Kávésav
Megjelenés
Kávésav | |||
IUPAC-név | (E)-3-(3,4-dihidroxifenil)-2-propénsav | ||
Más nevek | 3,4-dihidroxi-fahéjsav 3,4-dihidroxi-3-fenilakrilsav | ||
Kémiai azonosítók | |||
---|---|---|---|
CAS-szám | 331-39-5 | ||
PubChem | 689043 | ||
ChemSpider | 600426 | ||
DrugBank | DB01880 | ||
KEGG | C01481 | ||
ChEBI | 16433 | ||
| |||
| |||
InChIKey | QAIPRVGONGVQAS-DUXPYHPUSA-N | ||
UNII | U2S3A33KVM | ||
ChEMBL | 145 | ||
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
Kémiai képlet | C9H8O4 | ||
Moláris tömeg | 180,16 g/mol | ||
Sűrűség | 1,478 g/cm³ | ||
Olvadáspont | 223–225 °C | ||
Veszélyek | |||
NFPA 704 | |||
Rokon vegyületek | |||
Rokon vegyületek | ferulasav | ||
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kávésav (C9H8O4) egy természetes fenolos vegyület mely számos gyümölcsben, zöldségben és növényben előfordul, többek között a kávéban is.
A kávésav sárga kristályos anyag, amely forró vízben és alkoholban is oldódik.
A fahéjsav rokon vegyülete, de van rajta két hidroxilcsoport, ami a fahéjsavon nincs.
A kávésav kínasavval való észterezése klorogénsavat eredményez. Mind a kávésav, mind a klorogénsav megtalálható a kávébabban.
A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (International Agency for Research on Cancer) az ellentmondásos eredményeket mutató tudományos eredmények alapján 2B karcinogenitási csoportba sorolja a kávésavat, azaz „lehetséges rákkeltő” besorolású.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Agents Classified by the IARC Monographs (PDF). (Hozzáférés: 2019. január 13.)
Források
[szerkesztés]- Dr. Otto-Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Műszaki Könyvkiadó, 1983., 2. kötet, 777. oldal. ISBN 963-10-3269-8