Kálium-ferrocianid
Megjelenés
Kálium-ferrocianid | |
IUPAC-név | kálium-ferrocianid |
Más nevek | sárgavérlúgsó |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 14459-95-1 |
EINECS-szám | 237-722-2 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | K4Fe(CN)6 |
Moláris tömeg | 422,35 g/mol (trihidrát) 368,35 g/mol (vízmentes) |
Megjelenés | sárga kristályok (trihidrát) fehér por (vízmentes) |
Halmazállapot | szilárd |
Olvadáspont | ~70 °C (trihidrát) |
Forráspont | bomlik |
Oldhatóság (vízben) | 28,9 g/100 ml (20°C) |
Veszélyek | |
EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
R mondatok | R52/53[1] |
S mondatok | S50, S61[1] |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
Rokon vegyületek | |
Azonos kation | a kálium vegyületei |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A kálium-ferrocianid, köznapi nevén sárgavérlúgsó (K4[Fe(CN)6] kálium-hexaciano-ferrát(II)) komplex vegyület.
Felhasználása
[szerkesztés]- Felhasználják laboratóriumi vegyszerként, a fényképészetben.
- Élelmiszerek esetén elsősorban a bor derítésére (kékderítés) alkalmazzák, mely során a szőlő permetezésére használt gombaölő rézvegyületeket távolítják el. Egyes sókban is előfordulhat E536 néven, mint csomósodást gátló anyag. Napi maximum beviteli mennyisége 25 mg/testsúlykg. Az élelmiszerekben használt mennyiségek esetén nincs ismert mellékhatása.
Előállítása
[szerkesztés]Előállítása: vas(II)-sók oldatából kálium-cianiddal. Pl.:
3 kristályvízzel kristályosodik (K4[Fe(CN)6]·3H2O), amelyet 60 °C fölé hevítve fokozatosan elveszít. 100 °C-on már teljesen vízmentessé válik. A vízmentes só színtelen por.
Vas(III)-sókkal sötétkék csapadékot (berlini-kék) ad, melyet színezékként használnak. A reakció nagyon érzékeny, ezért vas kimutatására használják az analitikában.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c A kálium-hexacianoferrát(II) (BGIA GESTIS)[halott link] (németül)
Források
[szerkesztés]