
- Praepedaliodes
- Praepronophila
- Proboscis
- Pronophila
- Protopedaliodes
- Pseudomaniola
- Punapedaliodes
- Punargentus
- Quilaphoestosus
- redonda
- Sabatoga
- Sierrasteroma
- Spinantenna
- Steremnia
- Steroma
- Steromapedaliodes
- Stuardosatyrus
- Tetraphlebia
- Thiemeia
- Ragadina alnemzetség
- Satyrina alnemzetség (valódi szemeslepkék)
- Arethusana
- Aulocera
- Berberia
- Boeberia
- Brintesia
- Callerebia
- Cassionympha
- Chazara
- Coenyra
- Coenyropsis
- Davidina
- Hipparchia
- Kanetisa
- Karanasa
- Loxerebia
- Mashuna
- Melampias
- Minois
- Neita
- Neocoenyra
- Neominois
- Oeneis
- Paralasa
- Paroeneis
- Physcaeneura
- Pseudochazara
- Pseudonympha
- Satyrus
- Strabena
- Stygionympha
- Ypthima
- Ypthimomorpha
- Ypthimina alnemzetség
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Wkifajok
- Brehm: Az állatok világa
- Ronkay, 1986: Ronkay László: 88 színes oldal a nappali lepkékről. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest. ISBN 963 232 110 3. ISSN 0230-2845