Ugrás a tartalomhoz

Jólész

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Jovice szócikkből átirányítva)
Jólész (Jovice)
A községi hivatal épülete
A községi hivatal épülete
Jólész zászlaja
Jólész zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásRozsnyói
Rangközség
Első írásos említés1352
PolgármesterFrantišek Barci
Irányítószám049 41
Körzethívószám058
Forgalmi rendszámRV
Népesség
Teljes népesség751 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság294 m
Terület10,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 37′ 53″, k. h. 20° 33′ 00″48.631389°N 20.550000°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 53″, k. h. 20° 33′ 00″48.631389°N 20.550000°E
Jólész weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jólész témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jólész (szlovákul: Jovice) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Rozsnyótól 4 km-re délkeletre, a Csermosnya patak partján, 280 m magasságban fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1352-ben „Pacsapataka" néven említi először oklevél. Mai nevén az 1427-ben keltezett adóösszeírásban szerepel először „Jolees" alakban. Ekkor a Bebek családé volt 19 portával. A név valószínűleg a szláv Jov személynév és a les (= erdő) főnév összetétele, de népies magyarázat szerint a jó lesz magyar kifejezésből származik. Birtokosa a Bebek család, akik a 15. században a vlach jog alapján ruszinokat telepítettek ide, akik alig száz év leforgása alatt beleolvadtak a magyar lakosságba. A falut a 16. században több török támadás érte, melyek következtében lakossága megcsappant. 1570-ben például csak 7 lakott és 4 leégett portát számláltak itt össze. Később az Andrássy család birtoka. 1773-ban 22 jobbágy, 11 zsellér és 8 pásztorcsaládja volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JÓLES. vagy Jolesz. Elegyes magyar falu Gömör Várm. földes Ura G. Andrásy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Rozsnyóhoz közel, Kraszna Horka Várallyának filiája, földgyének 1/3 résse középszerű, legelője elég, fája tűzre szűken van, malma, szőleje Torna Vármegyében két órányira, piatzozása Rozsnyón közel."[2]

1828-ban 66 házában 395 lakos élt, akik mezőgazdasággal foglalkoztak.

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Jólész, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rozsnyóhoz délre 3/4 órányira: 246 kath., 149 evangel. lak. Földje, rétje síkon fekszik s termékeny; erdeje nincs. F. u. gr. Andrásy."[1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

Borovszky monográfiasorozatának Gömör-Kishont vármegyét tárgyaló része szerint: „Jólész, Rozsnyó közelében fekvő magyar kisközség, 84 házzal és 490, róm. kath., ev. ref. és ág. ev. h. vallású lakossal. Hajdan Krasznahorka vár tartozéka volt és annak sorsában osztozott. 1427-ben Jolees alakban találjuk említve. A Bebek család uradalmának volt a része s idővel azután az Andrássyak birtokába került. Most is ők a birtokosai. A jólészi Chászár család innen veszi az előnevét. A mult század elején ennek a családnak is volt itt birtoka. A községben Nagy Bélának csinos úrilaka van, melyet 1856-ban Tomory János építtetett. Templom nincs a községben. Postája és távírója Krasznahorkaváralja, vasúti állomása Rozsnyó."[3]

1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége

[szerkesztés]

1880-ban 425 lakosából 402 magyar és 4 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 443 lakosából 422 magyar és 11 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 490 lakosából 464 magyar és 12 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 455 lakosából 437 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 411 lakosából 408 magyar és 2 csehszlovák volt.

1930-ban 415 lakosából 385 magyar és 10 csehszlovák volt.

1941-ben 523 lakosa mind magyar volt.

1991-ben 622 lakosából 453 magyar és 84 szlovák volt.

2001-ben 660 lakosából 510 magyar és 134 szlovák.

2011-ben 726 lakosából 546 magyar és 130 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Kastélyát 1856-ban Tomory János építtette, ma romos állapotban áll.
  • A község haranglába 1892-ben épült.
  • Cházár András szülőháza. Az 1990-es években újították fel, benne emlékszoba.

Híres emberek

[szerkesztés]
  • Itt született 1745. július 2-án jólészi Cházár András ügyvéd, a magyar siketnéma oktatás megteremtője. Szülőházát emléktábla jelöli.
  • Itt tanított Ambrus Ferenc (1959) helytörténeti kutató, kultúraszervező, önkormányzati képviselő, lap- és könyvkiadó.

Képtár

[szerkesztés]
  • Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékműve
    Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékműve
  • Jólészi utcarészlet
    Jólészi utcarészlet
  • Óvoda
    Óvoda
  • Útmenti feszület
    Útmenti feszület
  • Jólészi részlet, háttérben a Szilicei-fennsík peremével
    Jólészi részlet, háttérben a Szilicei-fennsík peremével

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 7.)

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Jovice
A Wikimédia Commons tartalmaz Jólész témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jólész&oldid=25747980”